Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-12-12 / 343. szám
műtétért Irak : vsáéken Helyben és postán küldve égési Cvra 18 korona, — fél évre 9 korona, — ssgyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra l <?or. 50 f,— Egyes széni ára vasár- #s ünnepnap Is 4 f.— Szerkesztőség H kiadóhivatal: Jókai'Mór-utca 6. szám c-Ugyd ás helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP •főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÄN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Hirdetési árak: □ cm ként nyiltérl közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés? hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszönetnél v. stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K A drágaság nagy, sőt elvheihetetlen, Uzsora is van,, élelmiszer ] uzsora, fa uzsora, bőruzsora. ! Aki panaszkodik az igazat ! mond és a panasza jogos. Csak az nem igaz, hogy ; ezeknek a bajoknak a kor- | mány az oka. Az meg épen rosszakaratú ráíogás, amit egynéhány el- : lenzéki szónok hangoztatott, hogy a bajok közvetlen for- ! rása egyenesen a kormány j intézkedése. Tehát ezek sze- j rint nem c«ak mulasztás terhelné a kormányt, hanem még ahol intézkedéseket tett is, ezeknek az intézke- j déseknek nem csak hogy nem volt meg a szándékok jó hatásuk, hanem épen megfordítva újabb hibáknak váltak kutforrásaivá. Ez bizony egy cseppet sem tárgyilagos állítás. Sőt azt látjuk, hogy a kormány j legöbb esetben üdvös intéz- ! kedésekkel igyekszik a bajon segíteni, tehát még mulasz- s tás sem terheli. Ahol szűk- ; ségét látja, rekviráltat, maxi- i mális árakat állapit meg, szigorú megtorló intézkedések egész seregét lépteti életbe s egy egész szociális, az állam beavatkozási jogát fokozottabb mértékben érvényesítő közigazgatási gépezetet hoz mozgásba. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a kormány intézkedéseit a legáltalánosabb szempontok mozgatják, hogy a kormánynak feintézkedése- inél a legszélsőségesebb igényeket, a legellentétesebb érdekeket kell figyelembe venni, olyan uj viszonyok közt, a melyek lépten-nyo- mon meglepetésekkel szolgálnak. A kormány mégis megteszi a magáét, de mit ér, ha a közönség nálunk még nem annyira szervezett, hogy ezeknek a rendeleteknek meg is volna a kellő foganatjuk. A frontok mögötti élet nem tudott felemelkedni a frontok nagyszerű önfeláldozásáig. A termelő, a viszont elárusító, az iparos, a kereskedő, mindenki kedvező konjunktúrának tekinti a háborút s nem annak, a mi pedig va lójában, mérhetetlen szerencsétlenségnek A drágaságon pedig főként azért nem lehet segíteni, mert a drágaság automatikusan áll elő. Azért van drágaság, mert sok a pénz. Ma igen sok embernek semmi sem drága s a közönség önmaga veri rá egymásra kapzsiságával az árakat. Ez az igazi oka a drágaságnak, amelyet igazán súlyosan csak egyes társadalmi osztályok éreznek. mm A franciák hiábavaló támadása Sottainuál Az osztrák-magyar csapatok súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak. - A Balkánon njabb esemény nem történt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, december 11. A nagyfőhadiszállás íelenti: Nyugati sadszintém Az arcvonal számos helyén mindkét tüzérség élénk tevékenységet fejtett ki. Heves tüzérségi előkészítés után a franciák Souaintól északkeletre este újból megtámadták állásainkat, a 193. magaslaton és attól keletre. A támadást visszavertük az állást változatlanul szilárdan birtokunkban'tartjuk, amint azt az utóbbi idők francia napijelentéseinek ezzel ellenkező legmerészebb állításai sem tudtak tőlünk elragadni. Keleti hadszíntér i Hindenburg és Lipót bajor herceg tábornagyok hadcsoportjainál a helyzet változatlan. lilnsingen tábornok hadwoportja: Az oroszoknak támadása a Kovel—sarnii vasútvonaltól északra az osztrák-magyar arcvonal előtt az ellenség nagy veszteségei mellett összeomlott. Cartorysktól északra a Styr nyugati partjára előrenyomult ellenséges felderítő osztagokat ismét elüztiik. Balkáni hadszíntér i Lényeges esemény nem volt. A bolgár hadseregtől nincsenek újabb híreink. A legfőbb hadvezetőgég. A miniszterelnök és az ellenzék. Megszavazták az indemnitást. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, dec. 11. Este 8 órakor. Ma volt az uj házszabályok szerint az indemnitás vitájának utolsó napja. Beöthy Pál elnök az ülést 10 órakor nyitotta meg s figyelmeztette a házat, hogy minden szónok csak egy félóráig beszélhet. A mai ülés első szónoka Szabó István volt. Foglalkozott a békekötéssel, a drágaság okaival. J a c z k ő Pál a drágaság okait az ország szervezetlenségében látja, egységes központi szervezet' létesítéséi javasolja. Földes Béla pénzügyi szakszempontokból bírálja az indemnitást. Földes Béla után Bakonyi Samu, majd Novák beszélt. Novák után Holló Lajos beszélt. Fejtegette az általános drágaság okait. Támadta a galíciai menekülteket, akik üzérkedésükkel a drágaságot nagy mértékben előmozdították. Zichy Aladár gróf dicséri a magyar katona bátorságát. Kérdi a kormányt, hogy gondoskodott e arról, hogy az ország vérvesztesége a népesedésben pótoltassák. Szól a hadsegélyezés körül felmerült bajokról s a választójog kiterjesztését követeli. Pallavicini György őrgróf szintén a drágaság okairól beszél. Ann 3. a reménynek ad kifejezést, hogy a nagybankokat nem fogják kivenni a hadi adó alól Azt javasolja, hogy a hazaárulóktól elkobzott földeket osszák ki a hazatérő magyar katonák között. Azután Csermák Ernő, Vlahó Pál, Sümegi Vilmos, dr. Bródy Ernő és dr. Vázsonyi Vilmos beszéltek. Végül Tisza szólalt fel. Az ellenzékhez fordult, örül, hogy érint- kezhetet, az ellenzékkel, a maga részéről mindig kereste az érintkezést, nem rajta múlt, hogy nem találta meg. Legközelebb egy igen fontos kérdésben k iván a /
