Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-11-17 / 318. szám

1915. november 17

E G R i

U ! S A Ü

3

Kobek ezredes

Hevesvármegye

közönségéhez.

Megköszönik a harctéren küzdő honvédek a megye- gyűlés üdvözlő iratát.

Eger, november 16. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésében Majzik Viktor alispán indítványára elhatározta, hogy üdvözölni fogja azokat a harctéren küzdő csapatokat, amelyeknek legénysége Heves vármegye területéről kapja kiegészítését és pedig a cs. és kir. 60-ik gyalogezredet, a miskolci 10 ik honvéd- gyalogezredet, a cs. és kir. 6-ik és a m kir. 5 ík honvéd huszárezredek tisztikarát és legénységét.

Erre az üdvözlésre válaszol most a 10 ik honvéd-gyalogezred parancsnoka : Kobek Béla ezredes a vármegye közönségéhez intézett alábbi tevéiében.

Harctér, 1915. nov. 5. Hevesvármegye Tekintetes Törvényhatósági Bizottságának

Eger.

Derék ezredem minden tisztje és honvédje nevében hálás szívvel, őszinte, meleg szeretettel köszönöm Hevesvármegye közönségének hozzám intézett meleg, kitüntető szavait.

Az ezredet ért legmagasabb ki tüntetésre méltán büszkék vagyunk. Fölemelt fővel tekintünk vissza a háború elmúlt 15 hónapjára, amely idő a alt igazi magyar lelkesedéssel, hazaszeretettel, törhetetlen bátorsággal, a becsület és dicsőség utján haladva, a szép kitüntetést kiérdemeltük.

A becsületes, dicső múlt után előttünk még nehéz küzdelmekkel telt jövő. Tudom és hiszem, hogy ezután is megálljuk helyünket, a fényes, dicső műit után uj győzelmekből, uj dicsőségből font koszorú fogja övezni szent zászlón- , kát. i

A Magyarok Istene adni fog ehhez nekünk erőt, kitartást, hogy nagyszerű, hős őseinkhez min- j denkor méltók maradhassunk.

KobekBéla,

ezredes.

Diana sósborszesz

a legerősebb házi szer úgy belsőleg cukorra cseppenként, mint külsőleg bedörzsölésre. Hatása fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő, frissítő, hűsítő. j

MT Ára 60 fillér. "IM

:: :: Mindenütt kapható. :: ::

Véres harcok

az Isonzónál.

Egy egri őrmester az olaszok elleni háborúról.

Eger, november 16.

Egy őrmester érkezett most haza az olasz harctérről az Isonzó-frontról. Az intelligens, vitéz katona az olasz háború legelső percétől kezdve ott harcolt az Isonzó pariján. Végigve- rekedte Cadorna három offenziváját és most sebesükén hagyta ott a harc teret. Az olaszok vehemens harmadik offenzivájáról érdekes részleteket beszélt el az őrmester lapunk munkatársa előtt.

— Mi a görzi hídfőtől délnyugatra állunk, körülbelül három és félhónap óta. Én magam nem láthattam be az egész frontot, annyit azonban mondhatok, hogy hevesebb támadást sehol sem intéztek az olaszok a front ellen, mint amilyen vehemenciával mi ellenünk jöttek. És mégis, a mi zászlóaljunk részt vett a Plava melletti ütközetben is, amely az olasz háborúnak egyik legvéresebb ütközete volt és ott tanulta mejg azt a kitartást, amelyet most hiába próbál megtörni az olaszok támadása.

— Ha igy a betegágyról, a békés környezetből visszagondolok azokra a harcokra, amikben az Isonzó-part- ján részt vettem, mondhatom, megborzadok. Itt naponta háromszor hőmérőzik az embert, vájjon nincs-e láza, diétát rendelnek, hogy a gyomrát meg ne rontsa és amikor itt úgy vigyáznak az ember életére, bizony megborzadva gondolok azokra a nagyon sok pillanatokra, amikor olyan mélyen benne voltam a halál torkában. De ezt csak itt érzem a kórházban. Ott nem olyan pozíció harc folyik, mint az orosz harctéren, — mert ott is voltam — hanem az Isonzómenti pozícióharc a szurony harcok sorozatából áll.

Visszaemlékszem az oroszok elleni szuronyharcokra. Megjött a parancs és mi ordítva, szuronynyal rohantunk az orosz állások ellen. Az oroszok lövöldöztek egy darabig, azután vagy megszaladtak, vagy pedig feltartották a kezüket és megadták magukat. Istenem, mityen más itt a szuronyroham. Mi nem várjuk be a fedezékben az olaszokat, de nem is futunk meg soha. Elibük rohanunk és a fedezékünk előtt tiz- tizenöt lépéssel kezdődik a borzalmas közelharc. Az ilyen közelharcban tündöklik igazán a magyar baka katonai erénye és hogy menynyivel ügyesebb, fürgébb és főleg hidegvérübbek az olasznál, azt leginkább a közelharcok, az emberember elleni tasák bizonyítják. — Megfigyeltük, hogy a kézitusák után aránytalanul több olasz fekszik a

földön, mint magyar. Elfogott olasz katonák beszélik, hogy az olaszok között el van terjedve az a közvélemény hogy a magyar bakák mesterei a közelharcoknak.

• — Az olaszok egyszer egy fontos frontot akartak elfoglalni, amit debreceni honvédek védtek. Öt ezredből válogatták ki erre a támadásra a katonákat. Mind erős, hatalmas legények rohanták meg a honvédeket, de a debreceni fiuk egy borzalmas kézitusában puskatussal semmisítették meg a kiváló gatott olasz csapatot. Egy elfogott olasz tiszt mondta:

— Hiábavaló az olasz katonák bátorsága, mi nem fogunk tudni a szuronyharcokban eredményt elérni, mert a magyar katonáknak sokkal erősebb a fizikumuk.

Az olasz tisztnek igaza volt, csak is az erősebb fizikum, a nagyobb elientállóképesség dönti el a szuronyrohamokat. Tisztelettel kel! beszélnünk az olasz katonák bátorságáról. Vakon, lelkesen rohannak bele a biztos halálba, de minden hősiességük megtörik a mi bakáink acélos izmain, meg jólirányitott gépfegyvereink tüzében. Szinte fáj az embernek látni, amint sorra hullanak a rohamozó olasz rajvonalak és mégis kézzel kopogtatjuk puskánkat az olasz koponyákon, ha eljön a közelharc ideje.

Mikor egy-egy olasz támadást kézitusában visszavertünk, axkor vidám percek következnek. A bakák törülik a puska agyát, meg a szu ronyt és megelégedetten mondják:

— Az apjok istenit, ezek se jönnek máma verekedni!

itlítctr

Eger, november 16.

— Halottak napja a harctéren

A 10-ik honvéd gyalogezred egyik hadapródjelöltje írja édesatyjához az alábbi meghatóan érdekes sorokat: Északi harctér, nov. 4.

Abban a községben, ahol most pihenünk, a 10-es honvédek egy szép, nagy keresztet állítottak fel és ezt a versikét írták rá a koszoruzási ünnepen, halottak napján:

Távol harctereken, amerre csak járjunk,

Sok tizes honvéd sir maradt el utálnunk,

Vad bozót benőtte, téli hó beeste, Egyiken se gyűl ki gyertyaláng ma

[este.

De a mi szivünk mind értük égő

[máglya

Kigyuladt benne az emlékezés lángja. Hirdeti a kereszt nagy messze idők- j

[nek. j

Halottak estéjén megsiratjuk őket. '

(S. M.) |

— Tarnay Alajos hangversenye

Hirt adott már az Egri Újság arról j a hangversenyről, amelyet Tarnay

Alajos az országos zeneakadémia tanára a legkiválóbb magyar dalköl ■ tők egyike a rokkant katonák javára Egerben rendez. A hangversenyt e hó 20 án szombaton este tartják meg a városi színházban. Értesülésünk szerint közreműködik a hangversenyen dr. Gergely Dezső, Gás- párdy Katinka zeneiskolájának hegedűtanára, aki" Wieniavszky hires D-dur Concert polonaise-ét és Hubay Jenő Hullámzó Balaton cimü csárdajelenetét adja elő. Tarnay programm- ját majd csak az estély alkalmával kiosztandó műsor ismerteti, mert eddig a művész a rendezőséggel nem közölte. Az estély iránt, amelynek már nemes intenciója is kitűnő ajánló levél, általános a városban az érdeklődés.

— Eljegyzés. Szabó Ilonkát, Szabó József fakereskedő leányát eljegyezte Tóth István tart. kadett.

— Adomány a magyar tengeralattjáróra. Az egri áll. főreáliskola V. osztálya névnap megváltás címén 10 koronát küldött szerkesztőségünkbe a most épülő magyar ten- tengeralattjáró javára.

— Két és fél millió feldúlt tűzhelyeink javára. Az az országos gyűjtés, mely Kfcuen Héderváry Károly gróf felhívására szent István napján országszerte megindult, a mai napig immár több mint két és fél millió koronát eredményezett. A Feldúlt Tűzhelyeket Ujrafeiépitő Országos Bizottsághoz az utóbbi időben a következő pénzintézetek adományai érkeztek be. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 6000, Nagyszebeni Földhitelintézet 1000, Bajai Kereskedelmi és Iparbank 600 Egyesült Kisegítő és Takarékpénztár Torda 600, Tasnádi takarékpénztár egyesület 300, Bácsüszamelléki takarékpénztár egyesület 100, Mező- telegdi takarékpénztár 50, Első hidegkúti takarékpénztár 50, Korponai Népbank részvénytársaság 50 kor. Az áldozatkészség kiapadhatatlan forrásából állandóan folynak az adományok, melyek honfitársainkat kárpótolni fogják azokéét az anyagi veszteségekért, melyeket a háború legszomorubb napjaiban elszenvedtek.

— Tisztelegni kell a rokkant hősök előtt. A rokkant hősök között természetesen sok a közkatona, akiknek tehát a katonai szabályok értelmében tisztelgés nem jár. A valóságban azonban e katonáknak hősiessége és önfeláldozása a legnagyobb tiszteletre érdemes. A temesvári katonai parancsnokságot ez a méltánylás vezette, amidőn elrendelte, hogy a béna harcosoknak, akik a harctéren szerzett sebesülésük következtében valamely tagjukat elvesztették, a legénységnek minden alkalommal tisztelegniök kell. Milyan szép is lesz az, amidőn az ép bajtársaknak a tiszt a menet élén a béna hadfi előtt tisztelgést vezényel és a sebesült hősök érezni fogják vérük ontásával kivívott meg- becsültetésüket. Nagyon helyes ;és méltó dolog lenne, ha a temesvári katonai parancsnokságnak ezt a nemes rendeletét országszerte kö vetnék.

Áruházunkat mértékszerinti úri szabósággal bővitettük ki.

Elsőrangú munkaerők, legjobb szövetek. Tiszti és önkéntesi fel- ....—------- szerelések készen és mérték szerint.--------------------