Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-04-23 / 114. szám

2 1916. április 23. Károm erős francia támadás om­lott őszze a Haas nyugati partiam A Haas terfiletén 38 gyaloghadosztály vittek eddig barcba a franciák. Garbnnowkánal egy orosz támadás megbinsnlt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, á prils 22 A magyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Az angolok a Iangemarck—yperni országút men­tén a kora reggeli órákban támadást intéztek a Járőreink áltai április tizenkilencedikén tőlük el­foglalt árkok ellen, amelyeknek mintegy harmad­részét ismét megszállták. A. Labassée csatorna mindkét oldalán sikerrel felrobbantottunk néhány aknát. A Lens és Roye városokra irányzott ellen­séges tűz a lakosság köréből újabb áldozatokat j követelt. Az Argonneokban robbantásokkal elpusztítot­tunk a La Fille Morte magaslaton francia őrálláso­kat és megszállva tartunk harcvonalunk előtt egy terjedelmes tölcsért. A Maattól nyugatra megismételték a franciák a Mort-Homme elleni erőfeszítéseiket. Két Ízben tüzérségi zárótüzelésünkkel mindkét parton ha­lomra lőttük őket. Egy harmadik támadásuk súlyos veszteségeik mellett állásainknál omlott össze. A Caurettes erdőcske közelében levő árokrészért folyt elkeseredett kézigránát harcok eredményekép ezen erdőcske este újra tortokunkba került. Éjjel sikerült a franciaknak ott lábukat ismét megvetniök. A folyótól kelttre a Haudromoattól délre leró kő­bányánál és Douaumoüt erődtől délre élénk gyalogsági tevékenység volt közelharei eszközökkel. Az ágyutüz a Maas-terüiet egész karéi szakaszán mindkét részről megszakítás nélkül éjjel-nappal rendkívüli hevességgel, tartott. / A Fresnessen, Voovretől északnyugatra levő vidéken a 154 ik francia hadosztályhoz tartozó katonákat fog­tunk el. Ezzel megállapítást nyert, hogy az ellenség az említett helység és Avocourt közti területen február 24-ike óta összesen 38 gyaloghadosztályt vetett harcba, amelyek közül ezenfelül négy^ hadosztály hosszabb pi­hentetés és különösen az 1916 évi ujonckorosztályból való felfrissítés után másodszor jutott tüzbe és másod­szor szenvedett vereséget. Keleti hadszíntér: Tegnap is véres veszteségeikkel meghiúsultak az oroszok támadási kísérletei Garbunowkától délkeletre levő akadályaink előtt. Balkáni hadszíntér | Semmi újság. A legfőbb hadvezetőség. < A város élelmezési ügyei Megfelebezték a sertés hizlaló létesítését A húsárak és a jóléti bizottság. Eger ápr. 22. Igazán csodálatos jelenség Eger­ben az, hogy a közérdekében úgy­szólván semmi vállakozási szellem és kedv nincs. Itt mindentől fáznak, és húzódoznak. Száz aggodalom, száz ellenvetés kerül elő minden oldalról. De ha már valaki félig- meddig a megvalósulás stádiumába juttatott egy eszmét vagy tervet, akkor a rosszalókból egyszerre kon­kurensek válnak, akik most már jónak, helyesnek tartják azt, amihez előbb még nem mertek nyúlni, de persze csak abban az esetben, ha rájuk volna bizva a kivitel is. Ugyanez a jelenség észlelhető most a sertéshizlalás esetével is. Az bizonyos, hogy a városi sertéshizla­lás esetével is. Az bizonyos, hogy a város hogy a város legolcsóbb zsír­hoz úgy juttathatja a lakosságot, ha maga hizlal. A városnak azonban nem volt hozzá értő embere, nem viselhette alapos körültekintés nél­kül ily nagy tőkebefektetést igénylő vállalkozásnak rizikóját. ;De ^bizony vállalkozó nem akadt az egri hente­sekek közt egy sem, aki előnyös tervvel állt volna a város elé a cél­ból, hogy a disznó hús és zsir árak folytonos emelkedésének ^valamikép gátat vetve, biztosítható legyen a lakosság szíkséglete. A henteseket igazán csak az áremelést kérő fo­lyamodványokból ismertük. Ekkor előállott Farkas Kálmán vendéglős, akinek kitűnő szakisme­rete és nagy gyakorlata van a ser­tés hizlalás terén s előnyös ajánla­tott tett a városnak egy alkalmas sertés hizlaló telep létesítésére. Az ajánlat legelőnyösebb oldala az, hogy amennyire ilyen üzletnél már lehet, a város rizikóját a lehetőségig eliminálja. A város tárgyalásokba bocsátko­zott Farkas Kálmánnal s a tárgyalá­sok eredményekép meg is *kötötte vele a szerződést, amely a városra minden körülmények közt kedvező s a város minden érdekét biztosilja. Hosszú hónapokon keresztül senki hozzá nem szólt az egész dologhoz. Mig a terv meg nem született, sen­kinek eszébe sem jutott. Mikor.meg- született a terv, ellenezték. Mikor előrehaladt, lemosolyogták. A leg­utóbbi közgyűlésen azonban, mikor az egészen közei járt a végle­ges megvalósuláshoz, már egészen más hangokat lehett hallani: Mért bízzuk ezt Farksa Kálmánra. Meg­csinálnák ezt a városnak az egri hentes iparosok is. Neveket is em­lítettek. A neveket a közönség jól ismeri és sokáig fogja emlegetni, helyesebben megemlegetni.~| A városi közgyűlés azonban kis szótöbbséggel elfogadta a Farkas Kálmánnal kötött szerződést. >Ma ( azután ugyanabból a csoportból, mely a közgyűlésen az oppoziciót képviselte, be érkezett a felebbezés a város határozata ellen. A felebbe­zés igen távoli megokolásokkal egész naiv hangon hoz fel ellenve­téseket a határozat ellen, amelyek közül bizony kicsüng a ló láb, az t. i., hogy mért nem mással kötötték meg ugyanezt a szerződést. Pedig a felebbezés a város hatá­rozata ellen igenis indokolt és jogos volna, de persze egészen más ala­pon, mint a tényleg beadott feleb­bezés. Mert egy bizonyos és ez az, hogy Egerben a városi sertés hizlalásból sajnos tényleg nem lesz semmi. Elő­ször mert Egerben nincs kukorica a sertéseknek s ha véletlenül mégis akadna kukorica, akkor egészen bi­zonyosan nem lesz majd sertés a kukoricához. És ha igy a dolog, akkor minek a sertéshizlaló. Mért ölték bele a pénzt, mikor úgysem hizlalnak ben­ne semmit. Igenis meg lehetne fe- lebbezni a város határozatát abból az egy okból, hogy mért építették meg előre a sertés hizlalót, mikor a városnál érezhették volna legjobban, hogy az egészből úgysem lesz sem­mi, mert htszen sertést és kukoricát kell beszerezni, ez pedig nehéz do­log. A város ismerhetné már egy kissé önmagát. Az Egri Újság a mai számban szót emelt a hús árának folytonos emelése ellen. A városnak most eszébe jutott, hogy van egy szerző­dése Goidberger Rudolffal, amely alkalmas arra, hogy segítségével gá­tat vessenek a mészárosok piaci egyeduralmának. Kedden délután fél négy órára tehát összehívták a jóléti bizottságot, amelynek ülésén részletesen megbeszélik ezt a kér­dést. Előre láthatóan oda fog irá­nyulni a jóléti bizottsági határozat, hogy a polgármesternek olyan ja­vaslatot tegyenek, hogy zárkózzék el a jövőben az áremelés elől s a mennyiben a mészárosok árulni vo­nakodnának a megállapított árak mellett, szólítsa fel Goldbergert, hogy tegyen eleget szerződésileg biztosított kötelezettségének. Tisza és Bnrián kitün­tetése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, április 22. A király Tisza litván mi­niszterelnöknek és Bnrián külügyminiszternek meleg­hangú kézirat kíséretében az elsőosztályu polgári hadi- érdemkeresztet adományozta. A királyi kéziratot a hivata­los lap holnapi száma közli. alá. Nincs tovább. Moit jönnie kell az angol milliós seregnek, mert különben bajok lesznek a szövetségbe állott ellenségeink egysége körül. A francia nép nem hajlandó kilátástalan har­cokban utolsó tartalékjait is elveszetni. Clemenceau lapja a „Leláncolt ember* már döngeti az elégedetlen­ség kapuit. A leláncolt em­ber már kezdi lerázni lán­cait, szeme már világosan lát és látja a nagy méreg­keverő angol diplomácia embertelen, kapzsi, önző s e mellett önfeláldozástól ria- dozó machinációit. Az igaz­ság tehát már útban van s érik a talaj a kijózanodásra. A lel kékből a világ min­den récében felszálló ün­nepi imák talán meghozzák a világosságot, meghozzák a a megértését a mi igazsá­gunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom