Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-05 / 245. szám
2 EGRI üJSA G 1315. szeptember 5 Sattkad az olaszok hevessége. Tísszaverifik támadásaikat a tolmeini hídfőnél. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, szeptember 2. (Hivatalos jelentés.) ißlasz hadszíntér: A lavaronei fensik és a tolmeini hídfő elleni meddő támadások óta az olaszok tevékenysége szembetűnő módon alábbhagyott. A tüzérségi harcoktól eltekintve tegnap csak az említett hídfő déli részénél volt számottevő harc. El, mint rendesen, az ellenség visszaverésével végződött. Ugyanez volt sorsa azon támadásnak is, amelyet az olaszok ma kora reggel a Dolomit szakaszon a bódén Aüpéről az lunichriedel ellen intéztek. Höfer, altábornagy. Nagy katasztrófa—szeptember ötödikén. Egy nazarénus káplár jóslata a háborúról. Eger, szeptember 4. A sok hivatalos jós közül, akik kenyérkeresetnek használják a jö- vendőbe-iátást, kiemelkedik az az egyszerű paraszt katona, akiről egy ma érkezett főhadnagy mondott el csodálatra méltó dolgokat. — A békéscsabai helyőrségben szolgál egy nazarénus káplár, akinek a legcsodálatosabb jóslásai teljesültek be eddig. Az egyszerű paraszt katona még a múlt esztendőben került a harctérre, de ez évi január elején hazaküldték, mert a lövészárokban úgy viselkedett, mintha nem volna normális az elméje. — Folyton istenes szónoklatokat tartott és amellett a legnagyobb veszedelmeket kereste, de mégis mindig sértetlen maradt. Nem múlt el egy nap, hogy raportra ne jelentkezett volna a kapitányánál és folyton olyan szerepre vállalkozott, amelyek másnak föltétien halált hoztak volna, de amelyek nála semmiféle bajt nem okoztak. — A parancsnokság végre megunta a nazarénus viselkedését és orvosi vélemény alapján hazaküldte elmeállapotának megfigyelése céljából. — A megfigyelés néhány hétig tartott, de aztán visszaengedték az ezredéhez Békéscsabára, mert nem találták őrültnek, de nem is véleményezték a harctérre való bocsátását. Január végén került a nazarénus Békéscsabára, ahol könnyebb őrszolgálatot teljesít. Néhány nap múlva bejelentette, hogy ő raporton szeretne megjelenni a kapitánynál. A rapor- tot megelőzően az altisztek megkérdezték tőle, hogy mi célból kéri a kihallgatást. Komoly képpel felelte a nazarénus: — Bejelentése annak, hogy hazánk és királyunk örvendetes hadi események előtt áll. Jót nevettek a kijelentésen és kijelentésen és kieszközölték, hogy megjelenhessen a kapitány előtt. Ott aztán a következőket mondta: — Nagyon fontos események előtt állunk. Az éjszaka megjelent nekem a Megváltó és azt mondta, hogy a háború még ebben az évben véget ér a mi nagy győzelmünkkel. Ki fogjuk verni országunkból az ellenséget és az oroszok földjén fog folytatódni a háború. Elfoglaljuk Lemberget, azután meghódítjuk egész Orosz-Lengyelorszá- got Varsóval együtt. Varsó a nyáron a németek hatalmába jut. A kapitány elbocsátotta a különös embert és’sajnálkozással mondogatta tiszttársainak, hogy a szegény nazarénus úgy látszik, csakugyan nem normális. A jámbor káplár aztán tovább működött a jós-pályán. Néha-napján azzal állott elő a bajtársainál, hogy mindegyiknek megmondta, mikor fog levelet kapni hazulról. A jóslás a legpontosabban bevált s emiatt a káplárnak babonás hire támadt. A tisztikar figyelmét is magára vonta, mert valahányszor egy-egy század a harctérre indult, valóságos remek szónoklatot intézett a katonákhoz. Olyan szépen, olyan okosan és szivhez szólóan beszélt, hogy utóbb már a tisztek biztatták a szónoklatra. A legnagyobb meglepetést azonban akkor keltette a kis garni- zonban, amikor egy nappal Lemberg bevétele előtt ezt mondta: — Holnap elfoglaljuk Lemberget. j Amikor Varsó várható elestéről Írtak a lapok, Békéscsabán is mindennap várták a nagy város meghódítását. Augusztus 4-én este a laktanyában szájról-szájra járt a hír : — Ma délben a németek bevették Varsót. A nazarénus erre kijelentette: — Az nem lehet, mert Varsó csak holnap, 5-én hajnali 3 órakor fog elesni. Néhány nappal ezelőtt a káplár megjelent az őt időközben megkedvelő kapitánya előtt és kijelentette : — Kérem kapitány ur, nem tudom magamban tartani, hogy előttem álmomban megint megjelent az Isten ! és azt mondta, hogy szeptember 5-én valami nagyon nagy szerencsétlenség történik, ami után hamar kezdetét veszik a béketárgyalások. Hiába faggatták az egyszerű na- zarénust, hogy mondjon valami közelebbit arról a bizonyos „nagyon nagy szerencsétlenségről“, kijelentette hogy az Úristen neki se mondott többet. Beiratásokt •• Komáromy Ödön zeneiskolájába az 1915—16-ik évre növendékeket előjegyeztetni már lehet, a beiratások szeptember l-vel kezdődnek. Az intézetben tanítanak zongorát, hegedűt és műéneket, ezeknek melléktárgyait, úgy hogy a növendékek a művészet’ ezen ágaiból a Bnda- pesti M. Kir. Zeneakadémián államilag érvényes vizsgái tehetnek. A zeneiskolába felvétetnek kezdő és haladó lányok és fiuk egyaránt. A zeneiskola helyisége Deák Fe- rencz-utca 2. szám. (Vasut-utca) a Lang László-fele házban van. Beiratási dij, melyben világítási és fűtési dij is benfoglaltatik, egész évre 6 korona. Tanítási dij havonként: Zongorára az elemi, gyakorló és előkészítő tanfolyamokra havi 12 korona, az akadémiai tanfolyamon havi 20 korona. A hegedű tanfolyamon ugyanazon tandijak vannak mint a zongora tanszakon. A műének tanfolyamon havi 20— és 24 korona. A melléktárgyakra, melyek;kötelezők, nincs külön tandíj. A zeneiskola tanerői: Komáromy Ödön zenetanár és államilag képesített okleveles középiskolai énektanár, Komáromy Mariska, Komáromy Ödönné tanítónők és Chochola Fe- rencz hegedűtanár. Nyilvános vizsgák is matinék. Különös párbeszéd két lövészárok közt. Egy 10 es honvéd őrmester érdekes levele. Eger, szeptember 4. A magyar vitézek vakmerőségének klasszikus példája az alábbi levél, melyet egy 10-es honvéd gyalogezredbeli őrmester irt nekünk augusztus 24-iki kelettel a keleti harctérről: — Tudja-e, mélyen tisztelt szerkesztő ur, mtt várnak a 10 es honvédek a lövészárokban ? — Mindjárt elmondom. — Mivel az orosznak még élni sem akaródzik, ezért lőni sem akar, hiszen már látja, hogy hiábavaló minden fáradozása: a vékonylábu magyarokkal nem tud boldogulni. Ha nem lő az orosz az ágyúból, a vitéz 10-es honvédség legényei kimásznak a lövészárokból, kiállnak szemben az oroszokkal és igy kiabálnak át az orosz lövészárok felé: — Hej muszkák, miért nem lőttök ágyúval ? Nyilván nincs puskaporotok? No lőjjetek át nehány srapnellt, hadd lássuk, szétpukkan-e? Erre aztán kérdezi az orosz: — Minek nektek, magyarok az az ágyulövés, hogy annyian várjátok ? — No te buta orosz, még any- nyit sem tudsz? Gyűrűt akarunk csinálni a tempirungjából, az ágyúgolyó rézkupakjából. Azt mondja az orosz. — Nincs már nekünk rezünk. — Na te buta muszka, ha nincs rezetek, van alumíniumotok. S akkor aztán leadnak néhány ágyulövést az oroszok. Két-három srapnellt menesztenek felénk, azt gondolván, hogy erre a tízesek talán elbújnak. De ezek a fiuk nem szaladnak ám az anyjuk szoknyája mögé, sőt ellenkezőleg, ha lő az orosz az ágyújából, akkor nemcsak azok kapkodnak a srapnell kupakja után, akik kérték, hanem még sokan kijönnek a lövészárokból s úgy kapkodják az ágyúgolyó darabjait, mint a fotbal labdát. így tesz szert mindegyik vitéz egy-egy rézdarabra, amiből azután emlék- gyürüt csinálunk. Ezt várjuk mi a lövészárokban. — A csecsemő elválasztása gyakran igen sok nehézséggel jár és éppen ezért az anyának melegen ajánlható, hogy kis gyermekének az elválasztás kezdetén szopóüvegben naponta egyszer, csak is vizzel felforralva, egy kis Nesztlé-lisztet nyújtson. Lassanként azután két, három, sőt több ily étkezést is adhat, mire az elválasztás minden nehézség nélkül megtörténik, a gyermek szépen fejlődik és gyönyörűen gyarapszik. — Próbadobozokat díjtalanul a Henri Nestlé cég, Wien, L, Biberstrassa 4. U. „Gyorsvonaton“ detektív szenzáció bemutatja az Uránia ma dél* után 4 én6 érakor mérsékelt, és este fél 9 órakor rendes helyárakkal.
