Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-12-12 / 343. szám

19’5 december 12 e R U 1 S A O 3 Magyar hősök halála Svédországban. Egy fejfa kívánsága. — Egy Orosz­országból hazatért „Idegen! Legyen könnyű szen- dergésed a svéd földben!“ Ezt írták arra a fejfára, „amelyet a mederbornai temetőben egy sir- haníra szúrtak. A sirhantban nyolc katona nyug­szik. Sebesülten orosz fogságba ju­tlak, de mert sebük olyan erős mély volt, hogy nem kellett attól tartani, hogy valaha ép és egész­séges ember is lehet belőlük, az orosz azt mondta nekik: menjetek Isten hírével a hazátokba! Svéd­országon keresztül akartak haza- manni a katonák Németországba, Ausztriába és Magyarországba, de csak Niedertorneáig jutottak. Ott meghaltak és Nyemann prépost ur eltemette őket. Ahogy aztán a sir- hant készen volt, fejfát állítottak melléje, amely azt kívánta az ide­geneknek, legyen könnyű a szén- dergésük svéd földben. Nem tudom, éreznek e a halottak, vagy sem. Nyeman prépost azt hiszi, hogy igen s ezért tartotta szüksé­gesnek, hogy azt a kívánságát a sirgödörbe susogja. Lehetséges, hogy a német és osztráK katona csakugyan könnyebben fogja magát érezni a svéd földben a kegyes óhajtás halla­tára, de nem hiszem, hogy Kovács András és Szabó Péter szintén meg nyugodnának. — Legalább eleinte semmiesetre sem. rokkant tiszt levele. Képzeljék csak el azt a két ma­gyart, kinek szivét-lelkét, agyát ma­gyarföld szülte, magyar szellő dé­delgette, magyar levegő nevelte em­beri nagygyá. — Képzeljék el lelki világukat, amikor hadba indultak az orosz ellen! Benne volt ebben a világban a parasztház, a kis csa­lád, a néhány arasztnyi tag, a szél­ben ringó búzatábla, a magában éneklő pacsirta, a magyar nóta: Magyarotszág! Ahogy fogságba jutottak és ci­pelték sebes testükön a fogság keresztjét, ismét csak arra gon­doltak, egyszer csak ütni fog a sza­badulás órája és haza mehetnek. Ez a .reménykedés emelte fel őket földigsujtottságukból akkor is, ami­kor a bonckés bénává avatta őket: ha nyomorékon is, de mégis naza- mefcetnek és viszontláthatják a ma­gyar 'földet, a magyar vizet, a ma­gyar napot, a magyar eget. S végre kinterhes hónapok elmú­lása után felragyogott a szabadulás csillaga. — Mehettek haza! — szólt hoz­zájuk az orosz. Mehettek haza! Hiába erőltetjük meg magunkat, még e! sem tudjuk képzelni, mikép­pen csengett ez a két szó Szabó Péter és Kovács András fülébe. Mit érezhették akkor, szivük mekkorát Sikertelenek az olaszok támadásai áz orosz harctéren csak járőr harcok vannak. A montenegrói harcokban njabb 400 foglyot ejtettünk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) Budapest, december 11. (Hivatalos jelentés ) 0* 033 hadszíntér1 s Czertorfcknál orosz felderítő osz agolat üstünk el. Egyébként az égés? harcvonaíon csend uralkodik. Olasz hfsdsziotér: Az Indicarien-szakaszról a tüzérségi harcok most a Chiese völgytől nyugatra lévő területre is átterjedtek. Az e terület és a Concei-vöígy közti szakaszon, a Monte Wiesen levő előretört őrségei a túlerőben levő ellensé­ges csapatok elő! visszavettük. Az olaszoknak a Dolomitokban a Sief-nyereg s a görzi szakaszon a M >nte San M chele északi lejtője ellen intézett gyenge támadásait visszavertük. Délkeleti hadszíntér s A montenegrói te üieten főleg utóvéd harcokban újra 400 foglyot szállítottunk be. Holer, aát^bot-nagy. ugrott, szemükben milyen köny csil­logóit, ereikben a vér hogyan vág­tatott és ajkukról micsoda fohász igék peiégték le ? Hát még az úti készülődést, meg magát az utazást, a félbeszakított mondatokat, a ter- vezgetéseket, mit fognak mondani otthon, hogy fogják a szülői ház ablakát megkocogtatni, mekkorát nőtt a Janika, tud-e már Erzsiké beszélni és még száz, meg ezer eh­hez hasonló elgondolást. Így, aranyos álmok gyémántos szárnyán jutottak el Svédországba, Niedertorneába. V Itt az álmokról hirtelen lehullott az arany és a gyémántos szárnyak megkövültek. A két magyart megfog­ták és a békességes svéd földbe eresztették. Nem ellenséges földbe, melynek nedvét az ő vérük is sza­porította — ebbe belenyugodott volna Szabó Péter és Kovács And­rás, mert hiszen, mikor elmentek otthonról, életüket a hadak istené­nek felajánlották, — de békességes, semleges, hideg, fagyos svéd földbe eresztették őket. Akkor tették ezt velük, amikor a hazai föld illatát tágult orcimpákkai már magukba szívták, akkor, amikor a legbüvösebb bájosabb menyország készült a nya­kukba omlani, amikor már hallották Janika hangját és tisztán kivették Erzsiké gügyögését: akkor, akkor . . Nem, nem. Hiábavalóa nieder- torneai fejfának a kívánsága a ma­gyarok számára. Legalább pár hétig hiábavaló. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. Ozv. bánréti Fuchs Henrikné szül. Fischer Róza úgy maga, mint gyermekei Renée és József, va­lamint édes anyja özv. dr. Fischer Fülöpné és az alulirt rokonság nevében fájdalomtól megtört szív­va! jelenti, hogy férje • mérnök, máv. felügyelő a legjobb és legönfeláldozóbb hit­ves, legodaadóbb édes atya, és legszerelőbb vő és rokon, Egerben 1915 dec 11-én 25 évi boldog há­zasság után 54 éves korában, rövid kínos szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunknak f. hó 12-én d. u. 2 órakor adjuk meg a vég­tisztességet Egerben, mig hült te­temeit Gyöngyösre visszük s ott folyó hó 13-án d. u. 2 órakor he­lyezzük örök nyugalomra a családi sírhelyben. Eger, 1915 dec. 11-én. özv. Breitner Sománé bánréti Fuchs Berta, Dr. Berényi Ár­minná bánréti Fuchs ]enni, lovag bánréti Fuchs Lajos és lovag bánréti Fuchs Károly dr. test­vérei. Dr. Weisz Árminná szül Fischer Emma, Dr. Weisz Ár­min, Dr. Berényi Ármin, lovag bánréti Fuchs Lajosné, lovag bánréti Fuchs Károlyné sz. Szendrőy Szende Irén sógornők és sógorok.. (Minden külön értesítés helyett) hírek. Eger, december 11. Lovag bánréti Fuchs Henrik. A Vciros intelligens társadalma mély részvéttel értesült, hogy egyik derék, munkás és közbecsülésben álló tagja, bánréti Fuchs Henrik lovag mérnök az eger—putnoki vasút osztálymérnökségének vezetője hirtelen meghalt. Az elhunyt nem rég ideje lakik Egerben, 1908-ban mint az eger putnoki vasút osztály­mérnökségének vezetője került Egerbé de ezalatt az idő alatt áhalános megbecsülésre tett szert a városban. Intelligens, müveit és szorgalmas ember volt, képzett mérnök, szak­májának alapos ismerője. Az egri uj zsidótemplom építésének ő volt a műszaki felügyelője. A városban általános a részvét családja iránt. — Holttestét elviszik Egerből és Gyön­gyösön fogják örök nyugalomra he­lyezni. — Elmarad az ismeretterjesztő előadás. A mára hirdetett ismeret- terjesztő előadás a főgimnáziumban, Tordai Ányos dr, előadása, az in­tézetben előfordult vörheny miatt nem ma, hanem a jövő vasárnap fog megtartatni, amikorra a fertőt- lenités a ragály veszedelmét el fogja hárítani. — Felhívás. Az egri izr. hitköz­ség elnöksége ez utón kéri - a hit­község elöljáróság! és képviselőtes­tületi tagjait, valamint tisztviselőit, hogy hitközségünk nagyérdemű volt képviselőjének bánréti lovag Fuchs Henrik kir. főmérnök végtisztességén megjelenni szíveskedjenek. Gyüle­kezés a gyászháznál (Szvorényi József ul), holnap vasárnap d. u. 1 órakor. — Helyreigazítás. Áz Egri Újság december 9-iki 340 ik számában közölte azoknak a jegyzéket akik az egri csapatkórház részére beszerzen­urawOTH Az Egri Izr. Hitközség mély bánattal .megrendülve tudatja kép­viselőtestületi tagjának m. kir. állam vasúti felügyelő ur­nák 54 éves korában mai napon történt hirtelen elhalálozását. Nemes szivü,minta jellemű em­bert gyászolunk benne igaz rész­véttel. Legnagyobb önzetlenséggel mű­ködött közre megboldogult Isten házának ielépitésénél. Érdemeit templomunkban márványba véstük. Emlékét szivünkbe zárva hűen és kegyelettel megőrizzük. Vasárnap délután 2 órakor bú­csúzunk a Szvorényi utcai gyáz- házban a megboldogulttól, aki t Gyöngyösön helyeznek örök nyu­galomra. Legyen könnyű neki a főid, ta­lálják meg hozzátartozói mielőbb a vigaszt. Eger, 1915 december hó 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom