Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-03-16 / 76. szám
2 EGRI U J S A G 1916. március 16. Kttiesek a pailé akti Sürcös fejedelem és a babonás matyó asszony. — Ku- rttíS'ó cigányok veszedelmes szélhámossága. — Mi történt Egerben, Makíáron és Füzesabonyban. (Saját tudósítónktól.) ÍEger, március 15. Mezőkövesdtől Budapestig nyúlnak annak a nagystílű csalási hadjáratnak a szálai, amellyel Farkas Valéria veszedelmes cigány kuruzs- lónő és szélhámos bandája behálózott és vagyonából kiforgatott egy hiszékeny mezőkövesdi asszonyt. Eger, Makiár, Füzesabony a fő- etappe pontjai ennek a rabló hadjáratnak s szerepelnek benne elrejtett kincsek, tulvilági szellemek, vajákos cigányasszonyok, ráolvasás, bübájosság, minden rekv'z túrna az álmos könyvből táplálkozó parasztbabonának, a mely még a mai felvilágosodott korban is mentsvárat talál olykor egy-egy falusi ház földes szobácskájábán s amelynek egyik áldozata Guba Józsefné matyó aszzony is, akitől egész tekintélyes vagyont, 13000 koronát zsaroltak ki hiszékenysége révén. Az esetről a következő részletek jutottak tudó- j f másunkra. Guba Józsefné és a j kuruzsló cigányasszony. Még az elmúlt év május havában történt, hogy Farkas Mária kuruzs- lásáról előnyösen ismert cigányasz- szony beállított Guba Józsefné (Gáspár Mária) mezőkövesdi asszony lakására s könnyű szerrel rávette j az asszonyt arra. hogy kuruzsló | művészetével megrontott tehenét j megjavítja s harctéren levő fiát is ; hazahozatja, csak fáradságának és ] áldozatkészségének jutalmát megkapja. Nem is volt fukar az asszony a honoráriumban, mert a kuruzslás űrügye alatt nála majdnem hetenként megjelenő cigányasszonyt — bár művészetének látható eredménye nem volt — tekintélyes összeggel, 1940 koronával jutalmazta. Sürcös fejedelem és a rejtett kincs. Ez voltaképen csak a bevezetés volt, annak kipuhatolására és megállapítására, hogy merész fellépéssel Guba Józsefnénél még eredménye sebben is lehet operálni. A folytatást azonban a cigányasszony lánya, Farkas Valéria vállalta, ki az elmúlt év őszén, egy szép vasárnapon ezzel a komoly kijelentéssel állított be Guba Józsefnéhez: — Sürcös nevű szellem fejedelem megbízásából jövök hozzád, ki édesanyám helyett, mivel ő 41 éves s már a szellemek közt nem lehet, emgem bízott meg azzal, hogy a szobád padlója alatt elrejtett sok pénzt számodra felvegyem s katona fiadat is kiszabadítsam. Padlód alatt annyi pénz van, hogy ha hét évig kanállal eszed, akkor sem tudod elfogyasztani. Tetszett a dolog az asszonynak s l hajlandónak mutatkozott minden i áldozatra, hiszen az emberi természetnek legkönnyebben kikezdhető oldalán volt megtámadva s a meg- ; gazdagodás vágya már nála okosabb fejeket is elszéditett. Valéria ! aztán egy kis üveget adott át az asszonynak azaal az utasítással, hogy annak tartalmával időközön ként locsolgassa a padló megjelölt helyét, hogy annál hamarább és köny- nyebben sikerüljön a pénz felvétele. Az asszony továbbra is kimeríthetetlen pénzforrásnak bizonyult s 6—800 koronás összegekkel a padló alól kikerülő rengeteg pénz reményében a gyaaran pénzavarba jutó Valériát állandóan pénzelte. A levelek] és táviratok egymást érték körülbelül ilyen tartalommal: „Sürcös fejedelemnek hozz pénz, mert most megpróbálkozunk a felvétellel. Ha nem hozol pénzt vagy e dolgot valakinek elárulod, vége az életednek és vége az egész családodnak. A leveleket és táviratokat égesd el s a hamuját locsold meg szentelt vízzel, mert másképen nem sikerül semmi." Az asszony mintegy megbabonázva teljesítette a parancsot s Maklárra, Kistályára s Füzesabonyba a jelzett időben mindig pontosan elvitte és kézbesítette a pénzt Valériának. Sürcös fejedelem megszólal Egy alkalommal az asszony, mikor a makiári vasútállomás közelében pénzt adott át a cigányleánynak, azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné már látni Sürcös fejedelmet, mutassa meg neki. Ekkor egyszerre az árok melletti bozótból rászólt egy mély hang: — Ne kivánkoz engem látni, mert elsülyedsz. Add ide a pénzt és haladj utadra! Egy másik alkalommal a füzesabonyi állomás mellett épülő félben levő ház mellett adott át Valériának este 9 óra tájban 8000 koronát s ismét rászólt ugyanez a hang: — Ne less rám és ne kívánj engem látni. Majd elmegyek lakásodra és szembesülök veled. Akkor felvesszük pénzedet s hazahozzuk fiadat. Most pedig add ide a pénzt és menj haza! Az agyafúrt cigányok persze még arra is előre számítottak, hogy az asszony minden hiszékenysége mellett is végre kérdezősködni talál a bűbájos hatalmú Sürcös fejedelem után. Hogy ez a kérdés készületlenül ne találja őket, előre elrejtették a közelben a tulvilági hang tulajdonosát. S hogy nem számítottak rosszul azt eléggé bizonyltja, hogy Gubáné be is ugrott a ravasz trükknek. Az eset szálai Egerben. Az eset szálai végső kifejlődésükben Egerbe is elvezetnek. Farkas Valéria és szövetséges társai ugyanis Egerben ütötték fel a főhadiszállást, ahonnét Sürcös fejedelem főhadpa- rancsnok nevében, ki kirándultak | éekvirálni az ügyefogyott matyóasz- | szonyíól. Az állomáshoz közellevő j vendéglők egyikében mulatoztak a ! könnyen jött pénzből. Ugylátszik itt ! kaptak kedvet ahhoz is, hogy az összeharácsolt pénzből kávéházat vagy vendéglőt vegyenek. Az Egri Újság apró hirdetései közt nem egyszer kínáltak eféie üzleteket megvételre ügynökök s abban az időben egyik egri vendéglősnek voltak is eféie eladó kávéházi üzletei. Ezt kérték hát fel Farkas Valéria és bandája, hogy vásároljon nekik i a fővárosban egy alkalmatos üzletet. ; Az iltető elfogadta a megbízást egy 4000 korona értékű kávéházra a Wesselényi-utcában előleget is adott. De díszes társaság igen könnyelmű ; volt s a könnyen szerzett pénz a j kávéház átvételének napjáig eifo- \ gyott csillogó ékszerekre és pezs- ! gőre. Ekkor Valéria az igényét egy • szerényebb kávémérésre redukálta s i a Podmaniczky-utcában Budapesten | egy 700 koronás kávémérésre előleget is adott. Február 5 én kellett volna átvenni a kávémérést s mivel pénzük nem volt, ismét a mezőkövesdi asszonyhoz fordultak ismert fenyegető modorukban és Sürcös fejedelem nevében. Guba Józsefné 4-én el is vitte a kért 800 koronát a füzesabonyi állomásra mialatt Valéria és társai az Egerbe induló vonatra várakoztak, a gyanúsan viselkedő cigányokat az őrszolgálatot teljesítő csendőr letartóztatta. A Mezőkövesdre, Egerre és Budapestre kiterjedő széleskörű vizsgá j lati nyomozás a legkisebb részlete- ; kig kiderítette, a bűntényt, mely j nemsokára a miskolci törvényszéket j fogja foglalkoztatni. A vén honvéd álma Lengyelország a központi hatalmak mellé áll (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Varsó, március 15. Az egyik varsói lap Írja, hogy a lengyelek nemzeti ülést tartottak, amelyen az ország minden részéről egybegyült delegáltak számszerint nyolcva- nan egyhangú határozatban kimondották, hogy minden lengyel hazafinak kötelessége küzdeni az ország legnagyobb ellensége, az orosz zsarnokság ellen. Lengyelország kimondottan is csatlakozzék a központi hatalmakhoz, mert egyedül itt találhatnak a lengyel nemzet jogos kívánságai méltánylásra. A gyűlésen több, volt dumaképviselő is részt vett. A főgimnázium márciusi ünnepélye Eger, március 15. Emelkedett hangulatben folyt le ma délután az a valóságos müvész- estély számba menő iskolai ünnepély, amelyet ma március 15-ikén délután az egri főgimnázium ifjúsága rendezett az Urániában. Az ünnepély középpontja és legszebb száma a „Vén honvéd álma" cirnü dramoiett volt, amelyet dr. i Torday Ányos tanár irt s a főgim- í názium ifjú diákszinészei adtak i elő. Gyönyörű szép, kis meleghangu- latu dramoiett a Vén honvéd álma, amely annál stilszerübben hat épen | március idusán, mert a szabadság- ■ harc nagy eseményeit kapcsolja össze a mai nagy idők dicsőségével amely százszorosán megfizeti a ; muszkának a világosi adósságot. Három színes hangulatos beálitá- su képre tagozódik az áttetsző, ke- rekded s minden izében romantikus mese. Menetzászlóalj indul ... ez az első kép, bokrétásan, hangos nóta szóval. Csupa verőfény illat mo- solyos sugár, ifjú lelkesedés, lobogó harci tűz a színpad, amelynek forró nyarába belémereng már a fáradt 1 léptű ősz, nagyapó, a negyvennyolcas honvéd, aki látta már 48-ban a Kárpát bérceit, Branyickónál vérzett, kozákkal verekedett, Világostól került haza. Az unokáival nézi a harcba induló katonákat. A nemzeti zászló, a háromszinü kokárda, a lelkes magyar nóta a régi idők drága viszhangjaként verődik a szive falához; elborítják lelkét, meglepik, össze csókolják a régi emlékek. A nagy idő tér vissza döngő léptekkel régi vággyal, elfakult álmokkal, a- melyek lassan lassan kiszínesednek egyre jobban visszanyerik régi fény ükét,Nagyapó ki mári fju tettek mezején jár régi álmaival, csendesen elszunnyad a kerti székben és álmot lát. A Kárpátok vad bércei közt jár magyar honvédek közt, alig-alig ismernek már rá a 48-as atillára s a divatjamúlt, szép piros sapkára. De nagyapó erőt érez még a karjaiban, eljött, hogy visszafizesse a muszkának a világosi adósságot s nem nyugszik addig, még a honvédek maguk közé nem fogadják a vén negyvennyolcast. Ez a második kép első jelenete, mozgalmas szép jelenetek következnek ezután. Patrulyba küld a hadnagy egy pár honvédet, akik nemsokára orosz foglyokkal térnek vlsz- sza. Szemtől-szemben áll nagyapó a gyülöltf fajzattal, akik közül az egyik megrémült muzsik kegyelmet rimánkodva nyújtja felé a karját s a kezében egy ezüst amulettet. Az öreg honvéd csak nézi nézi az amulet emálj képét s egyszerre könybe lábad a szeme. Az anyja
