Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-28 / 268. szám
1915. szeptember 28 EGRI U } S A ü 3 jó vajas, puha, omló, váltig érne rajt’ a búza . . . Csönd. Az ember hallgat, krákog. Hallgat, köhécsel. — Aztán addig hadonászott, hogy éppen csak a gatyarojtját tudtam elkapni. Blezuhant. A tengörbe . .. — Szegény. — mondja a katona. — Szegény, — mondja a menyecske. Az ember legyint. — Lám, ilyen szép a tengör. Ha akarja az embör, ha úgy forgatja az eszét, akkor azt lát rajta, amit akar. Földet, szőlőt, eccör szélmalmot. máskor tanyaházat, ki mit akar, ki mit tud. Depersze, ecscsak fantázia... A menyecske: — Ez a baj. Ez a tengör. Ezért van háború. A katona a sarokban: — Dehogy is. A rác miatt, a muszka miatt. A menyecske megigazítja fejkendőjét. — Már higgye el, hogy a tengör miatt. Mert minek viz a tengör ? Ha föld volna, ott is laknának embörök. De már most annyian vannak a földön, hogy nem férnek el. Ezért -van. Ezért. Az öreg, a matróz, megértőn nézi a menyecskét, hallgatnak, kifelé tekintgélnek a földekre, hol még mindig vöröslenek a szoknyasorok a cukorrépák mentén. Az öreg odafordul az asszonyhoz: — Igaza van. A sógor is emmiatt halt meg. d. o. Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek. Színház. Műsor: Szept. 28-án: Nincs e valami elvámolni valója? vígjáték „ 29-én: ÁrtatlanZsuzsi, operett „ 30-án: Nagy mtivészest. Okt. 1-én: Jó éjt Muki, bohózat. „ 2-án: Kávéházy Konrád operett. * 3-án: d. u. — „ „ este Kávéházy Konrád, operett. Nincs e valami elvámolni valója ? Egyike a legkitűnőbb vígjátékoknak ma este kerül színre. A kacagtató fordulatokban bővelkedő vígjáték legszenzációsabb sikere volt a bu- dapestijvigszinháznak ész az ország valamennyi színpadán nagy sikerrel került színre. A főbb szerepeket Vajda Ilonka, Niczkyné D’Erdődy • Jolán, Faragó, Fenyó, Klenovits, i Zsoldos, Endrei, Sebestyén, Rátkai j játszák. Félmilliós nyereség 2000 malacon. Aradról Írják: Mig a hatóságoknak legnagyobb gondjuk ma, hogy a hihetetlenül megnehezedett életviszonyok mellett, hogy biztosíthassák a nagy tömegek megélhetését, betevő falaiját, mig a kereskedőkre, iparosokra, főleg azonban az úgynevezett lateiner osztályra mázsányi teherként nehezedik a háború, sokaknak kis exisz- tenciáját fenyegeti összeomlással; a kiválasztottak, a szerencsések, akik a véletlent, a körülményeket kellő pillanatban és kellő módon hasz- í nálták fel, nagy vagyon birtokába jutottak. Valóságos legendák keringenek a közönség körében azokról a kereskedőkről, vállalkozókról, spekulánsokról, akik egy-egy szerencsés ötlet, vagy ami ennél nem sokkal több, egy-egy szerencsös „kötés“ révén horribilis vagyonnak vetették meg alapját, vagy már meglévő vagyonukat duplázták meg. Különösen nagy most a „konjunktúra“ a sertéskereskedelem terén. A disznóhus ára, dacára annak, hogy a háború kezdete óta folyto nosan növekedett, a legutóbbi időben ismét alaposan megdrágult. — így történhetett, hogy még azok is, akik ez év májusában, júniusában vásároltak disznót, •— akkor még olcsó árak mellett — már 4—500 darabnál is ma nyereségüket százezrekre számíthatják. Békéscsabáról jelentik a következő esetet: Haraszti Lajos dúsgazdag békés- csábai malomtulajdonos a múlt év őszén alacsony árak mellett körülbelül két koronájával fizetve az élősúly kilóját 2000 darad malacot vásárolt Almássy gróf uradalmától. A kétezer malacot — amelyek neki ilyenformán 200,000 koronába került — tiz hónap alatt Kőbányán felhizlalta s a múlt hét szerdáján adta el őket Budapesten Grünwald Lipót budapesti sertésbizományosnak élősúlyban kilónként négy koronáért. A disznókat tehát, amelyeket 200,000 koronáért vett, körülbelül 1.600,000 koronáért adta el s ha le is számítjuk ebből az összegből azt, a mennyibe a disznók felhizlalása, tiz hónapi tartása került — szakértők véleménye szerint 7—800,000 K-t, — még akkor is az üzlet 6—700,000 koronát jövedelmezett tisztán. Sokat beszélnek szakkörökben egy bécsi sertésbizományos szerencséjéről is. A sertésbizományos K. Imre másfél évtized elölt még egy aradi biztositó intézetnek volt hivatalnoka s Aradon a lehető legszerényebb viszonyok közt élt. A véletlen Aradról Bécsbe j sodorta, ahol a Schleifelder és Fia cég, a monarchia első sertézbizományo- sának szolgálatába lépett. Szorgalmasan és szerencsével dolgozott, a háborús konjunktúrákat pedig any- nyira ki tudta használni, hogy szakmabeliek véleménye szerint a háborús év folyamán majdnem félmilliót keresett, cége pedig ma harmadik helyen áll a monarchiában. Eger, szeptember 27. — Kettős kitüntetés. Kettős kitüntetés érte Esztergály Dezső hatvani állomásfőnököt. Előbb Ferenc Szalvátor kir. herceg, mint a vörös kereszt védőhelyetesse a II. osztályú hadiékitményes díszjelvénnyel, most pedig a király Ő felsége a hadiforgalom terén teljesített kitűnő szolgálatának elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntette ki. — Katonai kitüntetés. A király Osinger Nándor egri törvényhatósági föáilatorvosnak aki jelenleg a harctéren egy ló kórház vezetője s aki már 14 hónapja a harctéren van, a koronás aranyérdem keresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. — Uj anyakönyvvezető helyettes Egerben. A belügyminiszter Eger város területére teljes hatáskörű anyakönyvvezető helyettessé Barthos Károly városi tanácsost nevezte ki. — Jóléti bizottság ülése. A jóléti bizottság ma délután rövid ülést tartott, amelyen abban állapodtak meg, hogy a múlt hét folyamára meghatározott árak ma is helyesek s uj ár megállapítás nem szükséges. Csupán a vékony és sózott szallona árát szállították le 6 koronára s a füstölt szallona árát 7 koronára. A többi árak változatlanul a régiek maradtak. A miskolci kereskedelmi és iparkamara átiratára Bakonyi Ignác bizottsági tag dolgozott ki véleményt s azt a mai ülésen a bizottság elé terjesztette. A kamara azt javasolta, hogy a város rendezzen be marha hizlalást, hogy az Egerben levő szeszgyár mellékterményei veszendőbe ne menjenek. A jóléti bizottság tekintettel a marha árak nagy bizonytalanságára nem javasolja, hogy a város ebbe a kockázatos vállalkozásba bele fogjon, azért ilyen irányú előterjesztést tesz a tanácsnak. — A fürdőruhák, még mindig ott vannak a városi uszodában, jóllehet a fürdőszezonnak már régen vége. Az uszoda bérlője ezúton kéri most fel a közönséget, hogy intézkedjék a ruhák haza szállítása iránt, mert különben nem vállalhat a ruhákért felelősséget. — Hol vannak a hadifoglyaink. — Két rendkívüli praktikus és szemléltető térképet adott ki legújabban Freytag és Berndt bécsi térképkiadó cég. Az egyik térkép az európai, a másik térkép az ázsiai Oroszországot ábrázolja és minden helyet feltüntet, ahol fogolytábor van. A magyar és osztrák Vörös Kereszt külön figyelmébe ajánlja a hozzátartozóknak a két térképet, melyhez ábcés névmutató van mellékélve. Á térkép kezelése igen könnyű, úgyszólván egy perc alatt meg lehet ralálni rajta a keresett helyet. A két térkép borítékban, névmutatóval 1 korona 50 fillér. Megrendelhető a kiadónál: Freytag és Berndt cég, Wien, VII., Schottenfeldgasse 62. Harcok a Dardanelláknál. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, szeptember 27. A török főhadiszállás közli: Dardanella-froftt: Az Anaforta szakaszon a jobb szárnyról kiküldött lelderitő osztagaink 48 puskát és sok muníciót zsákmányoltak, Huszonötödikén tüzérségünk Mestampete körül bombázta az ellenség táborát, amelyben súlyos kárt tett. Az Ariburnu szakaszon egy akna, amelyet jobb szárnyunk előtt felrobbantottunk elpusztított egy ellenséges ellenaknát. A balszárnyon levő tüzérségünk az ellenséges tüzérséget, amely Ariburnu magasságában megkezdte kirakásait, menekülésre kényszeritett. A Szeddil-Bahr szakaszon az ellenség által e hó 24-ikén vetett bombák egyike sem esett íövészárkainkba, ellenben több bombánk az ellenséges lövészárkokban robbant fel. A többi arc vonalon semmi jelentős esemény. ncrr! alkotott a mozi, rnmt oona meg olyant „z >jEgy re2ervi,,a «ima.“
