Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-10-18 / 288. szám

2 1915. október IS. EGRI ÚJSÁG állott készletet. A biztos siker minden előfeltétele meg­van, kivált ha szemelőtí tartjuk, hogy az Arras körüli legutóbbi támadásainkban csak 15 hadosztály és 300 nehéz ágyú vett részt. Aláírva JOFFRE. A legfőbb hadvezetőség. Kiverték az oroszokat JftiUntól keletre levő állásaikból. Linsingen a Styren tnl vetette vissza az ellen­ségei - Dfinabnrg előtt az orosz támadások kudarccai végződtek. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 17. A nagyfó'hadiszállás jelenti: Keleti liadsziiitéri Hiudeubiirg tálioneagy liadmpoi'íja: Mitautól keletre csapataink az ellenséget kiverték állásaiból. Gros-Eckautól északra és északkeletre az oroszokat a Misso foiyón túl szorítottuk vissza. 5 tisztjük és 1000 főnyi legénységük foglyunk maradt. Dfinabnrg előtt az oroszok erős támadásait vertük vissza. Az oroszok ekközben 4 tisztet és 440 főnyi legénységet vesztettek hadifoglyokban. Szintúgy Smor- gontól délre az nroszok előretöréseit részben kézitusával mindenütt visszautasítottuk. lápót bajor herceg tábornagy lialcsoportja: IJjabb esemény nem történt. Liusingen tábornok hadcsoportja Az oroszokat Mulczycenél is a Styren át vetettük vissza. A Korinyn mentén megkísérelt támadásaik meghiúsult. A legfőbb hadvezeíőség. K Belgrádiéi délre elterülő hegyvidék teljesen a szövetségeseit kezében van. A bolgárok elfoglalták a Glogorice hegyet. Eddig a bolgárok 8, a Mackensen hadcsoport 68 ágyút zsákmányolt (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 17. A nagyfőhadiszállás jelenti: Balkáni hadszíntér s A belgrád—palánkat vasút mindkét oldalán aPetrow- grobot és a környék felett uralkodó Avala-hegyet, vala­mint a Velky-kamient és a Ripotektől a Duna mellett délre eső magaslatokat elfoglaltuk. Ezzel Belgrádtól délre a hegyvidék kezűnkbe került. Gallwitz tábornok hadserege az ellenséget Podunavl- jétől a Rajla mögé, Szemendriától délnyugatra vetette vissza és a sapini és makciji magaslatokról elűzte. Bojadjoff bolgár tábornok hadserege kikényszeriíette az alsó Timokon az átkelést és rohammal elfoglalta az 1198 méter magas Glogorice hegyet, Knjazeváctól keletre, miközben 8 ágyút zsákmányolt és 200 szerbet elfogott. Pirot irányában is előrenyomultak a bolgár csapatok. A Mackensen hadserege eddig 68 szerb ágyút zsák­mányolt. „ A legfőbb hsidvezetőség. Diplomáciai okmányok. Eger, október 17. Háborús irodalmunk egyik legje­lentékenyebb terméke az a most megjelent vaskos kötet, melyben dr. Német Alfréd miniszterelnökségi mi­niszteri titkár összefoglalja és össze­függésük szerint feldolgozza azokat a nagyérdekü diplomáciát jjegyzék- váltásokat, melyek a hatalmak kül­ügyi hivatalai között a háború kü­szöbén lefolytak. A munka teljes anyagát adja az összes hatalmak hivatalos diplomáciai aktagyüjtemé- nyeinek, melyek egész terjedelmük­ben magyar nyelven még meg nem jelentek. A munkának nagy érde­kessége abban van, hogy a háború küszöbén lefolyt diplomáciai akciók okmányait összefüggésük szerint csoportosítja. Mert a külügyi hiva­talok szines könyveiben közzétett jegyzékváltások igazi értelmét, jelen­tőségét, sokszor rejtett célzatait csak úgy lehet kihámozni, ha az olvasó a különböző diplomatáknak egyazon témáról szóló jelentéseit és jegyzé­keit összeveti. Ugyanarról a tanács­kozásról valamennyi résztvevő be­számolójának ismerete és összeha­sonlítása egészen más képet adhat, mint egyes résztvevők egyoldalú referátuma. De a háború küszöbén folytatott különböző akciók egész lefolyásáról is csak akkor alkothatni tiszta képet, ha egy-egy felvetett gondolat vagy indítvány sorsát va­lamennyi európai metropolisban nyomon követjük s mindegyik or­szág diplomáciai aktagyüjteményé- ből összeállítjuk a reá vonatkozó okiratokat, A céhbeli diplomata és az, aki a szines fedelű könyvek be­ható tanulmányozásába belemélyed, némi fáradsággal össze fogja állít hatni magának a háború küszöbén lezajlott diplomáciai kampány képét; a laikus olvasó azonban, aki ezt a munkát el nem végezheti, csak tö­kéletlen, egyoldalú és gyakran tor­zított képét nyeri a történteknek, ha a diplomáciai köuyveket külön külön olvassa, anélkül, hogy az egyazon témáról szóló különböző jelentése­ket és jegyzékeket összevetné. Ennek a munkának az a célja, hogy a háború előtt lefolyt diplo­máciai hadjárat egyes akcióinak ok­mányait az összes hivatalos kiad­ványokból összegyűjtse és összefüg­gésük szerint feldolgozza. Keletke­zésüktől befejezésükig követi a kül­ügyi kabinetekből lanszirozott kéz deményezéseket s a táviróhuzalok útját követve, végigjárja az indítvá­nyokkal együtt az európai közpon­tokat, ahonnan a diplomaták jelen­tései a ^kezdeményezés centrumába összefutnak. Az egyes témák szerint különválasztott anyag összefüggő fel­dolgozásának munkáját nyújtja ez a könyv, amely ilyenképen a diplomácia boszorkánykonyhájától távol álló nagy közönség részére is világosabbá teszi a i diplomaták jegyzékeit, melyeknek 4 szálai rendszerint más állam szines könyvében szövődnek tovább s igy az, aki a diplomáciai könyveket külön olvassa, tájékozatlan marad, miképen fejlődött, miképen alakult át és miképen végződött egy-egy akció. Sajnos, az egész diplomáciai kampány képe még igy sem lesz tökéletes. Aki ezt a képet össze­állítja, az ma, amikor még az ágyú szól, kizárólag a diplomáciai kiad­ványok aktáira van utalva. A külügyi hivatalok pedig csak azt tették közzé, amit jónak láttak; hallgattak ott, ahol ezt ^vélték célszerűbbnek. Egy percre sem szabad feledni, hogy ezek a szines könyvek az „iránymüvek“ fajtájából valók, melyek már eleve avval a céllal készültek, hogy az egyes államok a maguk politikájának békés célzatait kidomborítsák s a háborúért a fele­lősséget ellenfeleikre hárítsák. Épen j ezzért a könyv neem tör­ténetírás, még csak nem is abszolút megbízható anyag a későbbi kor történetirójának. Mindazonáltal ezek a hivatalos aktagyüjlemények olyan anyagot nyújtanak, amelynek isme rete nélkül a világháború történet­írója munkába nem foghat és tagadhatatlanul sok intim részletét fedik fel annak a munkának, amelyet a háború küszöbén a dip­lomácia végzett. A munka áttekinthető részekre osztva tartalmaeza a diplomáciai akciók egész anyagát a sarajevói merénylettől a világháború kitörésig, közli jó magyar fordításban a jegyzékváltásokat, az uralkodók táviratváltásait, a belga semlegességre vonatkozó nagy feltűnést keltett „brüsszeli dekumentumokat“, me­lyeket a belga fővárosba bevonuló németek a brüsszeli külügyi hivatal irattárában találtak, külön részben közli a háborús előkészületekről folytatott jegyzékváltásokat s végül tartalmazza az ententehataimaknak a külön-békét tilalmazó londoni deklarációját. A könyv bevezeté­sében Német Alfréd összefoglalja és megvilágítja a háború küszöbén lefolyt diplomáciai kampány főbb mozzanatait és közli az egyes külügyi hivatalok által megiratott történeti vázlatokat, melyekben a hatalmak a háborút megelőző diplomáciai eseményeket a maguk szempontjai szerint és a maguk igazolására összefoglalták. A munka végül tartalmazza Asquith angol miniszterelnöknek, Grey külügyi államtitkárnak és Viviani francia miniszterelnöknek történelmi neve­zetességű beszédeit, melyekben ezek a vezető államférfiak a háború előzményeit parlamentjeik előtt megvilágították. A kiválóan becses könyvet a Franklin-Társulat adta ki s ára 8 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom