Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-08-30 / 239. szám
MACKENSEN TÁBORNAGY HADCSOPORTJA: A hátvédharcok között az oroszokat egészen a Podubno (a Prizanai országút mentén) tewli-kobrini vonalig szorítottuk. Délfelé a mocsárvidéken át előrenyomuló csapataink ellenséget majdnem Kobrinig üldözték. Az oroszok, hogy állásaikat leplezzék, csapatainkat és népünket a legmélyebb undorral eltöltő lelketlen- séggel támadásainkkal szembekergették a lakosok ezreit, saját honfi társaikat, köztük sok asszonyt és gyermeket. Tüzelésünk közülök akaratlanul is néhány áldozatot követelt. Délkeleti hadszíntér i A szövetséges csapatok tegnap a megvert ellenséget a Bomorzany—Koniuchy—Kozowa vonalon túl és a Koropiec szakasz mögé vetették vissza. A legfőbb hadvezetőség. 2 _ ____E^3_ 1 ü szövetségesek újabb tiagg veresége a Dardanelláknál. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, augusztus 29. A török főhadiszállás közli: Dardanella-front s Az ellenség 27-én Anaforda vidékén szárazon és vizen való tüzérségi előkészítés után támadást intézett jobbszárnyunk ellen. Kirets-Tepenél és centrumunk ellen Asmak- Deretől délre. Az ellenséget mind a két helyen visszavetettük és súlyos veszteséget okoztunk neki, anélkül, hogy az ellenség a legcsekélyebb eredményt elérte volna. Kirets-Tepe mellett egy ellenséges zászlóaljat teljesen megsemmisítettünk. Az ellenség centrumunk ellen három támadást intézett, de mindannyiszor súlyos veszteségei mellett visszavertük. Tüzérségi lövedékeink ismételten az ellenség egy cirkálóját és egy szállitógó'zösét érték. Ari-Burnu mellett a jobbszárnyon 26—27-ére virradó éjjel élénk tüzérségi tüzelés volt. Lövedékeink az ellenségnek egy szállító hajóját és egy vontatóját megrongálták. Szedi! Bahr mellett a szokásos tüzérségi és gyalogsági tüzelés. A többi hadszintéren nem történt jelentős esemény. Nem biznak az ántánt- batalmak a szerbekben. Bécs, aug. 29. A Südslawische Korrespondenz Szófiából a következő, diplomáciai körökből származó jelentést kapta: A szerb szkupstinának a szerb sajtóiroda utján hivatalosan terjesztett határozata, amelyet a harmadik zárt ülés megtartása alkalmával sikerült meghozni, az ántánt-diplo- maták körében nagy kedvetlenséget okozott, annál inkább, mert a szkupstinától szabatos feleletet vártak az ántánt követeléseire. A szerb népképviselet döntése jóformán egyet jelent az ántánt követeléseinek és Bulgária jogos igényeinek elutasitásával, Már az a tény, hogy a Pasics-kabinetnek kifejezett bizalmat a szkupstina huszonkét képviselő határo zott tiltakozása és 89 képviselő tüntető távolmaradása mellett határozta el, azt bi- zonyjtja, hogy a Pasics-kor- mány a négyesszövetség feltételeit a maguk teljességében nem fogadhatja el. — Szerbia most tárgyalásokba szeretne bocsájtkozni a Bulgáriának átadandó területek nagyságáról és feltételeiről, ebbe azonban Szófiában nem mennek bele, A bolgár kormány lapja, az Echo de Bu!garie ismét pontosan megállapítja Bulgária álláspontját, s kijelenti, hogy a szkupstinának az lenne a feladata, hogy a bejelentett követelésekre világos igennel vagy nemmel feleljen. Már pedig ilyen döntés nem történt. ÚJSÁG _________ E gyre közelebb. Eger, augusztus 29. Háromszázötven kilométerre vannak a magyar-német- osztrák seregek Szentpártervártól, annyira körülbelül, amennyire az akkor még kolossális ere jü és tömegű nagy orosz hadsereg a grand armée, állott a mi szivünktől, a magyar föld drága büszkeségétől, Budapesttől. Hideg volt akkor, fagyasztó, kemény hideg, amely meg- dermesztette a lelkünket, ahogy körülnéztünk itthon a családi fészkek, a megszokott tűzhelyek körül, amelyeket elsöpréssel fenyegetett a moszkovita vihar. Minden tekintet, minden figyelem a mi szent helyeink felé fordult, ahol el kellett dőlni jövő sorsunknak. A magyar fiuk páratlan hősiessége és a Kárpátok ércnél keményebb pajzsa volt a mi védővárunk, melyen megtört az orosz akarat és megszabadult az idegen ellenséges áradattól a magyar föld. Az isteni gondviselés mellénk állt, csodák, legendák ideje következett és mire a tavaszi nap csókolta a kárpáti hegyek szűz taraját, az orosz tenger már véres sebekkel hömpölygött visszafelé. Nincs még négy hónapja, hogy az első csapást mértük a nagy ellenségre, amely ma már messze a maga földjén menekül fegyvereink elől. Ami azóta történt, minden nap, minden óra a történelemé. Vissza- vivtuk várainkat és földjeinket, elhódítottuk a lengyel várakat és sok dicsőségünket a minapi felejthetet- hetetlenül szép virradatra, megkoszorúzta Brest-Litowsk. Marsolás a maszka alán sötét esős éjszakában. Eger, augusztus 29. Egy kadettaspiráns írja julius 14-iki kelettel a következő érdekes levelet az orosz harctérről: — Most egy faluban vagyok, szép tiszta kis szobában lakom a főhadnagy úrral és még két kadéttal, aktk most jöttek a Marschbata- lionnal. Épen kitünően ebédeltünk és nagyon jól érzem megamat, lóru- mozunk. Hej tegnap előtti ^Délután jött a parancs, hogy hat órakor megyünk uj stellungba, gyülekezés az erdőben. — Összeszedelőzköd- tünk. Közben vihar jő. Bőrig ázom. Azután elindult a menet a futóárokban, bokáig érő sárban. Közben szakad, a muszka őrülten tüzel. A golyók fütyülnek, én is fütyülök, mert benn vagyok a mély futőárok- ban. Az erdő már közel látszik, de veszettül tüzel rá az orosz tüzérség, srapnell és gránát jön vegyesen. S nem tudom, hogy érünk be. — Szerencsénkre az orosz tüzérségnek nagyon kevés a muníciója és kénytelen abba hagyni. Mire mi odaérünk, csak nagyon ritkán jön és nem tesz kárt bennünk, csak ijesztget bennünket. Beérkezünk az erdőbe, azt mondják, éjjelig ott leszünk. Mi bőrig vizesen leülünk. A srapnellek elhallgatnak, de a gyalogság borzasztóan lövi az erdőt. Közben besötétedik úgy, hogy az orromat sem látom, az eső szakad le kell feküdnöm a földre, mert nagyon jő a golyó. Közben mondom a többieknek, milyen jó, hogy az ember bőre vízmentes. Morognak. Én nevetem őket és mondom: Csak nem szomorkodtok 1 Az Atyuska egész birodalmával nem ér annyit, hogy egy magyar katona egy percig is szomorkodjék! A sürü sötétségben pattog a golyó — sajnos — ill egy sebesült, ott egy másik jajgat. Mire elmegyünk, összegyűl egy pár. Mind könnyű. Kinek lába, kinek a combja, egynek az orra oldalról. A bőrig ázott baka beszélget: Megér ezer pengőt, a másik lábseb ötezret. Megindulunk. A sürü sötét erdőben egymásután libasorban mennek a bakák. Nagyon kell vigyázni, mert ha az egyik elveszti az előtte menőt, soha meg nem találja a sötétben. Én közben aludtam is egy órát. Bornyuval a hátamon, a vizes hideg földön. Úgy aludtam a golyózáporban, mint a tej. (Hány ember hánykolódik otthon, ha rosszul áll a párnája.) Mindig arra gondoltam: Hej lesz még idő, amikor száraz ruhában, napfényben fogok izzadni és egy csöppet sem szontyolodok el. Fáradt vagyok, mint a kutya, de azért dalolok, viccelek, a többiek is felvidulnak. Én rajtam ugyan nem fog ki sem az idő, sem a muszka. Egészen betölt a gondolat: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Most szép fehér szobában, kényelmesen, ingujjban, hasonfekve, kártyáztunk a földön, szalmára terített pokrócon. A főhadnagy ur velünk játszott. Lórumoz- tunk, nyertem 27 krajcárt. Ez a fő. Tehát nagyon jól vagyok, magyarul : kutya bajom. — Este megyünk tovább, újra felveszem a borjut. Az én borjúm egy nagyon jó háziállat, csak kár, hogy elvették a lábát és nem jön maga utánam. Örülök, hogy sikerült a most bejött marstól egy pár levélpapírt szereznem. Már eddig is szerettem volna sokszor hosszabban irni. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. ___ 1915. augusztus 30,
