Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-09-23 / 263. szám

1915. szeptember 23. EGRI U I S A G 3 akkor már vonalparancsnokság mű­ködött. A két igazgatóság vonalhálózata idővel annyira megnőtt, hogy a kettő közül Charleroiban harmadik kato­nai vasutigazgatóságot létesítettek. Keleten az elhódított vasútvonalak részére Lodzban állítottak fel vonal- parancsnokságot. Mindezek a hatóságok katonailag vannak szervezve. A forgalmat a front közelében katonai csapatok, a front mögött a német vasutak ré­széről kirendelt személyzet látja el. A katonai vasúti ezredek építőte­vékenysége mindenekelőtt elpusztí­tott műtárgyak ideiglenes helyreállí­tására irányult avégből, hogy minél gyorsabban lehetővé tegyék a vas- utforgalmat. Később azután ezeket a vasútvonalakat teljesítőképességük fo­kozása céljából teljesen át kellett alakítani és uj fővasutvonalakat kel­lett építeni ott, ahol a hálózatban hiányok mutatkoztak vagy ott, ahol a német vasutaknak nem volt foly­tatása idegen területre. Közvetlenül a front mögött, a téli kedvezőtlen időjárás következtében elromló köz­utak pótlására a tábori vasutak sürü hálózatát kellett létesíteni, hogy a küzdő csapatokat élelemmel és lő­szerrel láthassák el. A szükséghidak helyébe idővel végleges szerkezetek épültek. Ezeket az építkezéseket a front közelében katonai csapatok, a hadtápterületen ellenben német ma­gáncégek végezték. Eddig a háború alatt összesen 104 nagyobb hidat építettek, 8 alagutat állítottak helyre és 14 nagyobb fővasutat adtak át a •forgalomnak. 160 pályaudvaron ki bővitették a vágányhálózatot és meg­sokszorosították a be- és kirakásra szolgáló berendezéseket, raktárakat. A hosszú katonavonatok részére szá­mos megelőző vágány épült és a fontosabb vasútvonalak között ösz- szekötő iveket (deltákat) létesítettek. A Brüsszelben székelő és ugyan­csak a tábori vasutügyi főnöknek alárendelt vasúti főigazgatóság (Mi­litärgeneraldirektion) hivatott arra, hogy ezt a forgalmat helyes mederbe terelje és a lehetőség szerint fej­lessze. Eddig a Wolff-ügynökség jelen­tése. *• A forgalom élénkségére jellemző, hogy pl. a brüsszel- lillel 410. sz. gyorsvonat a Brüssel-Nord és Tour nai közt levő 91 km-es távolságot 2 óra és 04 perc alatt megállás nél­kül futja be s hogy a legjobban megterhelt méziéres- charleville- die- denhofeni vonalon két személyvo­natpár mellett napi három átmenő és egy helyi gyorsvonatpár közle­kedik. — Katmnoki avatás. Zombory Béla sajóvári esperes-pk os és Pászthy Gyula jászladányi ^..ébános címzetes kananokoknak installációja ho»nap, azaz, csütörtök reggel lesz a 9 őrai mise után a főszékesegy­házban. Szinház. Műsor: Szept. 23-án: Vig özvegy, operette. „ 24 én: Zsuzsi kisasszony, ; operette. „ 25-én: Lengyelvér, operette. j „ 26-án: d. u. — „ ff este Lengyelvér, , Szulamith. Goldfadennek e kedves és soha meg nem unható héber operáját ad­ták tegnap este, nem épen telt ház előtt Szulamith szerepében Halmos Mici nemcsak hogy jó alakítást nyúj­tott, hanem skáláinak végtelen finom- , ságát, tiszta csengésű hangjának minden’szépségét oly eminens módon jutatta kifejezésre, hogy az első fel­vonás nagy eskü áriájától kezdve sok tapssal honorált sikere csak fo­kozódott az egész előadáson át. An­nál kevésbbé volt méltó partnere Császár, ki a helyenként g különö­sen az alsóbb regiszterekben lágyan simuló énekével sem tudta pótolni játékának fogyatékosságát. Telekán kellő méltósággal adta a főpapot, ellenben Szalma túlzásba vitte Beli • zárnak, a leánykérő bősz harcosnak komikus szerepét. Endrei es Rátkai azonban tegnap is jók voltak. Pádly Margit pedig tegnap este csak gya­rapította az eddigi sikereit. Mit mondjunk a karról ? Lehet arról mit mondani, mint azt, hogy tegnap este se volt jobb, vagy rosszabb az eddi­gieknél. Az őszinte elismerés hang­ján kell azonban megemlékeznünk Gellért karnagy lehelet könnyedségü, majd a legerőteljesebb technikájú ' kíséretének virtuózitásáról. j Gépirókisasszony. Karinthy alkalmazta magyar színre tehát bizonyos volt előre, hogy egy két jóizü, kis szellemességgel talál­kozunk e darabban. Csak az nem volt egész biztos, vájjon a diákok eljöhetnek-e a ma esti előadásra. Nyugodtan megendedhető ez nekik. Mert miről van szó ? Dr. Vértes (Fenyő) fellengős svádájával elszök­teti Klárit (Vajda Ilonka) az esküvő előtti órákban és keresztapjának a megtestesült jóságu és angyali sze- lidségü Bukicz plébánosnak a há­zába viszi, aki szeretettel békiti ki a a leányukat követő szülőket (Faragó Sándor és Rónai Hermin) a szöke­vényekkel. A^ szülők már készek a fiatal párra adni áldásukat, amikor az utolsó pillanatban kiderül, hogy Klári tulejdonképen az első vőlegé­nyét szereti s dr. Vértes pedig rá­jön arra, hogy ő hozzá valóban a gépirókisasszonya Margit illik a leg­jobban annál is inkább, mert Margit őt már régóta nagyon szereti. Egyszerű, minden cicoma nélküli kis mese, melynek azonban poétikus keretet ád a gépirókisasszony önfel­áldozó szerelme., Ámde a főszerep mégsem a gép- j irókisasszonyé, hanem Klárié, kit I Vajda Ilonka szokott naiv közvetlen- i ségével és bájos természetességével I játszott. E szerepet mintha csak az i ő számára Írták volna s játéka épen I azért üde volt, friss volt. Kedves és nagy sikereket nyújtó, melyek természetesen nem is maradtak el. Erről az előadásról bátran elmond­hatjuk, hogy a sikerűit szereposztás révén mindenki nagyon jó alakilott I és becsületes játékot produkált. — Különösen kitűnt D"Erdődy Jolán a gépirókisasszony szerepében, Kle- novits, aki minden póz nélkül adta a jó plébánost. Az előadást szép­számú közönség nézte. A színházi iroda hirei. Lengyel vér. Szombaton lesz a bemutató előadása a budapesti Ki­rály-színházban szenzációs sikert aratott Nedbál-operettnek, a Len­gyelvérnek. Ez az operett a múlt szezonban közel százszor került színre a fővárosban és az egész kontinensen óriási sikert aratott és ma is állandó müsordarabja Buda­pest, Bécs és Berlin operettszinhá- zainak. A gyönyörű zenéjü, bájos szövegű kiállitásos operett próbái serényen folynak Rátkai Sándor ren­dezése mellett. A darab első felvo­nása Varsóban, mig a másik jjkettő egy lengyelországi birtokon játszik, bemutatva a lengyel népszokásokat is. Egész csomó szebbnél szebb énekszám és tánc tarkítja a darab hangulatos meséjét. A főszerepeket Kiss Cecil, Halmos Mici, Szalma, Endrei, Rátkai, Rónái Hermin, Tele- kan, Gáspár, Faragó, Zsoldos játszák. HÍREK. Eger, szeptember 22. — Az elesett hős kitüntetése. Megírta annak idején az Egri Újság, hogy mily körülménynk között lelte hősi halálát Eger város szülöttje, Resch Kálmán, a 23. honvéd gy. ezrednek többszörösen kitüntetett vitéz főhadnagya, kit hősies maga­tartásáért nem sokkal halála előtt a 3. osztályú katonai érdemkeresztet nyerte. Az egri származású hőst, kiben az egri gazdasági szakisko­lának igazgatója, a fivérét gyászolja, a király most, a hősi halál után a vaskoronarend 3. osztályával tün­tette ki. — Hivatalos értesítés dr. Mar­tinovics hősi haláláról. Mihelyt dr- Martiaovics egri járási szolga- biró elestének hire Egerbe érkezett, a vármegye alispánja azonnal kér­dést intézett a 65. gy. e. parancs­nokságához, hogy hivatalosan érte­sítsék a hir valódiságáról. A pa­rancsnokság most az alábbi értesítést küldte az alispánhoz: Dr. Martinovics László tartalékos hadnagy ur f. é. augusztus hó 27-én délelőtt csapatja élén a kozmierczyni orosz drótakadályok előtt hősi halált halt és Dolna ^.j.acg déli részétől 1 km rel keletre a 65. gy. e. temetőjében temetteiett el. Sírja felirásos ke­reszttel van jelezve. Holtteste fa­koporsóban van (benne névjelzés). — Adomány Heves megyefal- vára. Paizs Gyula országgyűlési j képviselő fejérmegyei és tarnamérai nagybirtokos, aki nagyobb mérték­ben már Fejérmegyében adakozott az elpusztult felvidéki falvak fel­építésére, most a Sárosmegyében j Hevesmegye által újjáépítendő falu ! céljaira 6C0 koronát küldött az al- ! ispánhoz. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azok, kik felejthetetlen Tibor gyer­mekünk elhunyta alkalmából rész­vétüket bármi módon nyilvánítani kegyesek voltak, fogadjátok ez utón is hálás köszönetünket. I Eger, 1915. szept 22. Ve'gh Jenő és családja. — A legmagasabb piaci árakról szóló hirdetménybe több sajtóhiba csúszott be. A jóléti bizottság ugyanis ezen ülésen mellőzte a zöldbab, zöldhagyma, fejes saláta, tök, fok­hagyma, karfiol, dió és a csöves kukorica maximális árának megálla­pítását, az uj burgonya klgja pedig nem 12—20, hanem csak 12 t. — Mensa-vállalkozó kerestetik. Az egri érseki jogakadémián aMen- saakadémika (Diákasztal) ellátására vállalkozót keresnek. Pályázni óhaj­tók jelentkezzenek e hó 28 áig dr. Székely István tanár, kari jegyző urnái (Lyceum II. em. igazgatósági terem) naponkint d. e. 11 órakor, aki a szükséges felvilágosítással látja el a jelentkezőt. — Óriási érdeklődés nyilvánul az Uránia mozgóképszínház szom­bati és vasárnapi grandiózus elő­adásai iránt. Az egri közönségnek immár régen nem volt része klasz- szikus zenehangverseny élvezésében és most szombaton egyszerre nyújt az Uránia remek mozi műsort és szinfónikus zenekiséretet. Vasárnap pedig egy olyan nagy hadi filmet mutat be az Uránia, mely méltán nevezhető a jövő krónikájának. — Ezekkel a műsorokkal még lesz al kalmunk foglalkozni. Közgazdaság. Az őszi vetés. Mivel pótoljuk a rézgálicot ? A háború első éve bebizonyította, i hogy a nemzetek sorsa nemcsak a | harctereken dől el, hanem gazdasá­gi téren is. Erős megalapozott gaz­dasági tevékenység teszi lehetővé, hogy seregeink diadalmasan halad­janak előre ellenségeink földjén. És ! ha ezt meggondoljuk, rá fogunk jönni, hogy belépve a második há­borús esztendőbe, még fokozottabb gondot kell fordítanunk a termés előkészítésére. Ennek az előkészítő munkának egyik legfontosabb része az őszi vetés, amelynek ideje elér­kezett. A vetőmagcsávázás kérdésé­nek megoldása biztosítja a jövő évi termés eredményét. A csávázásnak azonban egy nagy akadálva van, nincs rézgálicunk. A jó csavázásnak az a célja, hogy minden olyan ká­ros élősdit már gyökerében elpusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom