Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-10-02 / 272. szám
XXH. évfolyam. 1915. október 2, szombat. 272. szám. Előfizetési árafc: vidéken Helyben és postán küldve egész Évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, birórság Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Begyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra ÄnwfsTr-LÄtg Or. SETÉT SÁNDOR. Felel* «zerlen«: KALLAY MIKLÓS. kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , , , bálbizottságok értesítései, köszönetayilMcgyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOßO ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása 20sorig5K Jt szövetségesek uiabb térhódítása az 3kwa mentén. Visszavertük az orosz támadást NowoalexiniecDél 10 tisztet, 2400 fényi legénységei fogtunk el. i (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, október 1. (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: Keletgaliciában nincs jelentősebb esemény. Az oroszoknak Nowoaiexiniecnél megkísérelt támadása már az előkészületek közben meghiúsult tüzérségünk tüzében. Az Ikwa mentén és a wolhiniai várterületen a helyzet nem változott. A Kormin patak mentén a szövetségesek újra tért hódítottak. Az oroszok ellentámadásait visszaverték. Az ellenségnek egy ilyen előretörése alkalmával öt osztrák-magyar lovasszázad 2 tisztet és 400 főnyi legénységet fogott el és egy gépfegyvert zsákmányolt. Ezen a területen a két legutóbbi harcnapon 10 tisztet és 2400 főnyi legénységet fogtunk el. Höfer, altábornagy. Hz olaszok nagy veszteségű kudarcai a Jffrzli-Vrh lejtőin. Hasztalan erőfeszítéseik a tolmeini hídfők ellen. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, október 1. (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszíntér: A tiroli és a karinthiai harcvonalon tegnap csak tüzérségi harc volt. A Bombasch—Grabentől nyugatra levő megerősített hadállásunk ellen intézett, s a tegnapi jelentésben említett támadásokat a derék salzburgi lövészeink visszaverték. Az olaszok [tegnap reggel a Mrzli-Vrhet és e hegy délnyugati lejtőit nagy haderővel háromszor támadták meg sikertelenül. Ez alkalommal igen súlyos veszteségeket szenvedtek. A tolmeini hídfő egyes pontjai ellen megkísérelt támadásokat szintén visszavertük mint mindig. Délkeleti hadszíntér: Nincs újság. Höfery altábornagy. Hevesvármegye vasúti kérdése. Irta: Mártonffy Lajas, tb. főszolgabíró. (Első közlemény.) Eger, október 1. Eger és Gyöngyös városának vasúti sérelme címét adhatnám e cikknek. Az apák mulasztásának, helyre- pótolhatatlan hibájának súlyos következményeit nyögi keservesen a két város. A múlt század hatvanas éveinek végén épült budapest—miskolci fővonalnak, Vámosgyörk, Füzesabony állomásaiba kapcsolt vicinális vonalai e két város igényeit nem elégítik ki, sőt jövő fejlődésüket veszélyeztetik elégtelenségükkel. A rohamosan fejlődő ipari, kereskedelmi és szőlőtermelési produktumaikat, törekvésüknek és érdekeiknek megfelelően, elhelyezni nem tudják. Vasúti összeköttetéseiknek fejlesztését az élet szinte sürgetően követeli. Már régen tudatára ébredtek annak, hogy rájuk nézve életbe vágó fontosságú a vasút kérdésének érdekeikre kedvezőbb megoldása. A lakosság, úgy a vármegyében, mint e két városban hathatósan keresi, kéri igényeinek kielégítését. A kérdést két szempontból kell taglalnunk, úgymint: megoldható-e a kérdés akként, hogy a vármegyében már most jelentkezett igényeket kielégítse és a jövő fejlődését biztosítsa; a helyi érdekeknek kedvező megoldás mennyi értéket nyújtana annak, az országos viszonylatba való bekapcsolódásában ? Mind a két pontra, lokálpatriotizmus nélkül, igennel felelhetünk. Ez okból tartom a kérdést már a helyi lapok hasábjaiból is kinőttnek. A Hevesvármegyét keresztülszelő budapest—miskolci fővonal, a megyének 5 községét érinti, 4 községnek a határában fut, ezek csupán nevüket kölcsönzik a tőlük 1—3 kilométerre fekvő vasúti állomásnak. A fővonaltol a vármegye székhelye: Eger 17 km.-nyire, másik városa: Gyöngyös 13 km.-nyire fekszik. Hosszú utazási és várakozási időbe kerül, mig a vicinális e városokba bedöcőg. Ez az oka, hogy az egymástól légvonalban 45 km.-nyire fekvő két város egyikéből a másikba az egyébként kitűnőnek mondható vasúti összeköttetések mellett is 3—5 órába kerül. Az összeköttetés hosz- szadalmasságától eltekintve, a 18000 lakosú Gyöngyös város egészen zsákutcában van, a 30000 lakosú vármegyei székhely, Eger pedig félig. Az Egerből Putnok felé vezető uj vicinális vasút teljesen a vonal melletti heiyi érdeket szolgálja, jelenlegi helyzetével az országos viszonylatba nem illeszkedhetik bele. Gyöngyös város közönsége felismerte a kérdés fontosságát és mikor a dobsina—poprádi és a betlér—ig- lói vasúti kérdés szőnyegre került, mozgalom indult meg Gyöngyösön az e vonalba való bekapcsolódás érdekében. Ennek eredményeként a város közönsége kérelmezte a kereskedelemügyi minisztertől a Hatvan —Gyöngyös—Verpelét—Pétervására —Nádasd—Ózd—Bánréve közt építendő vasúti vonal előmunkálati engedélyét, Verpelét—Eger közötti ösz- szeköttetést is tervezve. Az előmunkálati engedélyt el is nyerte. A vármegye törvényhatósága megelőzőleg hiába kérte küldöttségileg az akkori kereskedelemügyi minisztertől, Kossuth Ferenctől ezen kérdés állami megoldását. A küldöttség kérelmét pénz hiánya miatt elutasították. Ezen útirányt nézve azt látjuk, hogy Gyöngyös ezen vonallal közvetlen utat nyer Budapest felé Hatvanon át, ugyancsak ezen ponton keresztül Szolnok és Ruttka felé. Északra pedig Bánréve—Dobsina felé, a dobsina—poprádi vagy betlér—iglői vonal által az ország északi széléig, sőt a podolin—őrlői vagy kézsmárk—zakopánei vonal bármelyikével Galíciáig jutna el. Gyöngyös város érdeke ezzel kapcsolódnék bele az országos viszonylatba. Ezen másodosztályú fővonalként ^ építendő vasútnak, országos jelentősége megállapítható abból, hogy az alföldi egyik legjelentékeAra 4 fillér.
