Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-07 / 185. szám

191’. jui;us 7. L Q R 1 0 J i3 A « 3 feláldozása lehet. Oly kitartónak, oly önfeláldozóknak, oly bátraknak, oly törhetetlennek kell lenni, mint amilyenek ők, e dicső hadfiak. — (Zajos éljenzés. Éljen a hadsereg.) Abban a tudatban nyitja meg az ülést, hogy az itt jelenlevők szivét mind ez az áldozatkészség és buz­galom hatja át. Az alispán válasza. Az érsek emelkedett, klasszikus tónusu beszédére Majzik Viktor al ispán válaszolt a következő nemes lendületű szavakkal: Nagy méltóságú Érsek elnök Ur! Kegyelmes Uram! Mélyen tisztelt Vármegyei Választmány! Ha van valamely szervezet, amely­nek létjogosultsága vitán felül áll, a melynek célja, működése a leg- magasztosabb s legfenségesebb eszmék ápolása és gyakorlati ke­resztülvitele, akkor a Vöröske­reszt szervezete ilyen, mert ennek a szervezetnek a létesülése az em­beri szív legnemesebb érzelmeiből fakad, s mert ennek a működését békében és háborúban egyaránt, a gyengéd és odaadó, a szenvedőkön segítő, azokat ápoló és gyógyitó szeretet irányítja. A közel egy év óta tartó s oly sok szenvedést, fáj­dalmat és aggodalmat okozó, de viszont a magyar nemzet bölcsessé­gét, erejét, hősi erényeit, dicsőségét és hírnevét, testvér, barát és ellen­ség előtt egyaránt magasan kidom­borító világháború, erős próbára tette e szervezet s közte a mi vár­megyei választmányunkat s az annak kebeiébe tartozó fiók egyesületeinek munkásságát, erejét. Ezt az erős próbát tanúságaként a mi vármegyei társadalmunk összessége erényeinek fényesen kiállottuk. Kiáltottuk, mert Nagyméltóságod az emberszeretet lánglelkü apostola, a minden oldalról hódoló tisztelettel és szeretettel övezett fenkölt szelle­mű és magasztos gondolkozásu Főpásztor, vármegyénk első polgára állt mint vezér élünkre, akinek nagy példáját igyekszünk mindannyian a magunk hatáskörében követni és megközelíteni. Legbensőbb érzelmeinknek, soha nem múló hálánknak vagyok tehát a tolmácsa, akkor, amidőn Excellen- tiádat elnöki székében mély tiszte­lettel üdvözlöm. De úgy érzem illetékes tolmácsa vagyok a szeretett Hazáért dicsősé­gesen harcoló sebesült vitézeink százainak is, akik a Nagyméltósá­god nagy szive szeretetének részesei lehettek, s akiknek szenvedéseit vi­gasztaló résztvevő kegyes szavai megenyhitették. A jó Isten áldja, kisérje Nagy- méltóságodat a szeretett Haza javára irányuló minden tevékenységében, vezessen, lelkesítsen a még reánk váró nagy munkában bennünket, akik ez ünnepélyes pillanatban szent fogadalmat teszünk, hogy hűen kö­vetni fogjuK, hogy majdan az epedve várt dicsőséges és áldásos béke aranyos, verőfenyes és derült nap­jaiban emelt fővel, nyugodt önér­zettel s a jól teljesített munka bol­dogító tudatával állapíthassuk meg, hogy becsületesen, magyar embe­rekhez méltóan teljesítettük hazafias és emberbaráti kötelességünket. A jelentések. Ezután "áttért a gyűlés a tárgy- sorozatra, melynek első pontja dr. Vass János titkár jelentése volt. Vass János dr. költői, szines szavakkal vezette be jelentését. A Vöröskereszt köt össze bennünket — mondotta —- nadbaszállt fiainkkal a nehéz szivü elválás után. Ez óvja, védi őket a viszontagságok közben, a természet mostohaságai ellen ez követi nyomon minden lépésüket kisérve őket a golyók záporában is, nem hagyva el a vadonban, a hegy szakadékokban a vízióktól rémes éjszakákon. Fölfogja kiserkent vérük első cseppjeit. Letörli arcuk hideg verejtékét, aztán átöleli őket s elvi­szi oda, ahol tudomány áll őrt az élet felett. Áttért azután a Vöröskereszt intéz­ményének a háború ideje előtti történetére vármegyénkben, leírta azt a nagy lendületet, a melyet a háború hozott s azután ismertette az egyesület széleskörű működését, a jótékonysági, gyűjtési akciókat, a kórházak és a betegápolás ügyeit, a hadsegitő célok istápolását, a sebesültek fogadását és ebből ki­folyólag a vármegyei üdítő állomás feláliitását, szóval közel egy év gazdag, és eredményteljes munkáját névszerint is felemlítve azokat akik a vármegye Vöröskereszt kőrkázaiban a betegápolás körül kiváló érdemeket szereztek: az egri egyesületben: Wind Istvánná, Fodor Elekné, Márkus Fannika, Melcher Mariska urhöigyek, dr. Kovács Pius, dr. Köszler József, dr. Gyenes Ervin, dr, Kürthy Menyhért, Dobay Lajos, Palik Frigyes, dr. Bartók Egyed, Grész Leó és Perényi Kandid; a hatvani egyesületben: Sternberg Albertné úrnő, dr. Hirsch Albert, Sternberg Albert, Papp József és dr. Fodor Lajos; a hevesi egyesületben : dr. Barabás Béláné, Fintha Dezsőné, König Edéné, Nemesik Piroska, Spitzer Irén, dr. Szőke Ernőné, dr. Wahl Adolfné és Weisz Jónásné urhöigyek; a pásztói egyesületben: gr. Almássy Kálmánná Ó méltósága, Hevesi Ilona, Hevesi Irén, Illés Ilona, Kaluzsa Kálmánná urhöigyek, Malusika Mihály, Pászti László és Henel Gusztáv; a poioszlói egyesületben: Graefl Mártha, Graefl Roila, Graefl Margit urleányok, Nádassy JÓ2sefr,é, özv. Iszkerka Tamásné úrnők, Nádassy Ferencz és dr. Korom Lajos ; a tiszafüredi egyesületben: Dr. Schleiminger Lászlóné, dr. Tarján Béláné, dr. Végh Józsefné, Schlei minger Mariska, Kovássy Eszter, Kandó Mária urhöigyek, dr Schlei­minger László, dr. Kiss Aladár és dr. György Lipót urak; az ujhatvani egyesületben pedig: Özv. Harsányi Ödönné, Jósa Ferencné, Hámán Kató, Széli Mariska, Szécsi Eta urhöigyek, dr. Szécsi Ferenc és Szémán Ágoston urak. A titkári jelentés után Perényi Kandid gondnok az év történetét pénzügyi és gazdasági oldaláról is­mertette. Számokkal beszélt, de vi­szont ezek a számok is beszéltek, a vármegye közönségének nagy ál­dozat készségéről. Wtndisch Hermann az egyesület pénztárnoka az egyesület vagyoni helyzetét tárta fel. Ismertette a gyűj­tések eredményéi, az egyesület záró­számadásait s a fiók egyesületek j hozzájárulási arányára vonatkozólag í azt a javaslatot tette, hogy a háború I tartama alatt a fiók egyesületektől ne kívánjanak semmi hozzájárulást, amit a választmány el is fogadott, Petro Kálmán dr. jegyző az egye­sület ügyrendjét ismertette. Végül Vass János dr. értekezett az országosan szervezett rokkant- gyámi intézményről és javas­latod tett a vármegyei főrokkant gyám személye, s a járási és városi bizottságok megválasztása iránt. Javaslata alapján főrokkant gyámmá Majzik Viktor alispánt választotta meg a választmány s bizottsági el­nökökké Egerben Petrovich Gyula kanonokot, Gyöngyösön Török Kálmán c. kanonokot, az egri járás­ban Hámán András kanonokot, a gyöngyösi járásban Visontai Kovách Lászlót, a hatvani járásban Matuszka Mihályt, a hevesi járásban Drisnyei Bélát, a tiszafüredi járásban dr. Schleiminger Lászlót. A főispán zárószavai. A tárgysorozat kimerítése után Keglevich Gyula gróf főispán emel­kedett szólásra, keresetlen rövid de igen meleg szavakban mondott kö­szönetét az érseknek. Meg van győződve — úgymond — hogy szavai az egész gyűlés óhajtásával találkoznak, midőn az agész közgyűlés nevében hálás kö­szönetét mond Érsek ur ő excellen- ciájának, nem csak azért mert a gyűlést vezetni kegyes volt, hanem a Vöröskereszt egyesületben az em­berszeretet, a humanitás terén ki­fejtett nagy munkásságáért. A főispán szavai után a gyűlés elfogadta Csekó Gábor kanonoknak azt a két indítványát, hogy az el­hangzott jelentéseket az egyesület a szokásos „Értesítőben“ nyomtatás­ban is adja ki és hogy a füzes­abonyi üditőállomásnak 500 korona szükség hozzájárulást utaljon ki. Ezután az érsek az ülést egytbb tárgy hiányában berekesz.ette. Az Egri Újság minden lap- elárusitónál és dohánytöz» dében kapható Ha valami hírt, e^mtínvt tud, közölje az Eg-i Ujr ág !Ö6. számú telefonján Gyilkosság a recski erdőben. Szivén lőttek egy vadászt. (Saját tudósítónktól.) Recsk, julius 6. A vadőrök kalandos életéről, a vadorzókkal való küzdelmeikről sok hátborzongató történeteket hallottunk gyermekkorunkban. Most a valóság­ban is megismétlődött egy ilyen tragikus erdei történet. A recski er­dőben vasárnap szivén lőve találták Szakácsi Bertalan Károlyi-uradalmi erdőőrt, akit kétségtelen egy bosszú- szomjas vadorzó golyója terített le. Az esetről recski tudósitónk a következőket jelenti: Szakácsi Bertalan erdőőr vasárnap reggel kiment a recski erdőre ahonnan többé nem tért vissza, mert ismeretlen tettes szivén lőtte. A boncolás a kalmával egy-két da­rabra vált golyót találtak a szivében. A nyomozás megindult s vasárnap este a csendőrség elfogta Kovács Farkas Kálmán kisfüzesi lakost, kire azért irányult a gyanú, mert jobb és ballábán meg volt sebezve. Kovács Farkas Kálmán tagadja, hogy ő ölte volna meg Szakácsit, csak annyit ismert be, hogy alábán látható sebeket a meggyilkolt erdőőr ejtette. Ő szamócát szedni ment az erdőbe, a vadőr észrevette és rá- duplázoü. A meggyilkolt erdőőrt kedden te­mették el. Ferenczy Ede uradalmi főerdőmester díszes temetés^rendezett neki A nyomozás, amelynek eddigi folyamán Subich István recski, Majer János és Ladányi József pé- tervásárai csendőrök tüntették ki magukat, tovább folyik. r k Eger, julius 6. — 1000 koronás adomány a rokkant katonáknak. — Koppély Géza hatvani földbirtokos ma táv­iratilag 1000 koronás adományt küldött a vármegye alispánjához a rokkant katonák javára. — Ruffy Pál Egerben. Illuszt­ris vendége volt ma Egernek: Ruffy Pál miniszteri tanácsos, az Országos Gyermekvédő-Liga főintézője ma városunkban járt, hogy a rimaszom­bati Gyermekmenhely által Egerbe kihelyezett gyermekek ellátását és helyzetét megvizsgálja. Ruffy Pál a Vöröskeresz-Egylet mai gyűlésén is megjelent, végighallgatta az ülést s az volt a terve, hogy egy kis pro­pagandát is csinál a gyermekvédő ligának. Ha bemegyek Lusztig üzletébe, Ott találom legjobban katonai [felszerelésem, Mert hiába, ő ebből nagy raktárt [tart És hozzá még jutányos árban ad. Telefon 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom