Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-01-17 / 17. szám
XXII!- évfolyam. 1916, január 17 , hétfő. 17. szám. EisHiitőiésJ érák; astán küldve égési 1 évre P korona, — S&jrod évre .4 kor. 50 fül., ~ egy hóra í sor. 50 f, — E<*yes $zá?« ára vasárrá Sujscpnep is 4 f. — Szerkesztőség ái kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6, szám ílagye-i és helyközi telelőn szám: 106. POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □cm ként nyiltérl közlemények, birórsáa ................................................ srás f őszerkesztő t Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kisdótulaidonos! DOBÓ ISTVÁN-NYOMDA BÉSZVÉNY-TABSASAO, ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverá hlrdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljeyv’ések, egybekelések, gyászj.,k5sz8- netnv'v. stb. 1—5 sorig5 K.Egyesöietek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyil- vAnitásai, felülíiz. nyugtázása 20 sorig 5 K óz angol ragaszkodás. Kger, január 16. Az angol alsóház elfogadta az általános védkötelezettségről szóló törvényjavaslatot. Az első konzekvencia, amit ehhez az eseményhez fűznek az, hogy ime a háború, Isten tudja meddig tarthat még, hiszen a hatalmas Anglia még csak most akar rá elkészülni. A valóság pedig ezzel a konzekvenciával [szemben csak az lehet, — hogy ez az uj angol bili, nagyon kevés befolyással lesz a most folyó világháború sorsára. Nem azért merjük igy lekicsinyelni ezt a törvényt, mert tartalma szerint sem érdemes arra, hogy komoly munkának tekintessék; nem is azért, mert az angol népességben nincs is meg a hajlandóság arra, hogy ezen törvény rendelkezéseinek magát alávesse; — hanem egyenesen azért, mert: ha ez a törvény komoly munka volna is, ha ennek alapján valóban lehetne is szervezni egy erős angol hadsereget, — hát még ezen végső esetben is, hol léphetne ez a hadsereg akcióba? Vájjon átmenne talán az egész angol hadsereg Francia- országba, hogy meg verje ott a németeket? Ezt nehéz volna megérteni. Ez ellenkezik a háborús hangulatok pszihológi- ájával. Ha pedig az angol politika mégis rávetemednék arra, hogy ilyen minden rezén ellenes akcióra komolyan gondoljon, — akkor még mindig eléje mered az a kérdés hogy: miért tudná ő jobban legyőzni a németeket francia földön, mint a franciák? A francia katona, sem nem gyáva, sem nem tudatlan. A francia hadsereg létszáma nem is kicsiny. A francia hadsereg felszerelése tökéletes annyira, hogy az angol hadseregé sem lehet tökéletesebb. Nem valószínű, hogy egy angol hadsereg, mely mondjuk egy év múlva francia területen szembe szállhatna a német fegyveres erőkkel, különb eredményekhez tudna jutni, — mint a milyenekhez a francia hadsereg jutott. Ez a cél, legalább is kalandos természetű volna; nem is szabad az angol hadvezéreket annyira lebecsülni, hogy erre gondolnának. Pedig az uj angoi hadsereget az orosz harctérre vezényelni nem lehet. Ez ugyebár geográfiái képtelenség. Az olasz harctérre vezényelni ? Csak Franciaországon keresztül lehetne; de mi célja volna ennek? A Balkánon megint nehéz volna elképzelni az angol hadsereg fellépését, .... úgy hogy — ismétlem — ha lehetséges volna angol hadsereget szervezni az uj törvény alapján, ezt csak a franciaországi kalandra lehetne felhasználni. Most pedig nézzünk vissza egy pillanatig a háború kezdetére. Angolország is, Francia- ország is csak azért merték ezt a káborut provokálni, mert szentül meg voltak győződve arról, hogy Oroszország olyan erős, olyan hatalmas, hogy minket és Németországot minden habozás nélkül egyszerűen csak legázol. Ebben mind két állam teljes bizonyosságot lá- lott és ebben annyira nem kételkedtek, különösen az angolok, —■ hogy ők nem is gondoltak arra, hogy ebbe a háborúba nekik fegyveres erővel, vagy csak a flotta beavatkozásával is beavatkoztok kellene. Túlságos óvatosságból, sőt fölösleges gondosságból tették még azt fs, kogy Olaszországgal titokban megegyeztek abban, hogy semleges maradjon. Arra gondoltak ekkor, hogy amikor a német fegyverek az orosz fronton lesznek elfoglalva, _Franciaország teljes erej ével Elszászra vethesse magát és egy pillanatig se kelljen attól félnie, hogy Olaszország határánál támadás érheti. Nem volt ember a világon, aki kétségbe merte volna vonni ennek a haditervnek a pontosságát, helyességét és bizonyosságát. Csak mikor kitűnt, hogy a középeurópai szövetségesek eltiprása nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek látszott, — akkor kötötték meg a londoni szerződést, melyben arra kötelezték egymást, hogy külön békét kötni nem fognak. Ennek a szerződésnek az előzménye pedig az volt, hogy Anglia — ha jól emlékszem, 200.000 katonát küld a francia frontra; de főleg az volt, hogy Olaszországot, Romániát és Görögországot, sőt Bulgáriát is rá fogják kényszeríteni arra, hogy ellenünk harcba lépjenek. Olaszországot sikerült is beleugratni a háborúba; de a terv további gondolatai megvaló- sithaíatlanoknak bizonyultak. Ma is csak az a helyzet, ami a háború kezdetén volt. Anglia és Franciaország csak úgy győzhetnének, ha Oroszország fegyveres ereje tudna felettünk diadalmaskodni. Anglia és Franciaország ma is csak az orosz hatalomra támaszkodhatnék, ha ez a hatalom újra felébredni tudna. jt legújabb orosz vereség után 1 ismét szünet állt be a besszarábisi1 határon. Wolbyniában egy előállás megszálló osapatát. megsemmisítettük. (Közli a mmmterdnökség sajtóosztálya.) Budapest, január lő. (Hivatalos jeleníés.) CirasF. Ssadssirstéi* a Az az újabb vereség, amelyet az oroszok uj évükön a besszarábisi határon szenvedtek, tegnap ismét harcszünetre vezetett, amelyet időnkint vál» i íozó erősségű ágyuharc szakított meg. Zarpilonkátói délre Wolhyniában egy portyáző csapatunk rajtaütött egy orosz előálláson és ennek megszálló csapatát megsemmisítette. Cgyébb különös esemény nem történt. H8feP| oltáberii»gr« ára 4 fillér.
