Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-12-06 / 337. szám

2 EGRI U ] S A G 1915. deeember 6. ágyuk s a harc csak éjfél felé csön­desedet! el. A három óra hosszat tartó ütközetben az oroszoknak óriási veszteségeik voltak. Nem csoda, hi­szen saját csapataikat lőtték. Az oroszok ugyanis abban a Íriszem­ben, hogy a japánok be akarják őket csapni, megkezdték a tüzelést. A japánok erre nem feleltek, ellen­ben egy másik orosz üteg az ágyú­zást japánok müvének tartva, szintén tüzelésbe kezdett: igy harcoltak az oroszok oroszok ellen karácsony estélyén. Az állásojr mögött a pihenőhelye­mé mii ni w mm n m mtiiiiihhih h immii—b Miért nősült Péter Cettinjéből? Orosz aknamunka a Balkánon. — A király gyilkos Karagyorgyevicsok Szerbia ellenségei. — Titkos diplomáciai aktákból.) ken ittak és kártyáztak, a harctér közelében lévő falvakban és váro­sokban pedig gyerekek vezették őket egy-egy „kínai madamhoz“, akire hosszú sorokban várlak, mig végül arra került a sor, hogy a piszkos és kifestett arcú kinai nő fogadja őket. Ekkor rendelet jelent meg, hogy aki a békéről mer beszélni, azt felakasztják.“ így mulattak az oroszoknál a ja­pán háborúban. Vereszájev doktor — mondja. Eger, december 5. A nagy háború folyamán egyre újabb jelek merülnek fel, amelyek bizonyítják, hogy az orosz akna­munkának ilyen nagyarányú szer­vezettsége a Balkánon nem uj ke­letű és ha eredetét kutatjuk, évtize­dekre kell visszamennünk. Érdekes és hiteles bizonysága ennek egy régi okmány: a szerb külügyminisztérium bizalmas levele athéni követéhez. A levél 1883. augusztus 20-án kelt Belgrádban és valószínűnek látszik, hogy maga Milán király fogalmazta. Ez a jegy­zék tehát abból az időből szárma­zik, amikor Zorka, montenegrói her­cegnő, orosz kívánságra, felesége lett a hazátlan Karagyorgyevits Pé­ternek. Az okmány sokhelyütt har­minc évvel előre jósol meg dolgo­kat, mindenesetre biztos ítélettel fel­ismeri Péter közeledésének, illetve a Bal Kanra való rombolásának fontos­ságát. A becses okmány érdekesebb részleteit itt adjuk: 1046. szám (titkos.) A szerb királyi külügyminisztérium jegyzéke a szerb királyi követhez, Athénben. Belgrád, 1883. auguszías 20. Követ Ur! Ez év január elején Karagyorgye­vits Péter hirtelen feltűnt Cetinjáben ahol a legünnepélyesebben fogadták. A külföldi sajtó hangsúlyozza, hogy K- Péter célja az, hogy nőül vegye Miklós fejedelem leányát, Zorka hercegnőt. A múlt hó 30-án végre megoldó­dott a kérdés: Karagyorgyevits Péter eljegyezte Zorka hercegnőt. Az esküvőn Oroszország külön követe Orluw-Denisow gróf részt vett. A felbájtott orosz sajtó olykép pen irt a dologról, hogy Karagyor gyevits családot, mint szerb királyi dinasztiát emlegette, az Obrenovi­csókát egészen mellőzve. Ugyan­ekkor Szerbiát és a szerb királyt az orosz sajtó a leghevesebben és leg- kimélettenebbül megtámadta. Kutat­nunk kell az okait ennek az elle­nünk indított hajszának, amelynek célja, hogy haladásunk utján meg­állítson és nemzeti és állami fel­adataink teljesítése elé akadályokat gördítsen. Montenegró és Szerbia között csak az vethette el a viszály mag­vait, aki mindkét államnak ellensége. Csakis Szerbia rossz »zellemének lehet ez az érdeke. Az esküvő után Nikita azonnal Konstantinápoíybj utazott, hogy a szultánnak hódolatát mutassa be. Megkapta az Ozmanje rendet a gyémántokkal és felesége a Sefakat- rendet a gyémántokkal, Zorka her­cegnő pedig pompás nászajándékot kapott. Az utazásnak egész bizonyosan politikai célja volt és ezek a célok Szerbiára nem kedvezőek. Konstans tinápolyban arról tárgyaltak, hogy Karagyorgyevits Pétert, orosz támo­gatással, Kelet Rumélia kormányzó­jává nevezzék ki. Sem a szultánnál, sem a portánál nem talált ellenzésre a terv csupán attól tartanak, hogy Ausztria-Magyarországnál és való­színűleg Németországnál nagy aka dályokra fognak találni. Jellemző, hogy a von Radcwitz- német követ nem akarta fogadni Miklóst és az orosz követ bálján is kikerülte a vele való találkozást. Eddig a történelmi okmány, amely mélyen bevilágít a balkáni orosz aknamunka rejtelmeibe, a mely már három évtized előtt is épen olyan lázasan és épen olyan eszközökkel dolgozott Szerbiában, mint a háború előtt és a háború alatt. Csakhogy akkor tudta Szerbia, hogy Orosz­ország ellene dolgozik, most pedig nem tudja. Három évtized múlva, vagy még előbb, majd ezt is meg fogják tudni. Sténkebb tüzérségi tevékenység kez­dődül! a tiroli harcvonalon. Az Isonzó szakaszon csak Oslaviánál támadtak az olaszok. Az orosz harctéren csak ágyuharc volt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) Budapest, december 5, (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér1 s Helyenkint tüzérségi harc. Olasz hadszíntér: Tegnap az olaszok az Isonzói harcvonalon vál­takozó erősségű tüzérségi harcra szorítkoztak. Csak Oslaviánál kíséreltek meg nappal és éjjel egyes ellentámadásokat. Valamennyit visszavertük. Az ellenség tüzérsége élénkebb tevékenységet fejt ki a tiroli harcvonalon a Garda-tó körüli mege- rősitet terület ellen. iföfer, altábornagy. ?oea felől a határig vetettük vissza a montenegróiakat. Plevljétól délre az ellentámadásokat visszavertük. Ojabb 600 fogoly. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, december 5, (Hivatalos jelentés.) Délkeleti hadszíntér: Celebicnél ujjabban nagyobb harc fejtődött ki. A montenegróiakat egy Foca felől előnyomuló cso­port a határig vetette vissza. Csapataink Plevljétól délre a montenegróiak heves ellentámadásait verték vissza. A plevljei zsákmányolt hadiszer közt egy millió gyalogsági töltény és 100 láda tüzérségi lőszer volt. Novibazártól délre katonáink ismét 600 foglyot szállítottak be. HSfer, aitábornsgy. HÍREK Eger, december 5. , — Bankáthelyezés. Az Osztrák­Magyar Bank egri fiókjának uj pa­lotája a Samassa téren már teljesen elkészült s a bank a, múlt héten régi helyiségéből már át is költözött az uj épületbe s hétfőn már itt kezdi meg működését. i — Adomány. A Vig fiuk asztal társasága 50 koronát küldött be szerkesztőségünkbi oly rendeltetéssal hogy ebből 10—10 koronát a Vörös keresztnek, a Vörös Félholdnak, a Vak katonáknak, az elesettek özve­gyeinek és árváinak. 10 koronát pe did Hevesmegye falva felépítésére juttassunk. Az adományokat rendel­tetésük helyére küldjük. ! — Be kell adni a házbér be­vallási iveket. A városi számve­vőség felhívja mindazokat a ház- tulajdonosokat akiknek bérbeadott lakásuk van vagy általános házbér­adó alá eső negyedben laknak, hogy házbér bevallásukat e hó 8-ikáig föltétlenül adják ott be, mert ellen­kező esetben a törvény szerint bírságot fognak rájok kiróni. — Két kulcsot találtak, amelye­ket szerkesztőségünkbe hoztak be. Igazolt tulajdonosuk a kiadóhivatal­| ban átveheti. ! — Haragszik a császár. A né­metek uralkodója tudvalevőleg ideje ' egy részét katonái között a táborban tölti. Egy alkalommal a lövészárok­ban meglátott egy hatalmas katonát s megszólította: — Honnét való vagy fiam ? — Hannoverből, felség. ! — Van e feleséged ? • — Igenis van, felség. — Hát gyermeked? — Egy fiam van. A császár összeráncolta a homlo­kát és haragosan szólt: — Csodálom, hogy ilyen erős férfi nem képes jobban szaporítani a németség számát. — Bocsánat, felséges uram, — mondta a katona mentegetőzve — de még csak három hónapos házas vagyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom