Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-04-04 / 95. szám

XXUh ei'toi 6. ép í’i.s 4 . kedd

> * .yfAjtí . ~ *■

' S ,v *- HHyben és postát- H<iöve egesa WJ !8 korona, ?e< (-vív 9 korona, - ?tg/cd évre 4 *■ r 50 íiU., ■ egy hóra í. sor. 50 f.— f síént Ara '-•esár- ■fa Ssísepnep is 4 — S/erkesítőaég

h s < ; var*!-.}: n<» frVr-ulca 8. sxárr, • v)«í Cs helyközi leletei* saám: 106.

POLITIKAI NAPILAP

fászerítesztő t Dr. SETÉT SÍJTIiOR Pátens Merkes^s SÁLLÁY MIKLÓS Kiadótaiatdonot! DOBÓ IITVÁN-MTOKDA BÉBETANY-TABSASAO.

95. fi í*vn

H'raetési urak :

v..vni keni t ylterl közlemények, birósag-i ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetni 5 fillér. Fljef ’ -ések,egybekelések,gyászi.,kös7.ö- í-etnj >. sib. 1 — 5 sorig 5 K. Egyesül etek, oaibizottságok értesítései, köszöneinyii- vánitásai, felüli iz. nyugtázása 20 sorig 5 K

Hollandia.

Eger. április 3.

Egyre szükebb lesz az a terület, amely a világháború véres hullámai körött boldog izoláltságban érezheti magát. Európának csak a kisebb államai között vsa nak ilyenek és úgy látszik, ezeknek a száma is csökkenni fog. Néhány hete Portugáliát kényszeritette az angelektól való függősége, hogy a háborúba álljon: most Hollandiának kellett fegyverkeznie, egyelőre azért, hogy a semlegességét minden erőszakos ki?érleíekk*-l szemben megvédje.

Miuián Hollandia semlegességét Németországaak nincs szándékában és nem is lehet érdeke megsérteni, kétségtelen, hogy ez az intézkedés az entente eileu irányul. A hírek, a melyek Hollandia és az entente konfliktusairól szólnak, meglehetősen eltérők. Az egyik szerint az entente partra akar szállni Németalföld területén, hogy az átvonulást biztosítsa magának. A másik forrás azt mondja: a párisi konferencia határozatából Anglia és Franciaország ultimátumot intéztek Hollandiához, araeybsn azt követelik, hogy Németországgal szemben szüntessen be minden forgalmat, zárja el a határait.

A tény az, hogy Hollandia egész fegyveres készültségét mozgósította, nehogy erőszakos kísérletek és támadások váratlanul érjék, j Mart a két alternatíva közül

amelyet a harcterek kudarcai és tehetetlen állapota fokoz, képes Hollandiát a háborúba keverni, csakhogy ezzel is elzárjon egy utat, amely Németország felé szabad volt. J

A „kis nemzetek szabadságának őrei“, — igy ne vezta magát az entente, mikor Belgiumot már eltemette, Szerbiát és Montenegrót pedig Eaár a ravatalra készültek tenni. Annyira őrködnek a kis nemzetek szabadságán, bogy Hollandiát meg akarják fojtani, keresztül akarnak rajta taposni, azért mert

a világháborúban szabad akar lenni és élvezni akarja a?t a szabadságot, a m«ly egy független országnak módot ad »rra, hogy kereskedelmét, összeköttetéseit úgy irányítsa, a hogy az érdekei megkövetelik. Az izgalomban, a mely két nap óta Hollandiát ellepte, bizonyára egyre erősebb lesz a gyűlölőt az entente iránt; s ha Hollandia egyelőre s s®«ale- gességét akarja, ha koll, fegyverrel megérizni, köny- nyen lehet, hogy uj ollsn- séget szsrez magának benne az entente.

Hőfer jelentést iz orosz tüzérség az egész arcroDalon fokozottabb tevékenységet fejt ki. i helyzet mindenkit viltoutian.

(Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.)

Budapest, április 3 (Hivatalos jelentés.) ir@iE laadtsziiatér s

Az ellenség tüzérsége tagnap csaknem az egész északkeleti arcvonalon fokozott tevékenységet fejtett ki. Egyébként nincs nevezetesebb esemény.

©isgáat és DéikeSeti Sigdszinté**:

A helyzet változatlan.

HSfír, aitáikspaagy.

Ségi támadás Soiadon és BÜtikirehen ellen

(Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.)

A nagyfőhadisssállás jelenti: Berlin, április 3.

Hadi és tengerészeti léghajóink ina éjs aka megtámadták a londoni dokkokat és az angol keleti partvidéket több más katonailag fontos pontját valamint DQn- kirchent.

A legfőbb kadvetetöség.

ára 4 Műér.

akármelyik az igaz, windenik alkalaaas arra, hogy Hollandia népéből ueHac%ak a tiltakozást. de a végsőkig menő ellsntállást váltja ki. Görögország kínos és szá naimas helyzete intő példa arra, miképen jár Hollandia, ha az első angol, vagy francia katona partraszállását tűri. Mmtán Görőgorczág, főként Venixc!*sz fondorko- dá*ai és rémiígetéseinek hatása alatt nem tudott kelló időben a sarkára állatni, megszűnt ur és gazda lenni a saját területén. Nemcsak Szalonikiből, a Kaikidike nyúlványaiból és a szigetekről lakoltatták ki a kellemetlen vendégek, de egyszerre szélesebbé terítették az úgynevezett fegyveres zónát, a melyen már nem a görög király uralkodik, hanem francia tábornok. és Görögország, kár maga minden lehetőt elkövetett, hogy a háborúba ne avatkozzék, kény eién eltűrni, hogy a földje harcok, pusztítások, rombolások színhely* legyen. Mintsem, hogy Holland a ilyennek tégy* ki magát, okosabb, hu agár a partraszállást akadályozza meg fegyverrel, miután a diplomáciai tiltakezásra sz entente már nem hederit.

Azt se tűrheti el Hollandi*, h®gy a kereskedelmét guz'-ba kössék, hogy megfosszák létfeltételeitől az entente hatalmi céljai érdekében, Németország kiéhezta- tése ugyan ezzel se sikerölne: de a tajtékzó düh,