Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-28 / 329. szám
XXII. évfolyam. 1915« november 28, vasárnap. 329. szám. iőllsetósl ússki vidéken Heiybeti ás postán küldve égése POLITIKAI- NAPILAP Hirdetési ártó i □era ként nyiltéri közlemények, birórsás sStt? 18 korona, — fél évre 9 korona, — e 4 kor. Sumepnap ls^4 f.Szerkesztőség '?®S3erK€8ztö: :,;í^TfiT SÁNDOR. Felelés srerkesetö : {{ALLAY MIKLÓS, nétnyüv. stb. f—5 sorigöKlEgj'ésiUetek, asgyec I Ew. 50 f,50 fii!., —- egy hóra . . Mórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,köszörű kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , «■.w,,.,.*,,,™.. u.v.-uivo u. „tcmi , .. , . . bá-bizoííságok értesítései, köszönetnyilMagytí & helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: D0BÖ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. ván^ásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K M fövőfeladatai. t Egri Újság tudósítójának teiefonjelentései. Eger, november 27. Még nincsen vége a borzalmas világháborúnak,mégis gondolnunk kell már afra, mi lesz a békekötés után, hogyan rendezkedik majd be iparunk és kereskedelmünk, mert hiszen kétségbe- vonhatatlanul nagy szerepük lesz majd a tönkrement értékek pótlása körül, de nem kisebb feladat elé fogja állítani iparosainkat és kereskedőinket a legközelebbi jövő közgazdaságának a kiépítése. Uj fogyasztóköre támad az ország határain belül, a behozatal és kivitel uj csapásokat talál, uj piacok nyílnak majd meg a közel és a távol külföldön, valamint tengeren túl is. Erről ugyan ma még kevés szó hallatszik és amit hallunk, alig egyéb a sötétben való tapogatódzásnál, mert hiszen senki sem tudja, hogy hogyan fognak a közgazdaságra döntő fontosságú tényezők kialakulni. A bizonyos meghatározott irányban való megindulás, építenünk még nem lehet, még az alapköveket sem rakhatjuk le, ámde az építőanyag összehordásának itt az ideje és ehhez már most kell hozzálátnunk, mert különben félő, hogy elkésünk és a magyar közgazdaság természetes osztályrésze másoknak jut majd, akik már a háborúba jobban felkészülve mentek, mint mi. Azt már láttuk, sőt napnap után látjuk, — el is mondották már sokan — hogy a háborút gazdasági életünk jobban állta, mint azt egyáltalában remélni merhettünk és ez eddig a legfontosabb és legszebb eredménye a magyar közgazdaság harcának. A háború megismertette velünk a magunk erejét, a magunk értékét és ezt az erőt a béke munkájában ki nem használni bűn volna. A magyar nemzet életrevalóságának nagy eredményeit kell majd megérlelnünk a béke harcmezején, a gazdasági fejlődés terén is iparunk és kereskedelmünk olyan lendületre való segítése ■ által, amilyent az előreláthatólag beálló igen kedvező konjunktúra csak megenged. És ennek az érdekében a munka megindítása, a szorgalmas tevékenység, a buzgó fáradozás már nem korai. Ez az a harcmező, a melyen az iííhonmaradottak éppen olyan maradandó babérokat arathatnak, mint a fronton álló hőseink & lövészárokban, Az abszolút szervezetien kereskedelem és a hézagosán megszervezett ipar egységes, céltudatos és igy erős szervezetbe kell, hogy tömörüljenek. Konfliktus a szerb 1 minisztertanácsban. Konstantinápoly, nov. 27. A Loyd közli, hogy a szerb sereget elérte az elmaradhatatlan katasztrófa. A szerb miniszterek döntő tanácskozásra gyűltek össze, amely tanácskozáson a trónörökös elnökölt a király helyett, aki kedély beteg. A trónörökös és György herceg között a tanásskozás során elkeseredett konfliktus tört ki. á bolgárok előnyomulása Eonaszür felé. Szent-Pétervár, nov. 27. Az orosz sajtó figyelme a monasztiri harcokra irányul, mert a bolgároknak ottani előrenyomulása az angol—francia csapatok hadállásait komolyan veszélyezteti. A szerbek északi seregének egyes részei, miután Montenegróba lettek visszaszorítva, guerilla harcot folytatlak. A rigómezei csata volt a szerb seregek utolsó ténykedése. A szerbek további yisi- szavonnlésának akadályai. Szent-Pétervár, nov. 27. A Birsevija Vjedomoszti-ban Sumszki orosz ezredes kifejti, hogy a szerbeknek a visszavonulásra egyetlen ütjük van, a Prizrend - Skutari-i, amely azonban most már járhatatlan. A többi visszavonulási ütjük el van vágva. Az orosz hadvezetőség kiküldöttjei Londonban. London, nov. 27. A Reuter ügynökség szerint a tengerészeti vezérkar főnökének vezetésével ma fontos orosz katonai missió érkezett Londonba, hogy az angol és az orosz hadvezetőség között szorosabb érintkezést létesítsen. áz angolok nem biznak fiörögországban. í London, nov. 27. i A Daily Cronicle panaszkodik, hogy Görögország magatartása állandóan megbizhatat- • lan. A görög miniszterelnök szóbeli kijelentéseinek nincs semmi értéke. Mi Írásbeli garanciákat kérünk arra nézve, hogy vagy leszerelik a görög hadsereget, vagv visszavonják a Szalonikinél összegyűlt görög csapatokat. Teljesen szabad ke- i zet kérünk a kikötő és a vas- 1 utak használatára. j ! Királyi elismerés a ma- i gyár közigazgatásnak. Budapest, nov. 27. i A király Sándor János bel- ! űgyminiszterhez kéziratot intézett, amelyben meleg elismerését fejezi ki a közigazgatási tisztviselőknek a háború második évében hagyományos hűséggel, hazafias lelkesedéssel, a kötelesség teljesítés összes | határain túlmenő, a legnehezebb | körülmények között is síkere- ; sen teljesített tevékenységükért. Egyúttal a király megbízta a belügyminisztert, ezen elismerésének megfelelő módon való közzélételére. Az entente ragaszkodik . görögország leszereléséhez. Róma, november 27. Sonninó miniszterelnök kijelentette a legutóbbi mi- nistertanácson, hogy az entente föltétlenül ragaszkodik Görögország demobilizálásához, amit Görögország állítólag meg is ígért. A német és osztrák-magyar csapatoknak Albánia megszállása ellen az entente megtette védőintézkedéseit. Ára 4 fillér.
