Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-01-07 / 7. szám

löl 6, január 7. E 0 Ri lj j S A G 3 Rokkantak házassági ligája. (Házasság közvetítés — nagyban.) (Saját tudósítónktól.) Newyork, január 3. A világ legkülönösebb, de tagad­hatatlanul igen emberséges cél szol­gálatában álló ligája — amint azt egy amerikai lap jeleníi — Bris­tolban alakult meg egy pap ösztön­zésére, aki prédikációi révén is nagy tekintélynek és tiszteletnek ör­vend. A liga cime: „Angol rokkan­tak házassági ligája". Céija: a rok­kant vitézeknek derék asszonyt sze­rezni, aki velők örömet tud megosz­tani és háztartásukat vezetni haj­landó. Állítólag már több mint százezer özvegy és leány jelentkezett önként a ligánál és pedig nemcsak agg­szüzek, pártában maradt hajadonok, akik minden áron főköíő alá sze­retnének jutni, hanem fiatal és csi­nos özvegyek, a legjobb családok fiatal leányai, köztük olyanok, a kik dús hozománnyal rendelkeznek és már nem egy kosarat osztottak ki a kezükre pályázó férfiak között. A jelentkező nőkről listákat állítanak ki és abba kötelesek híven bemonda­ni minden adatot, személyek, va­gyoni állapotukról. Önkéntes ügynökök egész serege áll a liga alapitó lelkész rendelke­zésére. izek és ezeknek családtag­jai lelkiismeretesen utána . járnak, megfelelnek-e teljesen az igaííágnak a ligánál jelentkezett hölgyek által bemondott adatok. Ha az ügynökök ellenőrzése révén bebizonyosodott, hogy a házassági ligába belépő hölgy személyi és egyéb adatai rendben vannak, akkor a rokkantak listájából kiválasztanak egy harckép­telenné vált vitézt és ha a liga el­nöke és tanácsadója úgy tapasztalja, hogy az illető hölgy illik hozzá, alkalmat adnak nekik arra, hogy megismerjék egymást. A „rokkantak házassági ligája a következő felhívással toboroz: „Angol özvegyek és lányok! A hazának a becsület mezején szük­sége van a férfiakra, azok védő karjaira. A front mögötti területen kínálkoznak babérok a nők számára, nemcsak mint vörös keresztes nővé­reknek, nemcsak a kórházakban, hanem azoknak otthonában is, akik a háborúban, hős küzdelemben se­beket kaptak és meleg, kellemes otthon, derék, becsületes, jóravaló asszony után vágyakoznak, aki éle­tüket minden igyekezetével megé­desítené, aki ápolná őket, ha arra szükségük lenne és mindig barát­ságos, elégedett arccal feledtetnék velük a kiállott szenvedéseket. Jöj Jetek mindannyian és jelentkezzetek 1 A ligát megteremtő lel Kész, aki különös és nem éppen ízléses for­mák közt valósította meg eszméjét, már számos levelei hozott a nyil­vánosságra a brit főnemesség és polgárság köréből és valamennyi levélíró a legteljesebb elismeréssel hódol előtte azért az ideáért, hogy hogy éleire hívta a rokkantak há­zassági ligáját. 8090 sebesültet mentettek meg a szatiitéc-kutyák. A kutyák a fronton igen jól be­váltak. Németországban már a há­ború kitörése előtt volt egy egye­sület, amely szanitéc-kutyákat kép­zett ki, a mozgósításkor nyolc ilyen kutyája volt, amelyek az emberek­kel együtt kadbavonullak. Már a háború első hetében kiderült, hogy a szanitéc kutya jó szolgálatokat tesz a sebesültek felkutatása körül s mihamar úgy Németországban, mint a nionarkiában megkezdődött a nagy „kulyakiképzés". Ma már a német fronton 2500 kutya szaglász. Most főhadnagy a minap előadást tartott Berlinben a szanitéc-kutyák!ól. Tapasztalatai alapján számolt be arról, hogy a kutya az egészségügyi katonának nagy szolgálatot te3z gyorsasága folytán is, s ott ahol a terep bokros, erdős, megfigyelhe- tetlen. Amely sebesültet a szanitéc- katona részben a terep beláthatat- lansága, részben a leszálló est miatt nem tud felfedezni, azt biztosan fel­fedezi a szimatoló kutya. Álló harcban g rohamokban a | kutyákra kevésbé van szükség, mert I a szanitéc katonával együtt a kutya is elpusztulhat. Ellenben a csatate­reken, melyek már nincsenek a tűz- vonalban, nagyszerűen bevált a szimatoló, hűséges eb, amely min­dért a közelben levő sebesültet meg­talál. E tapasztalatok alapján eltil­tották a szanitéc kutyák használatát az ellenség közvetlen közelében. Galíciában egy hadseregnél 226 olyan sebesültet fedeztek fel a ku­tyák, akik anélkül elpusztultak volna s ezrekre rúg ama sebesültek száma, akiket órákkal hamarább szedtek fel az egészségügyi csapatok, raistt ahogy maguktól rájuk akadlak volna. Az yperni harcokban a kutyák négy nap alatt 67 sebesültet szima­toltak ki. Frigyes Ágost oldenburgi nagyherceg, aki részt vett a San- menti csatákban, maga mondta el, hogy egy faluban sebesültek után kutatott s egyett sem találtak. A nagyherceg erre 8 kutyával kutatta át a falut s ezek nyolc sebesült nyomára vezettek. Ez a nyolc em­ber menthetetlenül elpusztult volna, még így megmenthetők voltak. A szanitéc kutyák eddig 8000 se­besült életét mentették meg. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. Olvasóinkhoz. Január elsején 23 ik évfolyamába lépett az Egri Újság. Ez alatt a hosszú idő aiatt, főfeg pedig mióta mint napi lap jelenik meg, bőven volt alkalma bebizonyítani, hogy legfőbb törekvése, hogy megbízható pontos és gyors hírszolgálattal a közönséget úgy az országos, mint a helyi cse­lekményekről tájékoztassa. A világhá­ború kitörése óta pedig, teljesen a fővárosi Upok mintájára, az éjjeli órákban készül az Egri Újság. Ez teszi lehetővé, hogy minden más sajtó orgánumot megelőzve, az Egri Újságból értesül először a közönség a harcterek nagy eseményeiről s a kül- és belpolitika érdekesebb moz­zanatairól. Nem riadtunk vissza sem­miféle áldozattól. Szerkesztőségünk tagjai a legbuzgóbb kitartással vég­zik a szakadatlan éjjeli munkát. Fő­városi tudósítónk táviratban és táv­beszélőn közli velünk a legérdeke­sebb eseményeket, amelyről a tőzs­dék kirakataiban kifüggesztett jelen­téseinkkel is a leggyorsabban tájékoz­tatjuk a közönséget. Ezeket a fokozottabb áldozatokat még növeíte a legutóbbi időkben a munkaerő és az anyag árának tete­mes megdrágulása, minek követkéz tében az utóbbi hónapokban csak­nem kivétel nélküi emelte az előfi­zetési és kolportázs árait valamsnny vidéki lap. Az Egri Újság maradt a régi áraknál, de természetesen csak úgy tud feladatának továbbra is megfe­lelni, ha a közönség is fokozottabb mértékben támogatja. Kérjük tehát előfizetőinket, szíveskedjenek előfize­tésüket ez évben is megújítani s olvasóink és előfizetőink gárdáját ismerőseik körében is növelni. Az Egri Újság előfizetési árai a lap fején olvashatók. HIR£K. Eger, január 6. Elhagyott fészek. Egy tavaszi este, az Eged tövében Kis madár szállt elém, füszáll volt [csőrében. Fészket rakni repült e magányos tájra, Meilette csiripeli szerelmes kis párja. A nyári estéken megint arra jártam S a puha fészekben madárfikat láttam. Csipp .. . csiripp, csacsogtak kis [szájukat tátva, Boldog pajzánsággal szüleikre várva. Kóborlási vágyam egy havas délután A hegyekbe hajtott, madaraim után. Száraz, tört gályák közt üres volt [a fészek, Dalos kis lakói déli tájra tértek. A csípős, hideg szél átjárta a testem, Ez elhagyott fészek megölte a lelkem... Lenn a Szamos partján, mikor [búcsút mondtam, Egy zöld zsalus házat ily üresen [hagytam. Bartók Antal. — Megjöttek az orosz foglyok. Végre megérkeztek a várva-várt orosz foglyok. Egyelőre ugyan még nem annyi, amennyit a város kért, hanem mindössze csak 40. Ezek­nek az érkezését már reggel 9 órára jelezték, tényleg azonban csak az este 6 órai vonattal érkeztek meg. Sokan már a vonathoz kimentek elibük s ott kiválasztották a nekik megfelelő munkást. A foglyokat aztán zárt oszlopban bekísérték a városháza udvarára, ahová csakha­mar megérkezett Bayer Henrik vá­rosi tanácsos. Átvette a kisérő őrök­től a foglyokat s egyrészüket mind­járt ki is osztotta azoknak akik a városház udvarán jeien voltak. — Nyomtatvány áremelés. A magyar és osztrák papirgyárosok január hó elsejével ujabbi 30% kai emelték a papírárakat. Ezzel a há- bo;u cía beállott papiráremelkedés meghaladja 130%-ot. — Ezenkívül nagyban megdrágultak a nyomtat­ványok készítéséhez szükséges ösz- szes anyagok is. E kényszerhely­zetből kifolyólag a vidéki nyomda­tulajdonosok is elhatározták a nyom- íaíványárak emelését. A nyomda­tulajdonosok hosszú ideig viselték a nyers anyagok stb. áremelkedé­séből előállott íöbbköltséget, ezen emelkedések azonban most már oly mértéket öltöttek, hogy saját létfeu- taríásuk szempontjából elkerülhetet- ten ezen nyomtatványáremelés. — Volt egri színész — egy szibériai színtársulat tagja. Az orosz fogságba jutott Vidor József egyik legkedvesebb színésze volt az egri közönségnek, aki mint hadnagy került orosz fogságba, azt írja Tomszkból, hogy ott a napokban ő, Szántó, Baróti, Gróf, ízért szí­nészek és Veres István hegedűmű­vész, — nagy előadást rendeztek. Az előadást több, mini 1000 néző élvezte végig. Az orosz tisztet any- nyira megbarátkoztak a magyar színházzal, hogy megengedték, hogy ezentúl minden héten tartsanak egy- egy előadást. Azt kérik, küldjék ne­kik itthonról Molnár Liliomát és Herceg Bizáncát, mert ezekből is elő akarnak adni néhány részletet. — Az ólomtárgyak rekvirálása. A hivatalos lap közli azt a minisz­teri rendeleiet, mely szerint a telje­sen vagy túlnyomó részben ólomból (kemény ólomból is) álló tárgyakat be kell jelenteni. Tíz pontban fog­lalja össze a rendelet a bejelentésre kötelező ólomtárgyakat, melyeket be kell jelenteni, tekintet nélkül arra, hogy azok valamely üzem berende­zéséhez tartoznak, vagy egyéb célra szolgálnak, használatban vagy hasz­nálaton kivül állanak és hogy fel­dolgozás vagy elidegenítés céljaira vannak raktáron. — Betörés. Mára virradóra is­meretlen tettes hátulról betört Mi- ticzky Bélának az Uránia épületében levő íüszerüzletébe s onnan hus- nemüeket és a pénztárból kisebb mennyiségű készpénzt magával vitt. A kár biztosításból megtérül. A tet­test a rendőrség nyomozza. ( \

Next

/
Oldalképek
Tartalom