Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-14 / 192. szám

2 £ 'j a* I Ü | S A ü i3Sjulius 14. Tanakodtak a muszkák, hogy mi tévők legyenek. Ekkor ftientő gon­dolatom támadt s tudtam, hogy ha a tervem sikerül megszabadulunk a muszka rabságból. Az volt a tervem, hogy lejebb csalom az oroszokat a folyó mentén a Polánka hegy felé, ahol az erdő­ben még többen rejtőzködtek a mi csapatunkból. Itt tehát rá üthetünk a muszka őrjáratra s a mieink se­gítségével megszabadulhatunk. Azt mondtam hát az őrjárat veze­tőjének, hogy csak menjünk lejebb a folyó mentén, én tudok arra egy hidat, ahol baj nélkül átkelhetünk. — Csak vezess — mondotta a muszka. És én elkezdtem vezetni a csapatot lefelé a Polánka irányába. Útközben pedig megsugdostam a társaimnak, hogy mi a tervem. Mikor a Polánka hegy alá értünk a régi állásaink közelébe elkezdtem fütyülni, élesen siviíani, kiáltozni a mieinkért. — Elhallgass — üvöltötte felém egy muszka, s fel emelte a puskát, hogy rám vágjon a tusával. De nem volt ideje. A következő pillanatban már kicsavartam kezéből a puskát s igy tettek a többi társaim is. Köz­ben pedig a bozótból előugráltak a mieink is, akik ott rejtőzködtek s nem sokára mi kisértük a muszká­kat, akik engedelmesen jöttek ve­lünk a mi táborunkba, a hová reg­gelre el is érkeztünk. Alig fejezte be Bíró az elbeszélé­sét, szólt a sorakozó, indult a katona vonat, hogy másiknak adjon helyett az ismeretlen harcosok felé fuló, zengő, nótás kocsik végtelen sorában. Frigyes főherceg megdicsérte a hatvanasokat. Puy ezredes kitüntetése Eger, julius 13. Többször beszámolt már az Egri Újság azokról a hős harcokról, amelyekben a mi vitéz hatvanasaink a Pruth és Dnyeszter menti har­cokban magukat kitüntették. A galí­ciai nagy harcok alatt sehol sem volt talán súlyosabb feladata vitéz katonáinknak, mint a harctér ezen részén, ahol az oroszok folytonosan nagy túlerővel igyekeztek a szövet­séges seregeknek ezt a szélső keleti szárnyát visszanyomni, hogy ez ál­tal a diadalmasan előretörő cenrumot most is megállítsák és visszavonu­lásra kényszerítsék. De az oroszoknak minden törek­vése megtörött ami katonáink ren­díthetetlen kitartásán és halálmeg­vető bátorságán. S ezekben az el­keseredett küzdelmekben oroszlán- része volt a 60-dik gyalogezrednek, amelynek hős katonái páratlan vi­tézséggel verték vissza a rájuk zú­duló orosz tömegeket s állásaikat a leghevesebb ostromok közepette is megtartották. Most felső helyen is elismerték a 60-ik gyalogezred kiváló katonai erényeit és érdemeit. Frigyes főher­ceg az osztrák-magyar ésfcaki had­erő parancsnoka e hó 6-án meg­látogatta a Pflanzer-Baltin hadsere­get s bejárta a frontot is, ahol a 60-ik gyalogezredet kiváló vitéz magatartásáért szmélyesen megdi­csérte. Ebből az alkalomból közöljük azt is, hogy az ezred vitéz parancs­nokának, Puy József alezredesnek a király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartá­sáért a vaskoronarend harmadik osztályát adományozta a hadi ékit- | ményekkel. A vármegye alispánja meleg hangú levélben üdvözölte a kitün­tetett ezredest. Tizes honvédek orosz földön. Hogy vonultak be honvé­detek Oroszországba. (Saját tudósítónktól.) Eger, julius 13. A tizes honvédek, a nagy háború örökkön dicsőséges hősei kivették részüket a nagy galíciai offenzivá- ból is, melynek sikeres harcai uj babérokat fűznek az ezred zászla­jára. A miskolci fiuk most is harc­ban vannak és immár orosz földön verik az orosz ellenséget. Arról a történelmi pillanatról, amikor a miskolci tizes honvédek az ellenség kergetése közben átlépték az orosz határt, az egyik miskolci napilap értesítést kapott a harctérről. Miller János, a 10-ik honvéd gyalogezred vitéz főhadnagya írja az orosz földre való bevonulásról az itt kö­vetkező megható, lelkes sorokat: Tehintetes Szerkesztőség! Örömmel használom fel az al­kalmat, hogy ezredünk Oroszor­szágba való másodszori bevonu­lását tudomásukra hozzam. Nehéz, de dicsőségieljes galíciai harcaink után e hó 29 én délután 3 órakor átléptük az orosz határt, ahol megállva, a zenekar a Hymnuszt játszotta, honvédeink pedig levett sapkával kérték az Egek Urának további áldását győztes fegyvere inkre, — Majd a Rákóczi-induló hangjai mellett átléptük a határt, hogy ádáz ellenségünket saját országában tanítsuk meg arra, hogy mit jelent az: »Ne bántsd a magyart!“ Őszinte üdvözlettel Miller János főhadnagy, géppuskásosztag parancsnok. Pflanzer-Baltin otthonában. A bukovinai győző levelei. Eger, julius 13. Pflanzer-Baltin vezénylő tábornok, akinek hadseregében a mi hatvana­saink is harcolnak, aki a muszkát olyan nagy sikerrel űzte ki Buko­vinából, magyar származású, Pécsen született. Most az egyik aradi lap azt írja róla, hogy egyéb kötelékek is fűzik Magyarországhoz. A felesége magyar nő, Féger István mercyfalvai földbirtokos leánya, akit Pflanzer- Baltin még temesvári dragonyos főhadnagy korában vett nőül. A mercyfalvi pompás vadaskerttel öve­zett kastély a második otthona a bukovinai hősnek. Minden szabad­ságát ott tölti. Felesége most is ott lakik. Egy újságíró felkereste Pflanzer- Baltin tábornok magyar otthonát. A tábornok családjából csak a női rokonok vannak otthon, mert idő­sebb fia: Ervin, még augusztus 16-án elesett, a fiatalabb: Arthur, aki huszárhadnagy, az apja sere­gében küzd. Amint írja, „testével védi a papát.“ Az újságíró meg­nézte Pflanzer-Baltin néhány levelét is. A tábornok egyikben ezt írja: — Itt most gyönyörű idők jár­nak, de ki tudja, meddig élvez­hetem a jó levegőt. Elfogtunk egy orosz társaságot, amely a mi ka­tonáink egyenruháját viselte. Az volt a tervük, hogy engem az egész vezérkarommal együtt a levegőbe röpítenek. Mercyfalván ,elmondották, hogy Pflanzer-Baltin tavaly nyáron a fe­leségével ép afrikai körúton volt, ott érte a bábom hire. Nyomban hszajött s kathedrát vállalt Bécsben, a törzstiszti iskolában. A múlt év őszén csapatszolgálatra jelentkezett s megbízást is kapott, hogy szer- vezen magának hadsereget. Ez si­került is neki s rövidesen megkezd­A német válaszjegyzék hatása Amerikában. Hága, julius 13. Az amerikai sajtó legnagyobb része Németországnak a Lusitania ügyében adott válaszjegyzékében azt látja, hogy Németország ki akar bújni az Egyesült-Államok kívánságainak teljesítése alól. A Reuter-ügynőkség a legjelentéktelenefcb amerikai sajtóorgánumokat citálja annak bizonyságát, hogy az amerikai közvélemény Németország válaszjegyzékével elégedetlen és hogy németellenes hangulat mutatkozik. te az operálását Máramarosban az oroszok ellen. Itt vele volt a telesége is. Aki azonban visszajött Mercyfal- vára, mert nem tudta nézni a férje istenkisérő tetteit. A hadvezér ugyanis állandóan maga ment a legszélsőbb állásokba is. A faiujabeliek szívesen beszélnek Pflanzerről s most különösen na­gyon hálásak neki, mert az ő köz­benjárására kaptak csendőröket a faluban elszaporodott tolvajok ellen. Amerikai terv a világháború meg­szüntetésére. Hogyan lehetne megterem­teni az állandó békét? — Furcsa röpirat. Eger, julius 13. Nemcsak a német szociálistákat és a francia minisztereket foglalkoz­tatja már a világháború gyors meg­szüntetésének gondolata, hanem Amerikában is komoly békehangok hallatszanak, pedig Amerika polgá­rai közül eddig alig nehány százan estek áldozatául a nemzetek viszá­lyának. Az a röpirat, amely ma ér­kezett meg egy aradi közhivatal cí­mére, azt igazolja, hogy Amerikában Is megsokallották már az európai népek borzalmas vérontását. A dán, angol, francia, német, olasz és spa­nyol nyelven megirt röpirat szer­zője L. Bernhaimer Károly, a new- yorki kereskedelmi kamara választott bíróságának elnöke, aki az Amerikai Egyesült Államok minden foglalko­zási rétegének képviselőihez kér­dést intézett: kivánják-e a világbé­két és mi módon godolják annak megvalósítását? A newyorki Frank­lin utca 120. sz. alatt lakó Bern- heimerhez körülbelül ezer levél ér- kazett, amelyekből az derül ki, hogy az amerikai polgárság kívánja a háború megszűnését és a tartós bé­kére törekszik. Amerika népei nemcsak humánus érzésüknek ad­nak kifejezést amikor a világbékét követelik, hanem gazdasági okokból is, mert Amerika termékeinek nagy fogyasztói a hadakozó államok, amelyekbe most Amerika igen kevés cikket szállíthat. Bernseimer röpiratában béketervet is ajánl, amelynek kivonata a kö­vetkező : Az Amerikai Egyesült Államok népeiből Wilson elnök alakítson nyolc tagú bizottságot, amelyben minden foglalkozási ág képviseltes­sék,esőt még egy nő is legyen. A bizottság elnöke Wilson. Ez a bi­zottság lépjen érintkezésbe a had­viselő-is a semleges európai hatal­makig!, hogy azok küldjenek Ame­rikába megfelelő számú követeket (katonákat, diplomatákat, belpoliti- kusokat.) Az ezekből alakítandó nagygyűlés kilenc tagból álló bi­zottságot küldene ki: Hármat a had-

Next

/
Oldalképek
Tartalom