Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-29 / 269. szám
FGR! ÚJSÁG 1913. szeptember 19 Óriási vasúti szerencsétlenség a tnezőlaborei vonalon. — Nyersoíajszálliió iehervor.at belefutott egy szaladó vonatba. — Lángokban a pályatest. — (Az Egri Újság Eger, szeptember 28. Hétfőre viradó éjszaka megrendítő vasúti szerencsétlenség történt a j miskolcz-mezőlaborci vasútvonal legfelső szakaszán Lupkow Widrány között. A magyar államvasutak e felső szakaszán az osztrák államvasutak tartják fenn a közlekedést s osztrák vasutasok vezették azt a tehervonatot is, amely a megrendítő katasztrófát előidézte. A katasztrófa tagadhatatlanul nagy, de a róla koiportált hirek bizonyára erős mértékben túlozták a valóságot. A szerencsétlenség borzalmait mindenesetre fokozta az a körülmény, hogy az a teher vonat, amely az összeüiközés előidézője volt, nyers olajat szállított, ,ameiy az egymásra torlódó tartályokban a mozdonyok tüzéíő! meggyuladí s lángba borította az egész pályatestet, ami a helyreállítási és a mentési munkálatokat rendkívüli mérvben fokozta. A szerencsétlenség. A szerencsétlenségről érkezett első hirek közölték, hogy tegnap este 9—10 óra között az osztrák állam- ! vasutak személyzete által vezetett, nyers olajat szállító tehervonat eddig még pontosan ki nem derített okból a lejtős pályán megfutott. Szakértők úgy vélik, hogy a íehsi vonat nem rendelkezett elegendő fékkocsival, illetve a fékek ereje gyönge volt a lejtős pályán, amelyet az eső különben is sikamlóssá tett, kellő biztossággal lekötni a vonatot. A fehervonat a mozdonyon és szerkocsin kivü! csupa vastartányckból állott, amelyek telve voltak nyers olajjal. Hogy történt a szerencsétlenség. A nagy katasztrófa részleteiről a következőket jelentik: Az első vonat vezetője rendes sebességgel vezette vonatát, amelynek végéhez kapcsolva két mozdony volt a hozzávaló szerkocsikkal. A mozdonyok, úgynevezett fél meleg mozdonyok voltak, melyek tűz szekrényeiben tűz volt még. A lejtős, sikamlós pályán fékeveszetten rohanó petróleum-vonat teljes erővel nekifutott az előtte haladó vonatnak. Az összeütközés rettenetes volt. Három mozdony roncsai hevertek szanaszét és pillanatok alatt óriási magasságú lángok csaptak fel. A nyersolajat a mozdonyok tüzszekré- nyeinek tüze felgyújtotta. Az égő petróleum széjjelömlölt t. valóságos lángtenger vette körül a felborult kocsi roncsokat. tudósítójától.) — Mentés és helyreállítási munkálatok. Az érthető nagy izgalomban az első pillanatokban még a helyszi- ! nén nem lehetett áttekinteni a ka■ j tasztrófa nagyságát. Szűkszavú jelentés jött tehát csak Miskolczra az üzletvezetőséghez. Itt nyomban intézkedtek, hogy úgy innen, mint Sátoraljaújhelyről rögtön segélyvonalok induljanak a helyszínére megfelelő személyzettel, kötszerekkel és orvosokkal. Azonnal kiment a balesetvizsgáló bizottság is. Az egész mentőakciót Kun Viktor üzletvezető intézi, aki külön vonaton ment éjszaka a helyszínére. A helyszínén nyomban — dacára az óriási tűznek, 15—20 méterre is felcsapok a lángok — hozzáfogtak a mentéshez és a pálya helyreállításához, ami teljes erővel folyik. Egyúttal inegindittatott a hivatalos vizsgálat is. Clevelandi egriek honfitársaikért Háromszáz koronát küldtek az elesett egri katonák özvegyei és árvái részére. (Saját tudósítónktól.) Eger, szeptember 28. Két tenger választja el most tőlünk amerikai testvéreinket. Addig, ahol az európai partok sziklái vagy lankás homok partja a Atlanti-óceán hullámaiban áznak egy tenger viz és az ormát kezdve, ahol a száraz föld kezdetét veszi, egy tenger vér. De tenger viz, tenger vér nem elég gát, hogy elzárja tőlünk e nagy j napokban velünk érző lélekben, velünk szenvedő amerikai magyar : testvéreinket. Egymásután érkeznek Amerikából a pénzküldemények, amelyeket a tengerentúli magyarok küldenek haza, hogy a háború rémével küz- ködők nyomorúságán enyhítsenek. A New Yorkban megjelenő amerikai magyar lapnak, a Szabadságnak i egyik legutóbbi számában Eger és j az egriek neve mosolygott felénk a j nagy lepedő ujságlapról. Egri szár- , mazásu hazánkfiainak jótékonyságáról beszél ez a cikk. Ide írjuk: Krupa Qábor egri (Hevesmegye) j származású ha?;'- ;fia, aki a Bridge ’ Ave 2208. száma alatt lakik, lapunk i utján felkérte a clevelandi egrieket, . hogy adakozzanak a háborúban el- : esett egri hősök özvegyei és árvái javára. A felhívásnak és Krupa fáradozásának szép eredménye lett. Háromszáz koronát sikerűit elküldeni Eger város polgármesterének, hogy ossza ki azt az özvegyek és árvák közt. A begyült pénzösszeghez a következők járultak hozaá: 3—3 dollárral: Krupa Gábor, Fodor Sándor: 2—2 dollárral: Krupa Gáborné, Szegedi József, Bukuli Bernát, Pirk Bernát, Soltész Samu; 1—1 dollárral: Fülöp János, Bukuli István, Menyhárt Bertalan, Menyhárt Bertalanná, Krupa István, Nagy József, Bata Boris, Hanus Sándor, Elek László, Orosz János, Szabó Ferencné, Kajdácsik László, I Kajdácsik Lászlóné, Pók József, j Pók Józsefné, Vass József, Nagy I János, Búr László, Búr Lászlóné, ! Págyi István, Nyizsnyászky Tódor; j 50—50 centtel: Körtvélyesi Antal, ; Kormos János, Molnár János, Orosz : Jánosné, Balogh János, Tóth Pál I Miklós, Erős István, Soós Sándor, j Berecz Bertalan ; 25—25 centtel: j Szilágyi János, Kelemen Kálmán, ■ Mátyás Gáspár, Hirschl Ignác. Ezt a 42 dollár 50 centet Metzner i A. pénzküldő, aki szintén egri, kiegészítette úgy, hogy kerek 300 I koronát továbbíthatott Egerbe. Az irgalmas sebesültvivő. (Saját tudósítónktól.) Eger, szeptember 28. Rudolf Ferenc, a 93-ik gyalogezredben tartalékos közember bizonyára egyike annak a számtalan emberünknek, akik zajtalanul végezve a háború segédmunkálatainak mérhetetlenül nagy szervezetében a maguk feladatát, ritkábban részesülnek kiváló szolgálataik elismerésében, mintsem megérdemelnék. A háború kezdete óta szünetienül teljesít szolgálatot, hónapról-hónapra, napról-napra, zord téli időben és forró nyári napsütésben az volt a kötelessége, hogy a sebesülteket kocsin kisérje a csatatérről a legközelebbi kötöző helyre, avagy kórházba. Ez a munka látszólag nem kiván semmi hősiességet sem, de csak attól nem, ki betűje, nem pedig értelme szerint fogja ezt fel s nem szive sugallatát követi, amikor ezt végzi. Rudolf Ferenc azok közé a kivételek közé tartozik, akik azt a kivételt tették szabálylyá hadseregünkben, hogy lelkűk parancsának engedve, benső erőtől hajtva, hasonlíthatatlanul többet teljesítenek, mint amennyi szigorúan vett kötelességük mértéke. — Ez a minden rang nélküli egyszerű közember azokban az ütközetekben, amelyekben eddig jelen volt, a sebesültek százait vitte már ki a tüzvonalból s helyezte biztonságba saját élte veszélyeztetése árán. Nem várta be az ellenség elvonulását vagy tüzelésének más irányba terelődését, hiszen a magukkal tehetetlen sebesültek időközben elepedheltek, megfagyhattak, elvérezhettek vagy uj halált- hozó golyó találhatta volna őket. Saját személyével nem törődve kutatta fel a csatateret sebesült bajtársakat keresve, hacsak sejthette, hogy sebesültek lehetnek valamerre, bármikor megcselekedte azt, akár nappal, akár éjjel s ekként százak életét mentette meg. Zászlóaljának majdnem valamennyi sebesült tisztje neki köszönheti a kötöző helyre való gyors elszállítását s valami" nek csak dicsérő szavuk veit ezen egyszerű morva tartalékos számára, amellyel fáradhatatlanságát, szeretet teljes gondokodását önfeláldozó kötelességérzetét ismerték el. Rudolf Ferenc 1915 február 27-én a oobrovolanyi ütközetben különösen érdemessé tette magát. Zászló- alja 12 óra hosszat volt tűzben. Gránát és shrapnell halált és sebet osztott, gép- és gyalogsági fegyver golyói megtizedelték sorainkat, ám Rudolf kocsijával mindig szembe hajtott a halálnak s ennek már menthetetleneknek tartott áldozatait újra meg újra visszaragadía karjai közül. Ha ezek a sebesültek —- csak ezen az egy napon legalább 50 en — a hóban maradtak volna fekve, egyikük sem jutott volna ki innen élve. Ennek a derék férfinak mellére a vörös kereszt hadiékit ményes bronz tiszteletbeli jelvényét tüztük, hadd emlékeztesse őt arra a tömérdek áldásra a melynek kívánságával azok halmozták el őt akik nekik köszönhették éltük megmen- ; tését. | — A kitüntetett hős egri ; nyomdász. Murin István betűszedő, ki az Egri Újságnál is dolgozott, j már a mozgósítás óta az északi ‘ harctéren küzd, mint a cs. és kir. i 6-ik huszárezred vitéz szakaszvezetője. Bátorságával már sok bravúros dolgott vitt ott véghez, melyek- í nek elismeréséül most a velünk ] küzdő hü szövetségeseink vezetői a würtembergi kis ezüst éremmel I tüntették ki. t ___________
