Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-01 / 92. szám
2 E G R I____U_J SÁG 1916. április 1. A napszámok és a közönség. A polgármester Kérelme. Amint az Egri Újság már közölte is, a polgármester megállapította a miniszter utasítása alapján a követelhető legmagasabb napszámokat. A város polgármestere maga is tudatában van annak, mily nagyfon- tosságu és kényes kérdés ez ma, épen azért egész szokatlan formában nem rendelettel, hanem kéréssel fordul a város közönségéhez, hogy respektálják ezt a rendeletet. A rendkívüli időknek ezt a rendkívüli dokumentumát az alábbiakban közöljük. A mezei és szőiőmunka bérek megálapitattak. Plakátok adják tud- tul a munkaadóknak és a munkásoknak milyen munkabér mellett kell a munkásnak dolgozni. A .munkabér megállapítása könnyen ment; a kormány irányította a helyi hatóságot, az előbbeni rendes munkaárakat 50 százalékkal kell emelni. A végrehajtás valószínűleg nehezebb lesz, azért fordulok a közönséghez kérve, hogy a hatóságot a végrehajtás körüli teendőiben támogassa. A : munkaadónak nem szabad sokalni s a munkásnak nem szabad keve- selni a munkabéreket. A munkaadó gondolja meg, hogy a munkás megélhetését biztosítani keli, a munkás viszont gondolja ineg, mennyi veszedelemnek van kitéve a vetés, mig a termés a zsákokba és mig a szőlő must alakjában a hordóba kerül. Ezért úgy a munkaadónak, mint - munkásnak, szigorúan kell a megállapításhoz ragaszkodnia; aki a megállapított munkabérnél, többet fizet, vagy aki annál többet követel, büntetésnek teszi ki magát. De itt nem a büntetésre akarok célozni, hanem úgy a munkaadónak, mint a munkásnak hazafiság- ra óhajtok apellálni. Elet-halál harcot vívunk ádáz ellenségeinkkel; a legnagyobb őszinte összetartásra van szükségünk nemcsak a harctereken, hanem itthon is. A munkaadó és munkás egymásra van szorulva; a munkás éhezik, ha munkája nincs, a munkaadó földje, szőleje műveletlenül marad, ha a munkás nem dolgozik, kölcsönös kérdek, hogy megértsük egymást. Elég, ha a közönséget az élelmi és egyéb cikkek beszerzése körül kiuzsoráz- zak, nem szabad, hogy még mi magunk is kiuzsorázzuk egymást; kölcsönös jóakarattal és megértéssel, boldogulni fogunk. Ezért fordulok a krafohséghez támogatásért, bárki báraSljP irányban visszaélést tapasztal, azonnal jelentse a hatóságnak, hogy a megfelelő intézkedéseket idejében megtehessük. Egyelőre csupán az április havi munkabérek megállapítását közöltem, a jövőben havonként közölni fogom a többieket is. Eger, 1916. március 30. J*nkovics Dezső, kir. tanácsos, polgármester. A város közegészségügye i _ ; I tt a tavasz, gondoljunk a tisztaságra. — Bacilusteiep a Maki ári-utón. — Nyílt ür- székek a város kőaepért. Eger, március 31, A tavasz megérkezett. A nap édes melegével ragyog le reánk, jótékony, szárító szelek járnak s úgy látszik, vége szakadt már a rettenetes esős, nedves időjárásnak. Itt az ideje, hogy a város gondoljon a köztisztaságra s miután most már az idő is kezére jár, tegyen meg mindent az utcák tisztántartása érdekében, itt Egerben, ahol annyi a katona, talán még hadi szempontokból Is fontos követelmény ez s a katonaság bizonyára segítségére lesz a városnak minden olyan munkájában, mely a köztisztaság és közegészségügy érdekében történik. Most néhány konkrét panaszt akarunk itt szóvátenni, amelyek orvoslása talán épen a legsürgősebb. Többször szóvá tettük már la- piinkban is azt a tűrhetetlen állapotot, amely a Makiári-utón van, nem csekély bosszúságára az ottani lakosságnak, vagy az arra járó-kelőknek. Ugyanis az ut két oldalán végig húzódó ároknak tudvalévőén itt is az volna a randeltetése, hogy a kifolyó szennyvizeket, úgy ahogy levezesse. De itt épen az ellenkező célt szolgálja, föl fogja, összegyűjti a szennyvizeket az utcai szemetet, piszkot, mely azután elképzeihetet len bűzzel árasztja el az egész környéket. Legelviselheíetlenebb az állapot ott, ahol a két elemi iskola van. Ezeket kellőképpen szellőztetni sem lehet, mert a tantermek romlott levegője még valóságos ózondus levegő az utcáról beáradó, igazán elviselhetetlen bűzös levegőhöz képest. Arrajárók szemtanúi voltak, hogy az egyik kis iskolás fiú beleesett ebbe a piszokkal, sárral telt árokba. Úgy ahogy letisztogatta magát s ment be az iskolába, magával vivén • a bachlusok millióit. A másik az almácskáját ejtette bele. Szépen kikaparászta, nagyjából megtörül- gette, zsebre tette és bent az iskolában bizonyára többedmagával el is fogyasztotta, tekintet nélkül arra, hogy éppen ezzel szedték magukba a kanyaró, vörheny, difieritisz stb. errefelé nem is igen ritkán látott betegségek csiráit. Nem is csodálni való azután, ha éppen ez a városnegyed az állandó fészke a mindenféle ragályos, főleg gyermekbeteg- j ségeknek, pedig most kétszeres t okunk van a köztisztaságra ügyelnünk s ezáltal az ijesztő gyermek- halandóságnak is gátat vetni. Az egészségügyi bizottság is többször fölhívta erre az igazán tarthatatlan állapotra az illetékes körök figyelmét, de mindezidáig nem történt semmi intézkedés. Ha már a háborús viszonyok miatt csatornázni nem lehet a városnak ezt a részét, legalább a levezető árok tisztántartásáról kellőképen gondoskodni igazán kívánatos volna, mert mégis tűrhetetlen, hogy Eger egyik legnépesebb utcáján csak zsebkendőbe dugott orral lehet végig menni. Arról is sokan panaszkodtak nálunk, hogy a város kellős közepén, a Trinitárius kaszárnya és a vármegyei laktanya mellett nyitott ür- székek vannak, amelyeket bizony nem tartanak a legpéldásabb módon tisztán. A környékbeli lakosoknak igen sok kellemetlenséget okoz az, hogy ezeknek az ürszékeknek a tartalma igen gyakran az utcákon folyik s a kellemetlen illat megfertőzi a lakosok levegőjét, átjárja a környék minden utcáját, nem is szólva arról, hogy egy ilyen fekália telep valósággal melegágya a sok mikrobának, egész arzenálja mindenféle járványnak, amelyekben a város kellős közepén tenyésztjük a legádázabb ellenséget. Felhívjuk ezekre a körülményekre a város figyelmét s mi kérjük a panaszosok nevében is, hogy ebben a nagyon közérdekű dologban minél hamarabb és minél célirányosabban intézkedjék. Cadorna első győzelme. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Pária, márc. 81. A francia lapok, kommentálják az olasz szociálisa lapok cikkeit, melyek szerint a páriái konferencián minden ellenzés dacára győzött Cadorna és Sonninonak az az álláspontja, hogy Olaszország továbbra is kü lön nemzeti hábo ut folytasson, A francia lapok gúnyosan megjegyzik, hogy ez Cadorna első győzelme. London, márc. 31. A párisi konf;rencián az egységes működésre nézve 2 megoldást is vetettek fel. Az első szerint egy olasz hadseregnek Franciaországban való felállítását vették tervbe. A másik szerint angol és francia cápátok mentek volna az I onzo frontra, ugyanakkor megin dúlt volna az orosz támadás s megkezdődtek volna a harcok Szalooikinél. Ezekkel szemben azonban Cadorna álláspontja győzött. Nem kell bevonulni elsején a mezőgazdáknak. Újabb halasztás a fölmentés elintézéséig. Eger, március 31. Mai számunkban a városi katonai ügyosztály közlése alapján megírtuk, hogy az 1865—1867. és 1870— 1872. évi születésű népfölkelőköte- ieseknek, akiknek felmentését kérték, de felmentési kérvényük márc. 31 ikéig elintézve nem lett, legtré- söbb április hó elsején be kell vonulniok a népfölkelési igazotványi lapjukon feltüntetett kiegészítő parancsnoksághoz. Ebben az ügyben most némi változás történt. Ma érkezett meg a városi katonai ügyosztályhoz a kormányrendelet, mely kivételt tesz a mezőgazdákra nézve, amennyiben azoknak a mezőgazdáknak, akiknek felmentési javaslata február hó 29-ike előtt felterjeszttetett, a bevonulásra, kérvényük elintézéséig halasztást ad. megakadt az orosz oífenziva. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Lugano, márc 31. A Corriére jelentése |szerint az oroszok előnyomulásában a rendkívül nehéz talajviszonyok miatt időleges szünet állott be. A Rjecs a német erődítések félelmetes erejéről beszél s arról, hogy a nagy olvadások rendkívül megnehezítik az előnyomulást. & szocialisták és a béke. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, márc. 31. A parlamenti munkáspártok gyűlést tartottak, amelyen Vander Velde a belga szo- ciáiisták vezére is megjelent. Huysmans titkár bejelentette, hogy a mai helyzet leh tétlenné teszi, hogy a nemzetközi szociálisa pártok tanácskozásokat folytassanak. Azonban felhívást fognak kibocsátani, hogy valameny- nyi ország munkássága tekintet nélkül arra, hogy melyik hatalmi c oportboz tartozik, tegye alapos megfontolás tárgyá á hogy milyen feltételek mellett volna lehetséges tartós békét kötni s mi módon volna egy uj
