Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-09-07 / 247. szám

2 EGRI U } S A G 1915. szeptember 7. Ksues ágyuharcok 3anichent5t délnyugatra. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest^ szeptember 6. (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszintér s Az olaszok tegnap a tengermelléki harcvonalon és Karinthiában általában nem fejtettek ki tevé­kenységet; a Kreuzbergsattel területén ellenben, Innichentői délnyugatra, hosszabb szünet után he­ves ágyuharcot kezdettek és ott több ponton meg­kísérlik állásaink megközelítését. Gyalogsági harcra eddig nem került a sor. Höfsr, altábornigf. A németek lelőttek egy francia repülőgépei. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, szeptember 6. A nagyfőhadiszállás jelenti: üfuyaii Ssadsxisitér s Lényeges esemény nem történt. Az iperni ország­úton lelőttünk egy ellenséges kétfedelű repülőgépet. A legfőbb hadvezetőség.. Jt törökök eliülyesztefiek egy angol .tanárkaiét Tüzérségük hatásos működése a Szedil-Bahr szakaszon. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, szeptember 6. A török főhadiszállás közli: E hó 4-én a Dardanellákban egy angol budárhajót elsülyesztettünk és 3 tisztei, 25 közmatrózt elfogtunk. Anaforta szakaszában felderítő osztagaink az éjszaka sikeres meglepő rohamot intéztek az ellenség ellen, amely alkalommal ismét nagy zsákmányt ejtettek. E hó 4*én tüzér­ségünk egy Bűjük Kemikli partjain állomásozó ellenséges szállitógőzösön tüzet okozott. Ari-Burnu szakaszában a tüzérségi harc és a bombavetés tovább tart. Szedil-Bahr szakaszában az ellenséges tüzérség minden eredmény nélkül lövöldözte Aldsitepe partjait. E hó 4-én anatóliai tengerszoros-ütegeink hatásosan bombáztak ellenséges bár­kákat Ellesburnu fok közelében. Ugyancsak hatásosan bombázták a Szedil-Bahrnál levő ellenséges ütegeket és tábort. Ellenséges ütegek tüzelésünket viszonozni igyekeztek, de elnémítottuk őket. Az ellenséget kényszeritettük arra is, hogy táborhelyét elhagyja és másik helyen üssön tábort. Este ütegeink ellenséges torpedónaszádokat, amelyek a bejárathoz közeledni igyekeztek, visszavonulásra kényszeri- tettek. egy ellenséges gőzöst, amely tüzérségi tüzelésünk következtében visszamaradj volt, a sötétség beállta után a nyílt tengerre vonszoltuk. A többi arcvonalon nincs változás. üirteei az Eiri lisiilai Az éjszakai A muszka szeme. — Levél az orosz harctérről. Északi harctér, augusztus 28. Egy hevesi származású vitéz és intelligens szakaszvezetőtől — ki békében a fővárosi államrendőrség tisztviselője, a hadjárat kitörése óta azonban a 60-asok soraiban küzd az oroszok ellen — kaptuk ma az alábbi sorokat: Még délben megjött a parancs a brigádtól: D. községei és az azt védő orosz állást el kell foglalni; egyenlőre rohamtávolságra beássuk magunkat és a gyorsan hevenyészet árkokban 120—150 lépésre az el­lenséges állások előtt, nyugodtan várjuk azt a pillanatot, mikor meg­indulhatunk majd a döntő rohamra. Meleg nyári éjszaka borul ránk, a végtelen csendet csak néha sza­kítja meg egy-egy puskalövés. Jó jel: fél az orosz, s félelmében vak- fába lövöldöz bele a sötét éjszakába. Egyszerre csak vakitó fénysugár su­han rajtunk végig, egy-egy helyen pár pillanatra idegesen rezegve áll, aztán széles ívben tovasuhan, visszatér, amerre jár kísérteties, sá­padt fénnyel áraszt el miadent, majd pár perc múlva kialszik és újra sötét lesz minden. Csend van, az emberek egy része belebámul a sötét éjszakába, mások kezüket fejük alá téve álmodnak az otthonról a „gyerek“-röl, a „fód“-r»51, az „asz- szony“-ról, hej ... ! * Eget velő hurrázás. Idegesen nyú­lunk fegyvereinkhez, mi ez, csak nem a muszka támad? Dehogy; a telefonon pár pillanat alatt megjön a parancs: a balszárny megkezdte a rohamot előre! A következő percben mindenki talpon van, elszántan ragadjuk meg a fegyvert s máris kint vagyunk az árokból. Nesztelenül megindulunk. Gőgösen, némán húzódnak előttünk az orosz állások, már csak száz lé­pésre vagyunk tőlük, már csak nyolcvanra, magunkban felujjongunk még mindig nem vettek észre ben­nünket; ötven lépésre azután vad erővel tör ki belőlünk az eddig le­fojtva tartott indulat, egy irtózatos „hurrá“ s mint a vihar zudulunk neki az ellenségnek. Gyors lövések dörrennek, egy ember mellettem arcra bukik, abban a pillanatban a drótakadály szét­zúzva s bent is vagyunk már az orosz állásban. Pillanatig tartó harc s az oroszok egyrésze fegyverét el­dobálva menekül, másik része fel­tartja a kezét megadja magát, s vi- gan paroláznak a bakák a „sógor­ral.“ De nincs megállás, hajrá most már a muszka után. A menekülő orosz bevette magát D. faluba. Hir­telen nappali fény támad, hat he­lyen gyullad ki egyszerre a falu s pár perc alatt lángban áll az egész; dühödt fúriaként kavarognak ide oda a lángok, vérszinüre festik az eget és szikrázva hull a pernye. Ott jobbra egyre sziiajabbul, egyre eszeveszettebben rikoltanak a kürtök, s a győzelem extázisában vadul hurrázva rohanunk be a faluba. El­hallgat a gépfegyver, megszűnik a f egyyerropogás, gépfegyvert otthagyva puskáját eldobálva szalad a faluból is a muszka, dühében előbb azon­ban felgyújtotta a neki mit sem vétő falut. S a bakák diadallal mutogat­nak egy különös instrumentumra: — Ez volt a muszka szeme — magyarázza egy vén csont az elvett orosz fényszórót a többinek. Aztán . . . aztán újra beásás, a helyet nemcsak elfoglalni, de tartani is kell. Úgy látszik kemény napunk lesz, az orosz visszaakarja szerezni mit elvesztett az éjjel. No csak jöjjön. * Másnap reggel azután a reggeli kávé mellett nyugodtan olvassák az újságban az emberek a legújabb Höfer jelentést: csapataink roham­mal elfoglalták D.-t s az ellenség meg megújuló támadásai dacára szi­lárdan tartják. P. L. szakaszvezető. A jóléti bizottság ülése. |Marhahus. Bivaíyhus. Hová lesz a sertéshús? Az uj árak. Eger, szeptember 6. A jóléti bizottság ma délután Setét Sándor dr. elnöklete alatt ülést tartott. Az ármegállapítás folyamán szóvá került, hogy a mészárosok a nö­vendékmarha- és bivaiyhust marha­hús árán és címén mérik. A rend­őrkapitány figyelmeztet arra, hogy a mészárosok kötelesek a mészár­székben kiirni azt, hogy milyen húst mérnek. A husbiztosok utasítva lesznek arra, hogy ennek a rendnek a betartásáról gondoskodjanak. Bayer Henrik városi tanácsos, jelenti, hogy a város húsz mázsa zsírt rendelt. 5 korona 60 fillérjével minden másnap fogja a hegybíró kimérni a husospiaci boltban. Nagy János felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a vágóhídon sok disznót levágnak, de piacra kevés kerül. így pénteken levágtak 54 sertést, de a piacon alig volt kapható. A sertéstermékeket tehát a húsvágók a háznál adják el. Ez. aztán azzal a veszéiylyel jár, hogy a házból eladott sertés közegészsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom