Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-04-26 / 117. szám (116. szám)

XXIIL évfolyam 1916. április 26, szerda 116, szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész érre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP főszerkesztő t Dr. BETÉT SÍÉKOR «s«kmW5: KÍXLAY MIKLÓS KSadótelaidonwi DOBÓ I0T VÁN-N TÖMD A BÉBZVÉNY-TABSAIAO. Hirdetési árak; □ om.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek 20 fillér, hatóságok, részvénytársasá­gok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árve- rési hirdetések 10 fillér, magánvállalatok hirdet­ményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, kö­szönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesület tek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvá­nításai, felüffizetések nyugtázása 20 sorig 5 K Ünnep után. Eger, április 25. A szép, szelíd ünnep el- mu’t, aminthogy minden szépnek abban van a legoaa- gához láncolóbb ereje, hogy egyszer el kell múlnia. A hmvét sugaras napjai után jönnek a robot, az örökös taposó malomban őrlő mun­ka szürke napjai. De most az ünnep sem telhetett a béke áldott, tiszta csöndjé­ben, mert az a nagy küzde­lem, amelyet két éve vívunk már minden energiával, a nemzetnek szinte minden pórusát átható lázával az erőfeszítésnek, épen hús vét ünnepére jutott egyik leg- izgatóbb forduló pontjához. Wilsonnak az Egyesült ál­lamok elnökének jegyzéke épen husvét .regge'én jelent meg a lapok hasábjain, hogy uj izgalmat, uj kínzó talányt, uj aggódó, félő száz felelet­tel száz találgatással áltató gyötrő bizonytalanságot szúr­jon az ünnep drága nyugal­mát sovárgó, agyoohajszolt, véresre zaklatott szivekbe. A kínoktól áléit szervezet­nek frissítő injekcióra van szüksége, szinte ilyen injek­cióképen hatott a hosszú hadi állapot végtelen izgal­maitól már szinte fásulttá áléit szivekre ez az uj iz­galom. Még Amerika is. Egy száz milliós nemzet. Hát a vég­telenbe nő az antant hatal­mak amúgy is irtózatos em- ber r ezer vo árja? A kétséges szivekbe hirtelen csüggedés szállott. A Wilson hipokrita, humanitásba takarózó, sem­leges államok önkéntes vé­rika eredményeién avatkoZ' hassák be a háborúba, át kell szervezni az egész hon­védelmi rendszerét. Be kell hozni ott is az általános véd kötelezettséget s a sza­badság klasszikus földjének át kell falakulnia militarista állasamé. Ha már most ezzel szemben a háború eaetlages eredményeit tekinti, bizony kétszer is meggondolja a praktiku-jyankee, hogy bele- ugorjon-e Anglia kedvééríeb- be a drága hábo/usdifes. & . pJ 3 i döjeként föltolakodó jegyzé­ke mögött, mint ijesztő árny rémlik fel az újvilág a még mindig kissé rejtelmes Ame­rika, amely az európai em­ber szemében a gigantikus méreteket, a szertelent, a le­hetetlent, életbe szökkente t jelenti. Végtelen prerik, eszeveszett sebességgel szá­guldó vonatok, fellegkaparó városok, titáni gépek, az erő, akarat és munka elérhetet­lent nem ismerő, lihegő szá­guldása a cél felé. a végte­len, a szertelen, a tulság, n: )f;u erő ércizmu hérosszá: ez ez a mi képzeletünkben Amerika, és ezért félős első pillanatra az a gondolat, hogy mindez a kimeriihetetlermek tetsző erőforrás egyszerre csak bekapcsolódik mint .uj componens az antant hatal­mak oldalán. Pedig elsősorban arra kell gondolnunk, hogy Amerika j és az amerikai nép mégis csak angol. Hogy nagyon is | az, azt megmutatta már ed- j digi viselkedésével s a mii részünkre épen ez a íőtulaj- donsága bili erűi a mérleget. ■ Kissé paradoxul hangúk ez j az első pillanatra. Hogy |is j lehetne az amerikai nép faj- ; rokonságát, a mi javunkra ; magyarázni. Pedig lehet. Az angolban a faji össze- < tartozandóság érzésénél sok­kal erősebb a józanság, a i hideg számítás, a maga érdé- 1 keinek okos, praktikus meg- í látása. íme Angliában is milyen zűrzavart okoz a véd- ; erőtörvény. Angliában félnek j a védkötelezettségtől, mert a j praktikus egoista angol, egy- í előre még nem látja annak a rendkívüli nagy kényelmet­lenségnek megfelelő ellen­értékét, melyet számára az általános védkötelezettség je­lent. Amerikában szintén nincs általános védkötelezettség. Az amerikai hadsereg hadi lét­száma egy kis balkán áliam harci készültségének nívóján alig áll s eltekintve nagy távolságokozta nehézségek­től, már maga ezamilicia bi zony nem sok félszre ad ne­künk okot. Hogy tehát Ame­H Heft'Kotmn«tiál ismét trílst, többszörid iámatüs! »erl*k ! vissza a németek lét ellenséges repülő pnsrtniása. fiartnmowkánól egy áros* tüssdÉs véresen összeomlott. i • (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, á^prils 25. Á oagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hatta»ntéi*i A tüzérségi és repülő tevékenység mindkét ré­szen igen élénk volt A Maastól nyugatra éjjel Avo- ccurttól északkeletre kézigránát harcok voltak. A Mort-Hommetól keletre fekvő árkaink e leit több­szörös hullámban intézett támadás gyalogsági fü­zünkben meghiúsult. Repülőink bőségesen vetettek bombákat sok ellenséges szállás és hadtáp helyre. Egy ellensé­ges repülőgépet védőágyuink Tahurenél lelőttek és szétromboltak, egy másik pedig a Maastól keletre a levegőben megfordulva lezuhant. fi&fóleta Íaad«aS®8léB® s G&rbna&wkától délkelet -e újra veszteságfefjesen omlott össze egy orosz támadás. Egy német repülőraj a megfigyelés szerint jó eredménnyel támadta me;g a aio- lodecnei vasúti és raktártelepeket. (Balkáni hadszissféi*; Nine* újság. A legfőbb hadvezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom