Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-02 / 93. szám
2 EGRI U J S Á G 1916. április 2. A vármegye községeinek uj beosztása, A mai járási beosztás hátrányai. — A pátervásárai járás. — Az uj rend. — Az alispán előterjesztés®. Első közlemény. Eger, ápr. 1. j A legközelebbi vármegyei köz- ) gyűlés elé rendkívül nagyfontosságu j javaslattal lép Majzik Viktor alispán. \ A javaslat célja a vármegye közsé- I geinek uj, célszerűbb beosztása j akként, hogy egyes községek, ame- j lyek eddig a beosztás folytán a j rossz közlekedési viszonyok, az j ipari és kereskedelmi gravitáció \ eltolódása folytán hátrányos hely- j zetben voltak, más járáshoz csatol- t tassanak át, ahol minden szükségletük kielégítésére kedvezőbb pozíciót kapnak. f Az alispánnak a közgyűlés elé j terjesztendő részletesen megindokolt ! javaslatát egész terjedelmében kö- S zöijük, hogy erről a nagyfontosságu s az egész vármegyét érintő változásról mindenki alapos tájékozódást nyerjen: A vármegyei járási beosztás egyes egyes kivételektől eltekintve, általában jó, de mégis vannak olyan kirívó viszásságok, amelyek a megyei közigazgatás érdekeit mélyen sértik s amelyeknek megszüntetése ma már elodázhatatlanná vált. A pétervásári járás. Ezek a viszásságok azt mondhatni kizárólag a vármegye legfejletlenebb közlekedési eszközökkel, ipar és kereskedelemmel biró és legkisebb községekből álló pétervásárai járásban találhatók. Ennek a járásnak közlekedési érdekeit a legutóbbi két évtizedben lehetőleg iparkodtunkakivánalmaknak megfelelő színvonalra emelni s azt mondhatom, hogy ha a háború közbe nem jön, ma már e tekintetben nagyobb kifogás aligha merülhetne fel, de iparról, .kereskedelemről s általában a közigazgatás fokozott munkaerejét igénybevevő közéleti tevékenységről e járásban még hosszú időn át nem lehet szó. Csupa apró falvakból áll e járás, amelyekben egyszerű s régi patriarkális elet honol. Fekvése és elhelyezése nem szerencsés, nincs egyetlen helye vagy központja, amelyet a községek lakói szükségleteik kielégítése céljából felkeresnének s a járási széknely az egyetlen hely, ahol a járás lakói ki zárólag az ott levő hivatalokban levő dolgaik elintézése céljából néha napján megjelennek, de ugyanott más irón>u szükségleteiket, bevásárlásaikat síb kielégíteni egyáltalában nem tudják. A járás lakói piacaikat részben Egerben, részben G>öngyösön s részben a hatvani jarásnoz tartozó gászió községben találják meg. Más hiányában a jelenlegi járás Pétervására a legalkalmasabb, de ennek is az hátránya, hogy egyes községektől rendkívül messze van és nehezen közelíthető meg s hogy egyes községeknek a járási székhely elérése tetemes idő veszteségekbe kerül a néikül, hogy a lakosság ugyanakkor bevásárlásait esetleg terményeinek eladását is eszközölni Indná. Feltétlenül szükségesnek találom í tehát, hogy a vármegye ezen járása akként arányositassék, hogy a járási I székhely tényleg központja lehessen ! a járásnak s hogy a községek, ame- \ lyek más járások érdekkörébe tar- J toznak, onnan eicsaioltassansk s j azon járásokba osztassanak be, ame- j lyek hez éietérdekeik egész súlyúk- j kai fűzik őket. Ennek a kérdésnek a megoldása \ ma azért i3 aktuális, mert a vármegye épen a legközelebbi múltban szerzett Hatvanban járási S2ékházat, amelynek átalakítása a háború időre vár s ugyanilyennek Pétervásáron le- j endő építése különös tekintettel az \ ottani szerfelett nehéz lakás viszo- j wyokra már elodázhatlan s a békés idők egyik legelső feladatát kell, hogy képezze. Már pedig a hatvani járási székház átalakítási és a pétervásárai járási székház építésének tendőit ok- \ vétlenül meg kell előznie annak a kérdésnek az eldöntése, hogy speciálisan ennek a két járásnak a viszonyai a jövőben miképen fognak ki- \ alakulni. A pétervásárai járás egyes j községeinek más járásokhoz leendő csatolásának kérdése nem uj keletű, húsz esztendővel ezelőtt fordult meg e kérdés legelőször a t, törvényha tósági bizottság előtt, amidőn olyan ! javaslat lett téve, hogy a nagybáto- nyi körjegyzőség (Nagybátony, Do- rogháza és Maczonka községek) a hatvani járáshoz, Mikőfalva és Eger- bakta nagyközségek valamint az ! egercsehii körjegyzőség Egercsehi, í Bekölcze és Szűcs községek az egri j járáshoz s az igy tetemesen megnagyobbodott egri járásból Kisnána es Vecs községek a gyöngyösi já ráshoz csalhassanak. Nem kutatom, hogy milyen okok ból s milyen befolyások hatása alat; akkor ez a javaslat a napirendről le lett véve, de végkép nem aludt el, mert Egerbakta község többször és sikertelenül kísérelte meg az egri járásba leendő átcsa- toltatását. A változások. Ezt a régi tervet elevenítem fel és némi módosítással javaslom azt, hogy Egerbakta és Mikófalva községek az egri járáshoz, a nagybátonyi körjegyzőség pedig a hatvani járáshoz csatoltassék. Az egercsehi körjegyzőséget a pétervásárai járásban meghagyan- dónak vélem, mert ennek elcsaío- lása esetén a pétervásárai járás túlságosan megkicsinyitetnék, másrészről pedig azok az okok, a melyek az Egercsehi körjegyzőség Pétervá- sárra való közlekedése terén 20 évvel ezelőtt fennállottak, ma már fenállóknak nem tekintendők, mert az Egercsehibő! Szucson át Péter- vásárra vezető törvényhatósági ut építése még a háború elköveikezte előtt folyamatba tétetett s az építkezés elkészülte, a mely az 1915. év végére volt előirányozva, épen a háború miatt nem volt elérhető, j A háború befejeztével rövid idő j kérdése tehát az, hogy ez a közié- j kedési hiány is megszünteitessék. j Nem javaslom továbbá Kisnána j és Vécs községeknek az egri járás- j ból a gyöngyösibe leendő áicsato- j lását sem, mert ezeket a községe- j két minden érdekük Egerhez köti ] 8 szt Vécs ma is könnyebben, Kis- j nána pedig ugyanolyan erővel kö- j zeliíheíi meg, mint Gyöngyöst. Ez j a két szerencsétlen fekvésű közsé- \ günk, mindkét nagyobb városunk j és cultiváitabb vidékeink köréből j kiesik. Ma egyforma nehézséggel i közelítheti meg úgy Egert mint | Gyöngyöst. Mégis remélni lehet, hogy a béke idejében elszigeteltségükből ezek is kifognak emeltetni s akkor helyzetünk olyan lesz, hogy az egri járásból való clcsatoltatásuk szóba sem jöhet. Vecs vicinális utjának kiépítése révén, Kisnána pedig úgy, hogy a vármegye törvényhatósága a Verpe- lét és Dotnoszló közötti kiépítetlen útrészt épit ki. Ez a kérdés a t. törvényhatósági bizottság határoza- i tával már rendezve van, a kiépítés j elhatározott kérdés, s annak kivite- j lét ismét csak a háború akadályozza, j De ha ez az akadály megszűnik j s a kiépítés foganatosítható lesz, akkor azután teljesen mellékes, hogy Kisnána egv-két kilométerrel j közelebb lesz-e Gyöngyöshöz, mint Egerhez, amikor minden más érdeke az utóbbihoz fűzi. (Folyt, köv.) unn.iM^.iMjiai- j-|_n_ i ____LH..I.L. ________rwinr.mr í i s oroszok beszüntették az ofíenzivájulat. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Péiervár, április 1. A Pétervári Távirati Iroda szerint az orosz fronton az operációk beszüntetése részben a kedvezőtlen rósz időjárás, részben pedig magasabb sztratégiai okok miatt történt. Hirdessen az [őri Mán Háborús strófák Koncert csömör. Csak mese, hogy a Múzsáknak Nincs a hadban maradása, Sose volt a kultúrának Nálunk nagyobb aratása, Most mióta megbomlott a Nagyhatalmak szép koncertje, Egymást éri, dögivei van A sok koncert városszerte. Kedvencei lettünk most a Múzsáknak és Muzsikáknak, Mert szüntelen errefelé Hangversengnek, muzsikálnak, És azóta városunk a Művészet és zene hona, Ahol akad minden hétre Egy jótékony zenebona. Sose volt még ennyi művész, És mind a front mögött nevet Már ezért is megérdemlik Bizisten a művész nevet. Egyiknek van hegedűje, Másiknak nincs zongorája, De hogy szól-e, azt minálunk Okvetetlen kipróbálja. Aztán húzzák, addig húzzák, Bár nem mindig kedvvel épen, Míg a bőrünket lehúzzák, A művészet szent nevében S nincsen ember, nincs a földön, Ki előlük menekülne, Minap is a heti koszlom. Telmányi elhegedülte. És zenélnek, kornyikálnak Egyik húzza, más kisérti Égig ér a muzsikájuk, De a fene meg nem érti. Tulhevült az atmoszféra S az ördög bújjon beléje, Ez a magas zene tán már Az atmoszférák zenéje. S ha már nem is jönnek hozzánk. Koncertezni le a szférák, Ide küldnek valamennyi Művészt a két hemi szférák. Pest ide csak macska ugrás És a művész egy se lusta, Leruccannak hát hozzánk is Mellesleg úgy pár taktusra. Leugranak, leszaladnak Megvetnek, de learatnak S olykor-olykor, hogyha jól megy, Szimpliciter kiszaladnak, Ami azért mégis némi Tapintatra mutat mindig Mivel hát a közönségnek Kiszaladni mégsem iilik. Jaok. Hollandia fegyverkezik. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Frankfurt, április 1. A Frankfurt r Zeitung jelenít Hág*bó!: Angiia &«aa szándékát, hogy csapataival Hollandia területén átvonulhatod, jól értesült kormáayheiycn valótlannak mondják A német lfoldi kormány, tekintettel as általános hadi helyzetre, valamint a szerzett ama figyelemreméltó hűekre, melyek a partraszállás lehetőségéről szóla-
