Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-26 / 204. szám

2 E G K 1 ü | S A U 1315. ipljtis 26. kellemes anyag épitésre. Három na pig furtak-faragtak a pionírek az én baumeisterségcm alatt. Most már élvezzük ezt a különben béké­ben is egész pompás kis erdei la­kást. Két részből áll. Egyikben al­szunk. Fából faragolt ágy, azon szalma, takarók. Aszta), székek al­kotják a szoba további részeit. Ab­lak és a tetőn is ablak. A másik helyiség a telefonszoba. A ház előtt asztal, székek, fölöttük ponyva, az eső ellen. A lakásunk teteje lécekből áll, ezen pedig lombok és gályák, hogy orosz repülők ellen maszkírozva le­gyünk. A foglyok bemondása szerint az orosz fronton gyakran sztrájkolnak. Nem akarnak már sturmolni s állí­tólag igaz, hogy Oroszországban revolució van. Az orosz tüzérség felmondta a szolgálatot, de fegyver- munieiójuk még bőven van. Amerika még mindig szállít mu- ; niciót nekik, de az utolsó szállít­mány kudarcot vallott, amennyiben . néhány millió srapnellt, amit az orosznak küldtek, túl nagyra szab­tak úgy, hogy az orosz ágyuk nem tudják használni. Az orosz bakák igen lekicsiny­lőén nyilatkoznak tisztjeikről, mert roham alkalmával ezek sohasem mennek előre. Nem vezetnek, ha­nem hátul maradnak adeckungban. Innen van, hogy relative oly kevés a fogoly orosz tisztek száma. Újra az aprópénzhiány. A knltuszminiszter a tanítókhoz. Eger, julius 25. A belügyminiszter után most a kultuszminiszter is adott ki egy íra­tott az aprópénzhiány ügyében. A miniszter a tanítókhoz fordul, hogy világosítsák föl a népet az aprópénz eldugdosásának hazafiatlan és telje­sen értelmetlen voltáról. Abból, hogy a kormány ismé­telten foglalkozik a kérdéssel, kitű­nik annak komoly volta. Különös­kép a nagy városokban érezni meg az aprópénz hiányát. A kávéházak főpincérei, a gyógyszerészek, trafi- kosok, kereskedők panaszkodnak, hogy mindenki nagy pénzzel, főként bankjegygyei fizet. A várorok kö­zönségének ezzel szemben viszont az a panasza, hogy nem képes aprópénzhez jutni. A piacokon a vásárlás valósággal nehézségekbe ütközik: a falusiak csak aprópénzt fogadnak el, azt állítva, hogy nem tudnak váltani. így azután az apró­pénz lassankint kivándorol a fal­vakba, ahonnét nem is igen kerül vissza többé. A falusi nép valami évszázados ostoba babonából mindig elrejti há­ború idején az ércpénzt. Nemcsak az ezüstöt és aranyat, de ahogy számos napszinre került példa iga­zolta, még a nikkel és rézp'nzt is zsákokba gyűjti. Egészen bizonyos, hogy a falusiak még mindig na­gyobb összegű pénzt tartogatnak állandóan otthon lyitott szekré­nyekben, ládafiákban, „sublat“ tete­jén, szalmazsákban és még Isten tudja milyen lehetetlen helyeken. Ahelyett, hogy ezt a pénzt bankok­ban és takarékokban gyümölcsöző- lég elhelyeznék, parlagon hagyják heverni. Hát ez ellen minden embernek, aki a néppel érintkezik, akihez a falusi lakosságnak bizalma van, aki tud a nyelvükön beszélni, küz­deni kell. Fel kell világosítani őket, hogy ostobaság a bankjegy deval­vációjától félni. A mai államgazda­sági berendezkedés mellett ilyenre gondolni is őrültség. A falusiak te­hát bátran előszedhetik az eldugdo- sott ércpénzt és forgalomba hoz­hatják. Ez hazafias kötelesség is, mivel az aprópénz hiánya máris bajokat okoz egyes helyeken. Mikor Konstanti­nápolyi magyar tábornok védte. Eger, julius 25. A török hadserek újabb diadalai alighanem kiábrándították már az ántánt diplomatáit és hadvezéreit abból a hitükből, hogy a török bi­rodalom fővárosát, Konstantinápolyi : valaha is elfoglalják. A szövetséges török hadsereg reorganizátorai és tulajdonképeni i vezetői, amint ez nem titok, német generálisok. Német tábornokok ter­vei szerint védekezett Konstantiná­poly is az esetleges támadások ellen. S most már azt is meg lehet irni, hogy meglehetős nagy veszedelmet , hárított el a törökökről ez a német ; támogatás. Az ágyuk már a fővá- , roshoz nagyon közelről hangzoiíak, ; s úgy látszott, hogy idegen gyaurok | fognak bevonulni a padisah fővá- j rosába. A németek öntudatos veze- i tése és a törökök bátorsága azonban | elhárította a veszedelmet. | Talán nem minden érdekesség I nélkül való tudni, hogy valamikor, ! nem is olyan régen, magyar tábor­nok védelmezte Törökországot az orosz betörés ellen. A krimi háborúban is az volt az oroszok célja, hogy Konstantinápolyi elfoglalják. A város és a török biro­dalom védelmét ekkor Klapka György tábornok készítette elő s hosszú ideig ő is vezette. Klapkának jó hír­neve volt, hiszen tudták róla, hogy Komáromot oly zseniálisan védel­mezte, hogy 1849-ben az osztrák sereg nem tudta megostromolni. Készséggel rábízták tehát Kon­stantinápoly védelmét is. Klapka György a vezérkari főnök rangját viseite a szultán udvarában s a legteljesebb bizalmát élvezie. Mindenki szerette, nagyrabecsülte, állandóan ünnepelték, s csak azt nem kérdezték meg tőle, hogy mi­ből él. I A diadalmas hősnek pedig nem igen volt miből megélnie. Szívesen vette tehát a bécsi Neue Freie Presse konstantinápolyi levelezőjé­nek azt az ajánlatát, hogy adjon tudósításokat a Presse részére, amit igen jól megfizetnek. Klapka ugyan csak a bevégzett hadi tényekről tu- ; dósitotta a Pressét, ellenségei azon- j ban, akik a szultán előtt intrikáltak e magyar tábornokra, ezt arra hasz­nálták fel, hogy indiscretióval vá­dolják, s a szultánt ellene hara­gítsák. Sikerült is a szultánt rávenni arra, 1 hogy Klapkát bocsássa el, s ne fo- j gadja többé. j I Klapka közreműködésének azon- > ban mégis meg volt az eredménye, hogy megvédte Konstantinápoly t, mert mikor az oroszok mégis meg- j közelítették a török fővárost, gróf \ Andrássy Gyula, a monarchia ak- j kori külügyminisztere Klapka inter- i venciója folytán beavatkozott, s til- i takozott Konstantinápoly elfoglalása j ellen. A tiltakozásnak meg is volt ; az eredménye, az oroszok nem vo- j nultak be Konstantinápolyba. H l ü S? If In t R, Eger, julius 25. i Áz öreg vár. Hajdan erős vár volt — most [honvéd kaszárnya. Akkor sasok lakták, — ma fecskék [tanyája. Villám s ágyúgolyó csapkodta [bástyáját; Békés, öreg baka sepri most [udvarát. Százezrekkel szemben egy maroknyi [sereg, Az egész nemzetért küzdött egykor [benned Érc ágyúid messze elbömbölő [hangja A letiport magyar feljajduló szava. Akkor ellenségtől voltál körülvéve, Ma mi megyünk innen az ellen [földjére. Hajdan erős voltál s te védted [a népet, Ma a nemzet erős, — most az véd [meg téged. Szent ereklyénk maradsz legendás [időkből, Legendás időknek véres [tengeréből. .. Nyugodalmas csendben éljed [öregséged, Nem ostromol ellen soha többé [téged. Bartók Antal. — Aranymisés kanonok. Koncz Menyhért prépost-kanonok f. hó i 25 én töltölte be áldozópapságának j félszázadát. Ez alkalomból Szmre- j csányi Lajos dr. érsek sziveshangu iratot intézett a jubilánshoz, akit sokan kerestek fel jó kivánataikkal. — Az érsek a honvédekhez. A 12-ik honvédgyalogezred egyik menetzászlóalja Horváth százados parancsnoksága alatt, ma hétfőn, 26-án, indul a harctérre. A zászló­aljhoz reggel félnyolc órakor Szmrecsányi Lajos dr. érsek buz­dító szavakat intéz a főtemplom lép­csőzvén. — Jankovics^Tivadar holttestét hazahozták. Nemsokára azután, hogy az Egri Újság megemlékezett Jankovics Tivadar 10. honvéd gy. e. százados hősi haláláról, közölte azt is, hogy a család hazahozza az el­hunyt hős holttestét és itthoni föld­ben helyezi örök nyugalomra. A család eme kegyeletes tervét va­lósította meg most dr. Pécsi Jenő egri jogakadémiai tanár, az elhunyt hős sógora, ki 9 napi fáradalmas utazás után ma érkezett vissza a galíciai harctérről, magával hozva Jankovics Tivadarnak kettős kopor­sóba zárt holttestét, melyet a Fáj­dalmas Szűzről nevezett temető ká­polnájában ravataloztak fel. A teme­tés f. hó 26 án, hétfőn délután 5 órakor lesz, mig az engesztelő szent mise áldozatot másnap, azaz kedden délelőtt 10 órakor mutatják be a főszékesegyházban. — Adomány a vak katonák­nak. Halász Sámuel igazgató-tanító utján 10 koronát kaptunk a vak katonák részére, mint Weisz Mór egri mészáros iparos-mester ado­mányát. Rendeltetési helyére jut­tatjuk. — Állami munkás jutalmak. A kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter a miskolei kereskedelmi és ipar­kamara kerületében (Borsod, Heves, Gömör, Kishont vármegyék) hat gyári és kisipari érdemes munkást (segédet) a folyó évben is állami munkásjutalomban (Egyszáz korona) és elismerő oklevélben részesít. A jutalomra való igény feltéíeiei: 1. Magyar állampolgárság (igazolandó a születési év és hely) 2. tényleges ipari munkában való állandó alkal­maztatás (kapus, kocsis, gyári iroda szolga és más ily természetű szol­gálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat); 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében (igazolandó az ipari munkában eltöltött idő és a jelenlegi heti, havi, vagy évi bér). Ugyanazon munkás a szóban levő jmalomban csak egyszer részesül­het. Munkakönyvvel, vagy egyéb hiteles okmánnyal felszerelt bélyeg­mentes kérvények kisipari munkások részéről az illetékes ipartestületek, gyári munkások részéről a gyárigaz­gatóság utján legkésőbb f. évi ok­tóber hó 1-ig nyújtandók be a mis­kolci kereskedelmi- és iparkamarához. Az Egri Újság minden lap- elárusiiónál és dohánytöze- dében kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom