Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-13 / 314. szám
19T5. november Í3 3 Eger, november 12. Búcsú, Elnémult minden csendes csatatéren, Oly szörnyű a csend, hogy már szinte fáj! Messziről, lopva, félve jön a hajnal, \ranyos fényben fürdik meg a táj. Távolban halkan sóhajtás kél szárnyra, egy kis zászlós szive feldobog. 'éjét lehajtja, szeme könnyes, fáradt, Vigyetek innen, mindjárt meghalok. elmenni nem fáj, bátran nézek szembe \ rút halállal, ki mellettem áll,-lazáért halni ifjan, tisztán, bátran jyőztes had élén, óh, ez nem halál!’ 3 lelkem él és élni fog örökké, Takarja testem bár a néma hant,-lazáért halt hőst pálma, babér illet, 'lem gyáva könnyű, sértő, bús panasz. Édes jó anyám 1 ne sirass hát engem, “iád nem halt meg, csak elköltözött, Te tanítottál kis gyermekkoromban eltet látni a halál fölött. Lsiilagsugáros, fényes égi honban Érted könyörög kis hős katonád, sten nem hagy el, ne sirj, ne sírj értem Szeresd mint én, a szegény hazát. Légy méltó hozzám, hős kicsi fiadhoz en martirlelkű, édes jó anyám 3üszkén emlegesd, ne csak fájó könnyel, 3 te kis fiad, kis hős katonád. Kicsi kis zászlós megpihen hát végre, Szeme lezárva, szíve nem dobog, Messze otthon az édes anyja szive Lsak titkon gyászol, titokban zokog. Kém száll pörbe az égi hatalommal, 3ánata szárny lett, amely felemel, ditének napnál égőbb melegével Diadalt érsz a halál felett. R. F. Juliska. — Adomány a katonák karácsonyára. Szmrecsányi Lajos dr. :gri érsek a harctéren küzdő kato- táink karácsonyára, még mielőtt a jvüjtés megindult volna, 400 koro- tát küldött a vármegye alispánjához izzal, hogy azt rendeltetési helyére uttassa. — Kinevezés. A kereskedelem- igyi miniszter Molnár Zsigtnond >osta és távirda gyakornokot p. és . segédtisztté nevezte ki és ezen ninőségben szolgálattételre Kun- zentmiklósról az egri m. kir. fő- )ostahivatalhoz osztotta be. — Állandó választmányi ülés i városházán. Eger város képvi- előtestülete holnap délelőtt 10 óra- :or közgyűlést tart. A közgyűlés árgyait készítette elő az állandó vá- asztmány ma délután Jankovics )ezső polgármester elnöklete alatt negtartolt ülésében. A tárgysorozat lőtt Szikszay Lajos kir. járasbiró nditványát tárgyalta az állandó vá asztmány s ez alapon javasolni ogj a aközgyülésnek, hogy a fa fuva- ozására az őszi vetési munkálatok tefejezíével rendeljen ki kényszerfu- arozást. A faszükség ugyan énéiül is enyhülni fog, mert az éfcekr 0 R i U í ' S A ü uradalom gőzmotoros jármüvet szerzett be, amely naponta 40—50 méter fát lesz képes beszállítani a városba. Azt is javasolja az állandó választmány, hogy az egercsehi kő- szénbányánál igyekezzék a város 100—150 vagon kőszenet lefoglalni, amelyet aztán a város lakosságának rendelkezésére bocsáthat. Azt is javaslatba hozta az állandó választmány, hogy a város kérjen 100 | orosz foglyot, akiket télen közmunkák elvégzésére használhat fel, tavasz nyiltával pedig a gazdáknak ! mezei munkákra átengedheti. Magának a iárgysorozatnak egyetlen érdemlegesebb pontja sem volt. — Lengyelek Egerben. Két érdekes idegen járt tegnap Egerben a kiket sokfelé megbámultak a városban. Az egyik magas férfi lengyel nemzeti viseletben, a másik kis alaj csony szinte gyermekesen törékeny emberke. A két idegen két lengyel kiküldőit volt és pedig Taddeus Lygesa Stamirovszky a legfőbb lengyel nemzeti bizottság magyarországi delegátusa és dr. Syntinis Gyula báró akik a régi lengyel magyar szimpátia nevében a lengyel nemzeti aspirációk propagálása végett járják az országot. Egerben többfelé látogatást tettek, voltak Isaák Gyula kir. tanácsos, vármegyei főjegyzőnél, a polgármesternél is, akiktől ügyük támogatását kérték. — Elveszett. E hó 8-án a nagyállomáson elveszett egy kövesdi ri- dikül. Kérem a becsületes megtalálót, vigye a Tarai féle kalaposüzletbe. Piactér. — A hadifoglyok ruházatának beszerzése. A hidegebb időjárás beállta folytán gondoskodás történt, hogy a munkára kiadott hadifoglyok ott, ahol ez még nem történt volna meg, téli ruhával, fehérneművel és lábbelivel haladéktalanul elláttassanak. A szükséges ruházati cikkekről a munkaadó a kívánt ru- hangmüek nagyságának hozzávetőleges megjelölésével pontos kimutatást készítsen, a kimutatáson a szükségletet a legközelebbi csendőiörs- sel igazoltassa s ezt a kimutatást annak a hadifogolyláborparancsnok- Ságnak küldje el, melyből a hadifoglyok kiadattak és ettől a parancs! nokságtól kérje a ruhanemüek elkészi- ; tését. A hadügyminiszter ur sürgősen j utasította az összes hadifogolytábor parancsnokságokat, hogy a hadifoglyok ruházata iránta munkaadók részéről támasztott igényeket azon- | nal elégítsék ki. Amennyiben ez nem volna lehetséges, a hadügyminiszter a ruhanemüeket haladéktalanul elküldi, vagy akadályoztatás esetén intézkedik, hogy a ruházatnak a munkaadók által való beszerzésére megfelelő pénzösszeg utaltassák ki. A hadifoglyoknak polgári öltözet is adható, de ebben az esetben minden öltöny darab fehér olajfestékkel jelölendő meg, hogy a hadifoglyok könnyen felismerhetők legyenek. — Egy igazi ur. Ez annak az 5 felvonásos irodalmi filmnek a címe, mely Friedrich Spielhagen „Problematische Naturen“ című regénye után készült s melyet ma mutat be finom Ízlésű közönségének az Uránia színház. Ez a klasszikus finomságú müfilm mentes mindenféle közönséges szenzációtól, minden mo- zitrükk hiányzik belőle. Ez a film az idegek izgalmának világából az igaz költészet birodalmába vezet bennünket. Abba a világba, ahol szintén megvasnak a lebilincselő érdekességek, amely szintén tele van meglepetéssel és emellett mindennek meg van a logikája, összefüggése. Az örök művészet, a halhatatlan irodalom levegője lengi át és nemesíti meg az egészet. A főszerepet Erich Kaiser Titz, a nagy német művész alakítja. Egy hadifilm és egy bohózat egészíti ki a délután fél 6 és este fél 9 órakor kezdődő előadások műsorát. Közgazdaság, legyezzünk hadikölcsönt Eger, november 12. A pénzügyminister a napokban tette közzé az eddigi hadikölcsön megoszlására vonatkozó kimutatását. Megállapítható ebbőU az, hogy a kisemberek, illetve a kistőkések jegyzéseikkel a két első hadikölcsönnek majdnem egyharmadat képviselték. A kettő közötti emelkedésből határozottan arra következtethetünk, hogy a most folyó jegyzésekben is az említettek ki fogják venni a maguk részét. — Bár alig egy pár nap áll rendelkezésükre, nem kételkedünk benne, hogy ezt mindenki, a leg- nagyobbtól a legkisebbig arra fogja felhasználni, hogy kötelességét teljesítse. Nyilvánosságra jutott már az osztrák hadikölcsön eredm'nye, amely jóval felülmúlja az eddigi két hadi- kölcsőn-jegyzést. Aái is bizton reméljük, hogy a mi országunk jegyzése is tetemesebben magasabbra fog rúgni, mint az előbbi hadiköl- csönök. Ezt annál is inkább jogunk van remélni, mert hisz köz- tudomásu tény az, hogy Magyar ország agrárállam, igy polgárai őszszel rendelkeznek a legtöbb pénzzel. A mai nagy gabonaárak mellett a gazdasági forgótőkékből minden gazda elvonhat egy megfelelő összeget, melyet a hadikölcsönt jegyzés céljaira fordíthat. 'Nem szabad kicsinyeseknek lennünk és nem szabad elbizakodnunk a mai íitünő harctéri helyzetben, merTfüszén még sok-sok hatalmas küzdelmet kell megvívnunk, melyben hadseregünknek, sőt még diplomáciánknak is itt benn az országban erős segítségére és támaszára kell hogy legyünk. Minden embernek két ember helyett kell dolgoznia s mindenkinek kötelessége magától megvonni mindazt, amit csak nélkülözhet, mindenkinek kötelessége mérsékelni igényeit, mert ha ma és a jövőben is kitartunk s mindenkor szem előtt tartjuk a köz, illetve az állam érdekét, önmagunk érdekében cselekszünk. Igaz, hogy hosszan tart ez a háború. De ha katonáink tudnak dacolni hóval fagygyai, a halállal, nekünk sem szabad elfásulni, bár mi is érezzük, hogy ez a napról napra tarjó izgalom, az egymásra torlódó helyzetek bénitólag halnak mindnyájunkra, mégis az a cél lebegjen előttünk, ép úgy, mint hatalmas szövetségesünk, társunk előtt, aki nem ismer mást mint kötelességet és ezen kötelességtudást megmutatta azzal, hogy 25 ezer-milliót adott össze a polgárság a hazájának, i Nem akarunk vádolni senkit, de mégis fel-fel bukannak olyan hangok is, melyek — bár burkoltan — | azt hangoztatják, hogyha nem adunk kölcsönt, megrövidül a háború. Ki- ■ csinyes és tudatlan felfogásra vall • ez. A háborút nem a kölcsön fogja megszüntetni, sem meghosszabbítani . hanem csakis az ellenség szivóssá- I gán és akaraterején múlik. Ha tehát ' mi nem adunk kölcsönt az államnak és ha az állam ezért kénysze- I rülne más — reánk nézve károsabb i j — utón szerezni be szükségletét, . úgy önmagunkat gyengitenénk csak S és a háború mégröviditéséhez, vagy | hosszabbításához egyáltalán nem j járulnánk hozzá, hanem igenis hoz- j zájárulnánk ahhoz, hogy a háború j után még nehezebb pénzügyi hely- i zet álljon elő. | Azt hisszük, hogy ezt senki sem I kívánja, még a burkolt kicsinyes i hiresztelők sem. ; Ne veszítsünk tehát időt, amit ma j még megtehetünk, ne halasszuk hol- I napra. Ha az állam azt a kötelessé- : get rójja ránk, hogy hadikölcsönt | jegyezzünk, tehát minden gondol - I kozás, habozás nélkül tehetségünkhöz mérten járuljunk hozzá a siker- ! nek e terén való kivívásához is. Jól fontolja meg mindenki, hogy nagy érdekek forognak kockán, íha- zánk jövőjének megalapozásáról van szó, mert ami időt s javakat ebben a nagy véres háborúban elvesztettünk, azt csak kétszeres munkával j és vasakarattal fogjuk tudni helyreállítani. Ha mindnyájan egyként gondolkozunk és hasonlók leszünk küzdő hőseinkhez, úgy oly erős Magyarországot fogunk újra megalapítani, mely dicsőségben fogja megérni a második évezredet is. j
