Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-09 / 187. szám

F U '2V.. iBlia? 9 Ha olaszok a népfelkelőiket is harcba «lilék. Meghiúsult minden támadásuk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest; julius 8, (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszíntér: Gora vidékén az olaszok tegnap ismét egyes előre­töréseket intéztek ellenünk. A görzi hídfő ellen mozgó népfelkelést is harcba küldtek. Csapataink az ellenség minden támadását, mint mindig, visszaverték. Az Isonzó középső szakaszán és a Krn területén nyugalom van. A karintiai és a tiroli határterületen csupán ágyú- harc volt. Hőfer, altábornagy. Elsíilyesztetíünk egy olasz páncélost. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest julius 8 (Hivatalos jelentés) Tengeralattjáróink egyike julius 7-én reggel egy Amalfi tipusu olasz páneéios cirkálót az északi Adrián megtorpedózott és eísülyesztett. Hofer, altábornagy. Eger vezet, Eger, julius 8. Tegnap közöltük a kormánybiztos nyilatkozatát a hevesmegyei köz­élelmezésről. Jól lehet, a kormány- biztos szerint Hevesmegyénel még vannak sokkal rosszabb viszonyok közt levő megyék is, azért mégis van olyan élelmi cikk, amelyben Hevesmegye — közelebbről Eger vezet. Most olvassuk egy nagy vi­déki lap kimutatását, melyben a na- obb vidéki városok maximális iaci árait közli. És végre egy ter- num, ahol Eger a nagyvárosok őzé emelkedik — sől sokban ve­ti (Bár úgy hisszük, gazdasszo- .yaink ennek kevésbbé örülnek.) egállapithatjuk e kimutatásból, ogy Szeged, Arad, Nagyvárad, zabadka, Temesvár, Debrecen, écs, Kecskemét, Zenta, Győr, Mis­kolc és Újvidék mellett a fölözött ej, a csirke és a nagyma Egerben legdrágább. Pedig a kimutatásban hivatalos maximális árak foglal­atnak és mennyivel magasabb en nél az a piaci ár, amit a kofák és ermelők tényleg szednek itt Eger /árosában. Hogy pedig a kimutatásban a íusárakkal is nem mi visszük el a rabért, annak egyszerűen az az oka, íogy ami kimutatásunkban a hús rak ezidőszeriní nem szerepelnek. ia valami hirt, eseményt ud, közölje az Egri Újság 106. számit telefonján. Városi közgyűlés. Eger, julius 8. Eger város képviselőtestülete julius hó 10-én délelőtt 10 órakor, esetleg folytatólag d. u. 3 órakor, a városháza nagytermében ren­des közgyűlést tart, amelyen a kö­vetkező jelentősebb ügyeket intézi el. Évnegyedes jelentés. Helypénzjövedelem, aszfaltköltség, boltbérjövedelem, fogy. adójövede­lem, különböző fogy. adóbevételek­ről szerkesztett számadások. A villanytelep igazgatóságában'le- mondás folytán megüresedett egy tagsági hely betöltése. A Petravich Antal által Eger város ellen indított per. A jóléti bizottság intéző albizott­ságának jelentése eddigi működé­séről. A magyar városok országos kongresszusának átirata, a városok közéielmezése tárgyában s ezzel kapcsolatban budapesti cégek aján­latai, a városnak gabonával leendő ellátása iránt. A városi parkoknak katonákkal való őriztetése. Az emésztőgödör-tisztitási vállalat alapítása. Kövezetvám számadás. A katonai legénységi fürdő ügyé­ben a fürdőügyi bizottság javaslata. A Kápalan-utcai kőhíd javítási munkálatai. Az egri önk. tűzoltó- és mentő­egyesület kérelme, az egyesületi lo­vaknak élelmezése iránt. A Kovács János féle ösztöndíj alapítvány alapítólevelének terveze­tére, a jogügyi szakosztály véle­ménye. A magyar városok országos kon­gresszusának javaslata, vigalmi és kártyaadó behozása iránt. A mozgófénykép-mutatványokról alkotott szabályrende let. A foglalkozást közvetítő és ícse- lédszerző intézetről alkotott szabály- rendelet. Ezeken kívül még segélyek és drágasági pótlékok iránti kérelmek lesznek a napirenden. Szita kapitány kitöntetése. Eger, julius 8. A Dnyeszter és a Pruth vonalon harcoló vitéz 60-as katonáink közül ezideig nagyon sokan kapnak em­léket a világháborúból: vagy csil­logó érmet, fényes kitüntetést, vagy kihulló vérüktől pirosló sebet. Legtöbbször együtt járt ekét emlék, a hős sebhelye és a fényes kitün­tetés a hős mellén. Szita Mihály 60. gy. ezred beli kapitány azonban azok közé a szerencsések közé tar­tozik, kik ezideig végig küzdötték a harcot anélkül, hogy megsebesült vagy megbetegedett volna. Elkerülte a legtündöklőbb emlék: a pirosló sebhely, bár mindenütt első volt ott, ahol nemcsak a sebet, hanem a halált is oly bőven osztogatják. S vitézségével mindannyiszor győ­zelemre vezette katonáit. A másik érem: a legfelsőbb kegy sugara tehát nem maradhatott el, s amint a Rendeleti Közlöny legutóbbi szá­mában olvassuk, Szita Mihály 60. gy. ezredbeli kapitánynak az ellen­ség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásáért Őfelsége a hadiékit- ményes ill. osztályú vaskoronaren- det adományozta. Az egri társaságokban közkedvelt Szita kapitánynak e szép kitüntetése mindenütt jóleső örömet keltett. Előzetes jelentés! Csütörtökön, 15-én: A páncélszoba. Stuart Webbs-féle »me­rik i de teteti »»csoda. Nyomorognak a Megváltó földjén. Falesztiua a háború alatt. Eger, julius 6. A háború alatt alig esett szó Pa­lesztináról, a keresztény és zsidó vallás bölcsőjéről, amelyhez a világ nagyobb részét kegyeletes emlékek fűzik. Egy német lap érdekes cikket közöl arról, hogy milyen az élet Palesztinában. Palesztina tudvalevőleg rég a török kormány fenhatósága alá tartozik s igy voltaképen szintén háborús or­szág, amely mellettünk hadakozik. A Megváltó születésének helye azonban ha formailag nem is, de lényegileg nemzetközi terület, amely­nek lakossal abból élnek, hogy az egész világ kegyeletét megadózhat­ják a maguk számára. A zsidó la­kosok jövedelmi forrása úgyszólván kizárólag az adományok, amelyeket a hitrokonaik a világ minden álla­mából küldöznek nekik. Így termé­szetesen Palesztina nem igen há­borúskodhat, de annál jobban érzi a háborút. Fő útvonalai el vannak zárva, postát, árut nem kap s a pénzküldemények teljesen elmarad­tak. A pénz szinte el is tűnt a for­galomból. A Palesztinában működő angol és német bankok állítottak ki utalványokat s ezek szolgálnak most fizetési eszközül. A Palesztinában élő zsidók egy része él a török kormány engedel- mével és megszerezte a török állam- polgárságot. Angolok, franciák, amerikaiakat is törökökké váltak, elhagyták Pa.esztinát és elvándoroltak Egyiptomba. Vissza oda, ahonnan őseik annyi ezer évvel ezelőt kiván­doroltak. Akik otthon maradtak, azo­kat állami felügyelet alá helyezték. Most már, hogy Palesztina is szinte beleszokott a háborús álla­potokba, az ott lakók élete valamivel elviselhetőbb lett. Az amerikai zsidók vallásfelekezet nélkül segélyezik a szántóföld lakóit, pénzt és árut küldenek nekik. A földművelés is megindult némikép. Füge, narancs, datolya sok van s igen olcső. Gali- leában zöltség is van, kenyér azon­ban nem igen, az ipari munka is szünetel, úgy hogy ha jobbak is az állapotok most mint a háború első hónapjaiban, a szent sir körül valósággal kálváriát szenvednek azok, akik, ott laknak. w ».Mitt — Egy fillér napi kiadással egy tuba Kalodont fogcrém beszerzésével az ember fentarthatja az egészségét, ha naponta reggel és este fogait tisztítja és száját öblíti vele. Egy tuba körülbelül hatvan napig tart, és minden elővigyázatos ember el sősor'oari arra törekedjék, hogy rágó szerszámait, azaz fogait jó állapotban megtartsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom