Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-04-25 / 116. szám

2 E G R I U J SÁG 1916. április 25. A nyári időszámítás bevezetése a m. bír. áll vasutak vonalain. Eger, ápr. 24. A m. kir. államvasutak igazgató sága az uj nyári időszámításnak életbeléptetéséről az alábbi hirdet ményt tette közzé: Ez év április 30-ról május hó 1-re hajló éjjel a m. kir. áll. vas- ntak vonalain a nyári időszámítás vezettetik be. Ebből kifolyólag áp­rilis hó 30-án éjjel 11 órakor a vasúti szolgálatnál valamennyi óra 12 órára igazittatik s ezzel a vas­útnál használt időszámítás 1 órával előbbre tolatik. Uj nyári menetrendek ez évben nem lépnek életbe, a jelenleg hasz­nálatban levő menetrendek tehát az uj időszámítás bevezetése után, vagyis május hó 1 tői folytatólag továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Mindazok a személyszállító vona­tok, amelyek a kiindulási állomásról az átmenet időpontja, vagyis április 30-án éjjeli 1 óra előtt indulnak és végállomásokra menetrend szerint április 30-án éjjeli 11 óra, illetve az uj időszáiiiitás szerint május hó 1-én éjjeli 12 óra 1 perc után ér­keznek, átlói az állomástól kezdve, ahol éjjel 11 óra előtt utoljára meg- állanak, egészen a végállomásig, a menetrendhez képest egy órai ké­séssel fognak közlekedni. Azok a személyszállító vonatok ellenben, amelyek menetrend szerint április hó 30 án éjjel 11 óra, illetve az uj időszámítás értelmében május hó 1-én éjjel 12 óra 1 perc indulnak, a kiindulási állomásról a menetren­dekben kitüntetett időben, már az időszámítás szerint rendesen fognaa indíttatni. A Konstantinápoly felői ariiis hó 30-án menetrend szerint éjjei 10 óra 47 ^perckor Zemun állomásra érkező Balkánvonat a menetrendhez képest nemcsak a m. kir. államvas­utak vonalain, hanem a csatlakozó idegen vonaláko is, egészen a vonat­végállomásig, vagyis Berlinig illetve : Strassburgig, 1 órai késéssel fog közlekedni. Budapest, 1916. április hó 20. A magyar királyi államvasutak igazgatósága. A görög kormány válság. (Saját tudósítónk telefon jelentése.)1 Athén, április 24. A Poeimi jelenti, hogy a görög kormány a húsvéti szü­net elteltével a legnagyobb valószinüség szerint be ’adja lemondását. A király az uj kor­mány alakítással Skuludis elő­dét Zaimis volt miniszterelnö­köt bízza meg. B Hort Honiménál e§u erős fran­cia támadás összeomlott. A francia harctér minden részén élénkölt a tü­zérségi harc. Egv angol repülőgép pusztulása Átrágnál. A többi harctéren nincs esemény. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, á prils 22 A r^agyfőhadiszállás jelenti: Rfu|ati isadszintén Az arcvonalon majdnem miadentttt élénkebb tüxeiés folyt, mint az utolsó napokon. A német járőröknek több ponton voltak sikeres vállalkozásaik. Sí. Eloistól délre tüzelésünkkel visszavertünk angol osztagokat. A Ma-s területen tegnap Avocoaríói északkeletre levő erdei állásaink ellen intézett kisebb francia kézi graiiéUámad&sokaí visszavertünk. Éppenugy meghiúsul­lak éjszaka az ellenség gyengebö előretörései. A Morí- homftól keletre az eifensée egy erősebb támadása Fhiau- üiont msjor környékén vonalaink e'őti teljesen össze­omlott. Egy angol kétfedelűt Arrastól keletre légi harc­ban harcképtelenné tettünk. A bennülőket és a tisz­teket elfogtuk. leSeti és balkáni hasisai síiéi*: Lényeges esemény nem|történt. A legfőbb hadvezetőség. Az amerikai Jegyzék a kongresszns előtt. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Washington, ápr. J4. Á kongresszus közös üiése fog’alkozott tegnap Wilson üzenet-ívei. Plehaa szenátor határozati javas! .tét terjesz­tett eio, aacly szerint mon­daná ki a kongresszus, hogy Aueerika tartósan nem hagy fe! azzal a regénnyel, hogy Németország adandó válasza alapján sikerül a konf.iktUst békéin elintézni. Shone szenátor azonban megaka­dályozta sz indítvány fölötti szavazást. A szenátus elnöke kijelentette, hogy Wilson elnök válasza pompás, mint­ha csak a nemzet szive szó­lott volna. Konfliktus Japán és Amerika közt. (Saját hídósitónk telefonjelentése.) London, ápr. 24. A Morning Post jelenti Wassingtonból: A Japán nagykövet beje­lentette a szenátusnak, hogy Japán tiltakozik a beván­dorlási törvény ellen, amely megtiltja az ázsiaiknak a be- í vándorlást. A japán kormány j szerint a tilalom sérti a ja- i pán nép méltóságát s két- ! ségbe vonja a japán kor­mány jóhiszeműségét. A ja­pán tiltakozás bizonyos nyugtalanságot idézett elő a I szenátusnál.- J Tiltakoznak a görögök ! a szerb csapatszáltitások i ellen. I , | (Saját tudósítónk telefonjelentése.) j Berlin, április 24. A Berliner Lokalanzeiger je- i lenti, hogy a tessaliai Larissá- j I bán Tricolában nagy tiltakozó > I népgyülést tartottak, ahol fel- ! emelték a szavukat az antant j azon terve ellen, hogy szerb | csapatokat szállit partra Gö- | rögországban. A tiltakozásról a j kormányt táviratilag értesítették. ! A környéken is hirdettek ilyen | népgyüléseket, s a közel jövő- I ben még számos tiltakozó gyö- j lés várható. I Ha valami hirt, eseményt I tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. I Az Egri Újság minden lap- j elárusítónál és dohánytőCfr elében kapható. Szederkényi Nándor meghalt 1838-1916. Eger, ápr. 24. A városházán fekete gyászlobogó hirdeti, hogy a városnak gyásza van. Meghalt Szederkényi Nándor, Eger városnak hosszú időn át volt kép­viselője s a vármegyének a koalíciós kormány idején volt főispánja. Ezen a helyen sok kritika és gyak­ran éles támadás érte azt a közéleti s különösen politikai tevékenységet, amelyet az immár csöndes ember hosszú időkön át Eger város fóru­mán kifejtett. Nincs most itt a helye annak, hogy ezt a politikai és köz­életi tevékenységet mérlegre tegyük. A jövő történetírójának a feladata, hogy a jelenkor elfogult felfogásától menten, tárgyilagos vizsgálódás alap­ján állapítsa meg, hogy mit jelentett és mily értéket képviselt a Szeder­kényi Nándor munkássága Eger városra nézve. Egy bizonyos s azt ma is megállapíthatjuk, hogy a Sze­derkényi neve közel negyven évig úgyszólván összeforrott Eger város történetével, mert itt nem volt köz­életi akció, amelyben neki vezető része ne lett volna. Mint egészen ifjú embernek egy tragikus végű párbaj hozta felszínre a nevét, amely párbaj egy előkelő hevesmegyei csa­ládot borított gyászba. Csakhamar mint újságíró, majd mint a függet­lenségi párt dunapataji képviselője lépett a fórumra függetlenségi elvek­kel. Ilyen függetlenségi programmal vette át 1878-ban Eger város man­dátumát az akkor már öregsége mi­att visszavonult Csiky Sándortól. A függetlenségi pártban azonban jelen­tékenyebb szerephez akkor jutott, amikor a párt ketté szakadt az egy­házpolitikai javaslatok miatt s Sze­derkényi a javaslatokat ellenző Ug- ron-féle frakció elnöke lett. innentől aztán a függetlenségi pártnak mindig ahhoz az árnyéklatához tartozott, amely annak liberális részével szem­ben állott. Természetesen, mint a város kép­viselője a vezetők között foglalt he­lyet a városi ügyekben is Egészen az utóbbi időkig szorgalmas látoga­tója volt a képviselőtestületnek. Je­lentékeny szerepe volt vagy három évtizeden keresztül a vármegyei életben. A megyei ellenzéknek a vezére, elnöke volt s egyben az or­szágos pártvezetőséggel az ő sze­mélye tartota fenn az állandó ösz- szeköttetést. Irodalmi tevékenységet inkább a korábbi időben fejtett ki. Minket leginkább az a munkája érdekel, amelylyel megírta Hevesvármegye történetét, amelynek a régi időkre való vonatkozásai igen becses tör­ténelmi adatokat tartalmaznak. Élénk, sőt izgalmas hosszú köz­életi munkásság után is fizikailag egész a legutóbbi időkig még égé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom