Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-02-26 / 57. szám
2 EGRI U j S A G 1916. február 26. vei ágyúink tüze alatt állanak. A csapatok és hadi- szerek behajózását sikeresen zavarjuk. Egyes olasz hajók megjelenése az események fejlődésére semmi hatást nem gyakorolt. Ezen harcokban eddig összesen 11 olasz tisztet s több mint 700 főnyi legénységet fogtunk el és őt löveget és egy gépfegyvert zsákmányoltunk. Höftr, altábornagy. Üt összes francia állásokat bevették a németek a Maas mellett. Hét megerősített falni elfoglaltak, á foglyok száma meghaladja a tízezret. & többi harctér eseménytelen. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berim, február 25. A nagy főhadiszállás jelenti : Nyugati ttidsxintéra A Maas jobb pariján, a már jelentett sikereket tegnap is különböző irányokban gyümöicsözteítük a Maas melletti Champ, NervilSe, Cottelettes, Mar- mont, Beaumont, Chambrelle és Ornes megerősített falvakat és majorokat elfoglaltuk, ezenkívül roham, mai bevettük az összes ellenséges állásokat egész a Lourenont hegyhátig. Az ellenség véres veszteségei ismét rendkívül súlyosak voltak, a mieink elviseihetők. A foglyok száma több mint 7000-rel szaporodván most már 10000-ren felül van. A hadianyagban ejtett zsákmányról még nincsenek adatok. Keleti és balkáni hádssivté^: jelentős esemény nem történt. A legfőbb hadvesetőség. A főrendiház ülése, i (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, február 25. j Este 8 órakor. A főrendiház ma Jósika Samu báró elnöklete alatt ülést tartott. Napirend előtt Zichy Rafael gróf szólalt fel s javaslatot nyújtott be a gyermekhalandóság megszüntetése , érdekében teendő intézkedésekről, i Sándor János belügyminiszter válaszolt a felszólalásra s bejelentette, hogy a kormány már megtette a kellő intézkedéseket, mire Zichy a javaslatot vissza vonta. Azután T i sz a István gróf miniszterelnök válaszolt Edelshein Gyulai grófnak a hadi árvák érdekében már előzőleg elmondott interpellációjára, kijelentve, hogy a kormány mindent elkövet, hogy a harctéren elesett katonák özvegyei és árvái kellőképen el legyenek látva. A választ úgy az interpelláló, mint a főrendiház tudomásul vette. A napirend során vita nélkül elfogadták a gazdasági bizottság jelentését és az izlam vallás recepciójáról szóló javaslatot. A Pénzintézeti Központról szóló javaslatnál Széchenyi Aladár gróf és Ullmann Adolf felszólalására Te- leszky pénzügyminiszter válaszolt, megismételve azokat, amiket a kép- j viselőházban a Pénzintézeti Köz- í pontról már elmondott. Ezután az elnök háromnegyed 2 órakor az ülést felfüggesztette Az ülést délután fél 5 órakor folytatták. Hadik Barkóczi Endre gróf az ülés végén interpelláció elmondására kért engedélyt s az engedélyt meg is kapta. Ezután a pénzügyminiszter jelentése következett a földgázról, majd a szeszfőzde és szeszszabadraktárak tulajdonosainak részesedéséről. Elfogadták továbbá a munkaközvetítésről szóló javaslatot több kisebb javaslattal egyetemben s végül a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló jelentést tárgyalására került a sor. Elsőnek Mikes Lajos gróf püspök szólalt fel. Elismeréssel adózott a aormánynak a nehéz viszonyok közt kifejtett körültekintő és buzgó munkájáért s rendkívüli tevékenységéért. Utána K e g I e v i c h Gábor gróf szólott fel. Lapunk zártakor az ülés még folyik. Szalonikii főkonznlnok Centben. Genf, íebr. 25. Géniből jelentik: Kiatkovszky dr. szalonikii lőkon- zulunk ma ide érkezett. H sárosiabért — Irta: Berzeviczy Albert — Szövetséges seregeink múlt tavasz- szal megindult győzelmes áttörésének az oroszok galíciai arcvonaián első eredménye volt az orosz haderőnek a Kárpátokon innen elfoglalt állásaiból való futásszerü visszavonulása. Sáros északkeleti szöglete vált a legtávolabbi pont, ameddig az ellenség Magyarország szive felé irányzott támadásában eljutott és ezt a területet kellett veresége következtében leghamarabb kiürítenie. így már 1915. május elején módja volt többünknek meglátogatni ezt az elhagyatt harcteret: látni a küzdelmektől okozott rettentő pusztítást, mely Sárosmegyének körülbelül egyötöd részén viharzott végig. Nyolcvan községet sújtott, közüle húszat betüszeunt elfírölt a fold színéről, ezreket tett földönfutókká s milliókra menő kárt okozott. Ez magyarázza meg, hogy a sárosmegyei inség enyhítésére megin dúlt mozgalom az első volt, mely szervezkedett, a társadalomhoz fordult s ^melynek sajtónk leikes szava segítségére jött. De indokolta ezt az a körülmény is, hogy — legalább amennyi e akkor megítélhető volt — a muszkabelörések következményei legsúlyosabban a segélyforrásokban különben is szegény Sárost sújtották. így még mielőtt a Kárpátok egész vidékének rekonstrukciójára a sajtó legbuzgóbb támogatása mellett megindított országos mozgalom léire jött volna, „az oroszok betörése által sújtott sárosi népet segitő bi f zottság“ női- és férfielnöksége a magyar művészek összességéhez fordult azzal a kéréssel, hogy felajánlandó müveikkel tegyék lehetővé egy a nevezett vidék lakosságának segélyezésére szolgáló nagy művészi sorsjáték rendezését. E felszólítással egyideüleg megalakult a sorsjáték- bizottság Horváth Elemér elnöklete alatt és Kónyi Hugó előadósága mellett és elfogadta a végrehajtóbizottság elnöke, Szmrecsányi Miklós által kidolgozott részletes tervet, melynek alapján a „Hermes Magyar Általános Váltóüz- let-Részvénytársaság“ minden üzleti haszonról lemondva, sőt nem jelentéktelen kockázattal vállalkozott a pénzügyminiszter ur által engedélyezett nagy művészi sorsjáték lebonyolítására. A művészekhez intézett felszólítás eredménye minden várakozásunkat messze felülmúlta. A magyar művészetnek örök dicsőségére fog szolgálni az, hogy mikor társadalmunk a háborútól ütött sebek orvoslása érdekében a háborús viszonyok által keresetükben szintén károsított művészeinkhez fordult, ezek kivétel nélkül oly adományokkal siettek a hazafias áldozatkészség szobrát megrakni, amely eddig minden művészi sorsjátékot úgy méreteire, mint nyereményeinek művészeti értékére nézve teljesen elhomályosítanak. Úgy, hogy a sáros segitőakció sorsjátékának nyereményeiül összes magyar művészeink müvei szolgálnak. Az ellenséges külföldön letartóztatva lévőkéi, még a halottakéi is. Mert akadtak amatőrjeink, elhunyt vagy távol levő művészeink hozzátarlozói, barátai, leszármazottai között sokan, kik adományaikkal kiegészíteni siettek élő és ittlévő művészeink saját ajándékait, úgy, hogy a sárosi sorsjáték nyereményei, melyeket egybe- gyüjve mulat be az országos Szépművészeti Muzeurn, egyúttal a magyar képzőművészetnek oly kiállítását alkotják, melynél szélesebbkörüt, teljesebbet, változatosabbat régen nem volt alkalmunk látni. A iegküiönbözőbb irányok tipikus képviselőit látjuk találkozni ebben az érdekes egyvelegben. Elhunyt, sőt egyes majdnem már elfeledett művészeinknek hátrahagyott becses müvei mellé sorakoznak a legmerészebb újítások úttörőinek képei: a történeti, genre, portrait- és tájképfestés összes “válfajai találkoznak itt; |a monumentális jellegű szobrászat mellett hely jut a kisplasztikának, a befejezett, kész képek mellett az akva- rellnek, rajznak és karikatúra és illusztráció is képviselve van s bár az ajándékkal szemben még az elnézés is jogos volna, művészi jury gondoskodott róla, hogy a kiállításra s igy a nyeremények közé is csak művészi mértéket megütő küldemények jussanak. Az ekképpen tisztán és kizárólag ajándékokból eredő festészeti-, rajz-, szobor- és grafikai müveknek, melyek kisorsoiás alá kerülnek, száma 850 s azoké, melyek a kiállításon elhelyezhetők voltak, megközelíti a hét és félszázat; általok 350 művészünk van képviselve, a független jury által eszközölt becslés szerint összesen 300.000 korona értékű müvekkel. E müvek anyagi értéke — mint ahogy az sorsjátéknál elkerülhetetlen — természetesen igen különböző. Különbséget okoznak közöttük a művészi név, a inü méretei, plasztikai müveknél azok anyaga stb. De az az erkölcsi érték, melyet a nemes céiért buzgó hazafias áldozatkészség kölcsönöz az adománynak, valamennyinél egyenlő. Művészeink kisebb- nagyobb alkotásaik mindegyikében nemes, hazafiui szivök aranyát hozták áldozatul a haza oltárára. Hála és dicséret ezért nekik 1 De hála és dicséret illeti meg különösen azokat az ügy barátokat is, kik az adományok összehozása s kiállításunk rendezése körül eléggé meg nem becsülhető, fáradságos munkát fejtettek ki. Mint ilyenekről kötelességünk különösen Lesskó Jánosról, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat h. titkáráról és Szlányi Lajos festőművészről megemlékeznünk. Lelkes közönségünkön a sor, hogy a rendkivül előnyös esélyekkel kínálkozó sorsjátékot .tömeges részvételével sikerre vigye. A kibocsátott sorsjegyek darabjának ára 5 korona,
