Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-16 / 317. szám
1915. november 16 EGRI U 1 S A Q 3 kertből jött éppen, a szőkeségében felejthetetlen. A neve is a legszebb, Máriának hívták. Szemben ült az a hölgy, aki a zongoránál énekelt. Diákkisasszony volt, Varsóban járt az egyetemre. Mellettem pedig egy hallgatag, szelíd fiú, francia ivadék, a dédapja Napóleonnal jött Lengyel- országba s aztán itt is maradt. A tea mellett kedvesen és közvetlenül folyt a szó. Engem a családnak egy barátja küldött, de kedvesek és jók lettek volna enél- kül is, hiszen lengyelek. A kisasz- szony előtt, az asztalon, egy sárga- fedeles könyv volt, Jeromski regénye. Lengyel könyvekről beszélt, ismeretlen lengyel Írókról, s vágyat éreztem utánuk: lehetetlen, hogy Podóliának — rejtelmeiben most magyar bakák gázolnak, magyar bakák, kiknek az útja egykor le- gendásabb lesz a Napoleon gránátosainál — lehetetlen, hogy a titokzatos Podóliának ne legyenek különös, sajátos irói, mint a Kaukázusnak, a Volga deltájának, vagy északon a hűvös Szarmatának vannak. Németül beszéltünk, s a ház asszonyával — mert igy könnyebb volt — franciául is egy-egy mondatot. Hogy milyenek az őszi s téli esték e lengyel kastélyban — kérdeztem, mert kint — az ablakon át láttuk — szél rázta már a fákat, s el fognak jönni megint az esték, mikor majd hull a hó. A szivemben már uj nosztalgiák voltak, hisz fel vidékről való vagyok én is, s szerettem volna most hallgatni sokáig, nem szólni semmit, csak érezni a csendet. Kint álltunk a verandán Ladiszláv úrral. A görög amphorákat mutatta s az etruszk edényeket, az eredetiek Firenzében vannak, a Corsini- palotában, Gyönyörű volt a kilátás, messebb kékes hegyek vonala, közvetlen közelben pedig, a verenda ■alatt, egy kis patak. Mint a novellákban szokott. Jobbkéz felé a fák közül, egy barna fatető maradványa, egyik sarkában alacsony, karcsú torony. Szent Anna kápolnája, — mondta Ladiszláv ur, s feléje mutatott. — Ezt okvetlenül meg kell nézni. . . Sétáltunk a parkban, a kápolna felé.»Szent Anna kápolnája csak egy jókora terem, fából összeróva. Ez a faalkotmány azonban hat-hétszáz esztendősnél is régibb, s valamikor misét mondott benne Nagy Kázmér király is. Az alsó része tornán, a felső, az ablakok, gótikusak, megint egy másik rész reneszánsz. Most össze volt tépve istennek ez a legcsendesebb hajléka, a szelíd Szent Anna kápolnája. A padok összetörve, a falak is kidöntve, csak éppen a sarokoszlopok álltak. A freskók összetaposva, az fablak üvegkockái is szanaszét hevertek a földön, apró darabokban, a festményeket úgy kellett összerakni szemenkint. A régi lengyel történelmi képek foszlányokban, s az oltáron is csak nehány szent maradt meg. Egy Krisztus szobor, félszegen, furán, ülő alakban, a kéz a homlokhoz szorítva. Ilyent még sohasem láttam. — Ó, ez a pusztulás, — sopánkodott a lengyel, — majd — a szoborra mutatva — fanyarul s nevetve tette hozzá: maga Krisztus is fel van háborodva. . . Már nevettem volna én 'is, de ekkor ijedten rezzentem össze. Mintha csak rajta értek volna az istenkáromláson. A fejünk felett éles, kristálytiszta csengés hallatszott, mint a lélekharang hangja. A toronyra néztünk: a kápolna harangja csengett, a szél rázta meg, a kergetőző, hirtelen őszi szél. Csodálatosan szép volt ez a váratlan harangszó, mintha csak üvegeket ütöttek volna össze odafent. S köröskörül zúgtak a fák is, a nyír, a hárs, s távolabb a fenyves, mint a legteljesebb kórus, sejtelmes áhitatos zenekar. Ám lehet, hogy mégis lélekharang volt, ami megcsendült fölöttünk: a kápolna környéke egy egész temető. Aztán tovább sétáltunk még a parkban. Az öreg lergyel kedves, érdekes dolgokat beszélt. A szélben, mely a kabátját, szakállát cibálta, egész famasztikus volt. A kerti ut pora gyengén világított a setétben, de már kelőben volt a hold. Verlaine-versek jutottak az eszembe, a paysages tristes egy-egy sora, a crépuscule du soir mystique, s a chanson d'aufomne. ... A szalónban kezet csókoltam a hölgyeknek, s elbúcsúztam Ladiszláv úrtól, s a hallgatag, szelíd lengyel fiútól is, kinek a dédapja még francia volt. A kolonnád előtt már várt a kocsi. Haraszti Zoltán, Ankét az élelmiszer drágaság megszüntetése érdekében Szakértekezletet hivott egybe a miskolci kereskedelmi és iparkamara. Eger, november 15. (Saját tudósítónktól.) A drágaság ma a legsúlyosabb és legégetőbb kérdése közgazdasági és szociális politikánknak. Különösen az élelmiszerdrágaság a tél küszöbén minden megfeszített hatósági és társadalmi igyekezett mellett is a munkásosztályra, a kiskereskedőkre, kisiparosokra, fix fizetésű hivatalnokokra oly sulylyal nehezedik, melynek közgazdasági és szociális veszélyei beláthatatlanok, ha megelőzésére a kormány, a hatóságok és a társadalom minden rendelkezésre álló eszközt teljes eréíylyel fel nem használnak. Ez a meggondolás késztette a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarát arra, hogy a kamarai kerület közélelmezési munkájában részt vevő tényezők bevonásával tartandó szak. értekezletén összegezze azokat a kívánalmakat, melyek a mai helyzet orvoslása érdekében teljesülést követelnek és amelyeket a Kamara teljes súlyával fog a kormány előtt kifejezésre hozni. 1 Az értekezlet részletesen óhajt ki- I terjeszkedni az árszabályozások, készietösszeirások, rekvirálások, kiviteli tilalmak, vámfelfüggesztések, hadseregszállitások, a hadi segélyakció, adómérséklések és elengedések, behozatali lehetőségek kérdéseire, valamint mindazon komoly mérlegelést érdemlő javaslatokra, melyek a drágaság leküzdésére, a közélelmezési és közellátási feladatok minél eredményesebb megoldására irányulnak. E szakértekezletet a Kamara székházának üléstermében f. hó 17 én szerdán délután 3 órakor fogják megtartani. Megnyílt a telefon összeköttetés Eger és Budapest között. A posta igazgatóság átirata j a főispánhoz. Eger, november 15. Az egri kereskedelem és forgalom régóta súlyosan érezte már annak a ténynek nyomasztó hatását, hogy a telefon összeköttetés Eger és a főváros között a világháború kitörése I óta szünetel; épen ezért régéit már az egri kereskedő világban az az : óhaj, hogy az összeköttetés újra megnyittassék. Az egri pénzintézetek egyike, az Agrár Takarékpénztár kérelmet is intézett ebben az ügyben \ s a vármegye főispánjához fordult, I hogy interveniáljon az összeköttetés | megnyitása érdekében a kereskedelmi j kormánynál. I Keglevich Gyula gróf főispán el i is járt ebben a dologban és intervenciójának meg is lett a kívánt eredménye s az egri kereskedelemnek régi vágya ma teljesedésbe ment, mert a telefon összeköttetés Eger és Budapest között megnyílt. A posta és távirda igazgatóság a mai napon a következő levélben értesítette erről a vármegye főispánját. Méltóságos gróf Keglevich Gyula urnák Hevesvármegye főispánja stb. Eger. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur Ő Méltóságához intézett táviratára értesítem Méltóságodat, hogy a miniszter ur Őnagyméltósága egyfelől Hevesvármegye egész területe, másfelől Budapest és környéke, továbbá Kecskemét, Losonc, Besztercebánya és Rózsahegy, valamint e három utóbbi városhoz csatlakozó törvényhatósági hálózatok között a helyközi távbeszélő forgalmat ismét életbe léptette. Budapest, 1915 nov. 14. A Posta és Távirda igazgatóság vezetője helyett: D e m é n y pt. tanácsos. HÍREK. Eger, november 15. — Gyászistentisztelet az elesett hősöként. Ma 16-án, kedden reggel 9 őrakor ünnepélyes gyászistentisztelet lesz a főszékesegyházban a háborúban elesett hőseinkért, amely alkalommal érsekfőpásztorunk végzi a requiemet. -r- Délután 5 órakor lesz a Háborús Délután az Urániában a háború árvái javára. — Adomány a katonák karácsonyfájára. Harctéren küzdő hős katonáink karácsonyára ismét jelentékeny adomány érkezett. Csekó Gábor prépost kanonok, aki mindig előljár a jótékonyság terén most is a legelsők közt sietett nemes adományával értünk küzdő vitéz véreink karácsonyi megajándékozásához. A mai napon 300 koronát küldött Majzik Viktor alispánhoz azzal a célzattal, hogy juttassa azt a katonák karácsonyfájára. — Uj közigazgatási gyakornokok. A Petrik Jenő és Kállay Miklós vármegyei aljegyzőkké történt megválasztásával megüresedett két közigazgatási gyakornoki állásra a vármegye főispánja ifj. Kékessy Dezső t. b. szolgabirót és dr. Eötvös Józsefet nevezte ki. A két uj gyakornok már el is foglalta állását. Kékessy Dezső a tiszafüredi járás főszolgabírói hivatalánál, dr. Eötvös József pedig a vármegyei központban teljesít szolgálatot. — Másodszor kitüntetett egri hős. Megírta annak idején az Egri Újság, hogy Polónyi Józsefet az egri kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselőjét az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért a király a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. Most aztán arról kapunk hirt, hogy a vitéz egri fiú másodízben is rászolgált a kitüntetésre s most már megkapta az első osztályú vitézségi érmet is. — Hanny Weisse neve még eddigelé nem volt nagyon ismert Eger városában s igy népszerűségének ma este fogja megvetni az alapját. Ő egyike ama számos német szépségnek, akik a mozi második hazájában Berlinben (az első Páris volt) a filmszalagnak ajándél ózzák művészetüket. Ma a „Csintalan kisasszony“ cimü 3 fel- vonásos vígjátékban fog bemutatkozni, ami által egyszeribe nagyobb- számú hódolót fog szerezni magának. Mai műsort kiegészítik: „A néma“ és „La Camargó“ cimü drámák és Stilferjoch festői részleteit bemutató tájkép. Tekintettel arra, hogy az Urániában délután 5 órakor jótékonycélu háborús délután tartatik, a mozielőadás csak fél 9 órakor fog kezdődni. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján.
