Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-08-28 / 237. szám

2 EGRI U J S A G 1915. augusztus 28. Az e hó 25-ikére virradó éjjel az ellenség a Szedil- bahri arcvonalon hajnaShasadtáig lövöldözött. E hó 24-én és 25-én az ellenség kisebb erőkkel támadást intézett balszárnyiunk ellen, de a támadókat megsemmisítettük. A többi arcvonalon nincs változás. Előzetes színházi jelentés. Szeptember 2-án lesz a kapunyitás. Eger, augusztus 27. Kissé reklámizü talán e soroknak az első címe, de leghübb kifejezése annak a várakozásteli hangulatnak, amellyel csak e háborús világban az egriek várhatják őket, bárha néha a hadjárat eseményei által túlfeszí­tett idegzetű várakozásunknak a lángja kissé le is csillapodik, telje­sen azért nem aludhat el, mert újabb tápanyagot hoz e hír:.jönnek a szí­nészek I A színtársulat által a mai nap ki- bocsájtott előzetes színházi jelentés újból olyan várakozással tölt eí ben­nünket, mint egykor, a béke csen­des napjaiban, midőn a kávéházak zöidposztós asztalai mellett dühös kalaber- vagy ferbli-offenzivát ren­dező partnerek is ezzel óhajtotíak egymásnak játékközben nyájaskodni: halíotta már, jönnek a színészek? S eszünkbe jutnak a békés tava­szi esték, mikor a kis utcák során itt is, ott is hallottuk az édes, bus kis panaszt, — amint a virágos ab­lakok zöld spalátái alól kikandikáló szőke vagy barna leányzó így szólt az őt ostromló szerelmeíes lovagjá­hoz —: tudom, tudom, most igy beszél, de ha jönnek a színészek!? Mindenki várta őket — s várják most is. A hadjárat egyes döntő eseményei uián való idegfeszitő vá­rakozásunk közoen ugyanis jól esik, ha lelkünket az agyunkat, az ide­geinket kissé megpihentethetjük s különösen jól esik, ha e hasznos pihentetést a kellemessel kötjük össze. Az idei színházi évad pedig határozottan kellemesnek ígérkezik, ha az előzetes színházi jelentésen végigtekintünk. Az évad 40 előadá­sán a fővárosi színházakban is nagy sikart aratott darabok, továbbá az ezután szinrekerülő njdonságok, va­lamint a régi darabok közül a leg­jobbak kerülnek színre, még pedig mind kitűnő és elismert előadóerő­vel, akik közül sokat mint régi is­merőst üdvözölhetünk. Palágyiékon, az egriek régi kedves ismerősein kivül eljönnek például Vajda Ilonka, a társulat bájos és elragadóan ked­ves drámai szendéje, továbbá Fekete Irán, kit még a jő pár évvel ez­előtt itt játszó Szálkái társulatából ismerünk, Rónai Hermin, kit rokon­sági kötelék is idefüz s az örökké jókedélyü Niczkyné. A férfi művé­szek sorában pedig viszontlátjuk Fenyő Emilt, úgyszintén Szalma Sándort, a meleghangú baritonistát, valamint Rátkay Sándort, kik szin­tén szerepeltek már 1—2 évvel ez­előtt az egri színház deszkáin. Az első előadás szeptember hó 2-án lesz s úgy az idénybérletek, mint a 15—20 előadásra szóló szelvénybér- letek már a mai naptól kiválthatók naponta délután 3—4 óra között a színházi gondnok lakásán a színház épületében. A fogoly tisztek tudnak győzelmeinkről. Eger, augusztus 27. Igen érdekes levelet kapott ma egy egri úriember egyik orosz fog­ságban sínylődő barátjától, aki az egyik przemislii parancsnokló tábor­nok mellé volt mint parancsőrtiszt beosztva. A levélben az az érdekes, hogy furfangós módon ad hirt az orosz cenzúra kijátszásával az oltani állapotokról és arról, hogy az orosz fogságba jutott katonáink tudnak a mi győzelmeinkről s biztosra veszik a végső sikert. Az érdekes levél teljes szövegű fordítása a következő: Kedves Barátom! Julius 16-áról kelt soraidat csak ma kaptam meg. Tudatom veletek, hogy jól vagyok és minden szükségessel el vagyok látva s együtt vagyunk táborno­kaimmal. — Örülök, hogy jól megy dolgotok. Sokáig semmi hirt sem kaptam otthonról, de az utóbbi időben már meg­kapom a postát Igen szeretnék valamit a Gyula sorsáról is hal­lani. Itt elég jól megy a sorunk, bár irigylem társaimat Illavayt és Váczyt. Amint értesülök, dr. Jólállunk barátom nagy elha­ladásokat csinál. — A családot üdvözlöm s téged is szívből Biztosgyőzünk Károly. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonjál!. Egy magyar hadtest harcai Breszt-Litowszkig. Az egri honvédek győzelmes előnyomulása. Egy egri tüzér-zászlós elbeszélése nyomán. , augusztus 22. A kassai hadtest, melyben ami 10-es honvédeink is harcolnak, a lubiini diadal után a lublin—cholmi vasútvonal ellen intézett eredményes rohamok következményeként, nem szűnő harcok között ér el Lecnáig. Itt északi irányban haladtában az ut két felé ágazik, nyugatnak és keletnek és ebben az irányban húz­zák meg árkaikat az orosz csapatok, hogy az utat védjék. Az orosz állások a gorlicei áttörés óta mind úgy készülnek, hogy az ösz- pontosifott tüzérségi munkálatokat állhassák. A lövőárkok mögött az oroszok négy-öt méter mély óriási vermeket ástak, amelyeket fageren­dákkal, cementtel ás vasbetonnal béleltek, a tetőzetüket fagerendákkal, födték be, a fagerendákra földet, a földre ismét fagerendát, majd ismét földet, azután vas síneken nyugvó rőzsekötegeket borítottak, hogy a nehéz lövedékek hatását meggátol­ják, úgy, hogy egy-egy ilyen ve­remnek a teteje 3 méter vastsg is volt. Amidőn aztán megkezdődött a lövőárkok ellen intézett tüzérségi támádás, az orosz katonák árkaikból ezekbe a buvólyukakba menekültek s akkor jöttek ismét elő, midőn tüzérségi tüzelésünk megszűnt, hogy gyalogságunk rohamra induljon ezek ellen az orosz iövőárkok ellen. Hihetetlen szívóssággal és kitartás­sal kellett tehát az oroszok védő­vonalát támadni és a hadtest honvédsége példátlanul fárasztó küzdelmekben töri át a frontot, úgy, hogy most már az oroszok északi és északkeleti irányban Ostrow kö­zéppontig menekülnek, ahol az imént leírt állásaikhoz hasonló fede­zékek várják őket. Ostrow körül az utak birtokáért ismét kiújulnak a harcok. Jobbról és balról óriási lángoszlopok törnek a levegőbe, kisebb erdők is égnek és a nád- födeles lengyel falvak fölött hamu- eső hull az égből, végig, ameddig a szem ellát, vérvörös a horizont és szünet nélkül hatalmas erővel dörögnek az ágyuk. Az oroszok Ostrow városának magas pontokon álló épületeiben és tornyaiban megfi­gyelő-állásokat rendeztek be és a város északi frontján tüzérségi állá­sokat létesítettek, úgy, hogy a mi nehéz tüzérségünk mihamar kény­telen ezekre az épületekre és a város északi frontjára nehéz grá­nátjait ontani. Egymásután gyulád­nak ki ezek az épületek, a városból menekülő lakosság hirül hozza, j hogy nagyobb orosz csapattömegek rendezkednek el a város utcáin, odabent trének és lovasok és gya­logosok áradata hullámzik, hosszú oszlopok menekülnek északi irány­ban, mig viszont uj erők egyre érkeznek, hogy amig az elvonulás befejezve nincs, megtarthassák az orosz csapatok számára ezen fontos utak gócát alkotó pontot. A várostól nyugoti oldalon a had­test balszárnyához csatlakozó német csapatok áttörik a frontot és egy­szerre menekülni kezd az egész szemben álló orosz had észak és északkeleti irányban — Breszt-Li- tovszk feié. Parcevig már kisebb harcok után jut el a hadtest, kisebb tavakon és nádasokon és erdősége­ken akadálytalanul áthaladnak a csa­patok, Gorodic, Visnic egy napon jutnak a honvédek birtokába s föl egészen Piscacig (Breszt-Litovszktol húsz kilométernyire) alig vannak je­lentékeny harcaik, az oroszok leg­hőbb vágya most már, hogy csapa­taik minné! gyorsabban beözönölhes­senek Breszt-Litovszk védő érődéi mögé. Végig a hadtest Breszt-Litovszkig való győzedelmes utjain a lengyel parasztok ezreinek szomorú panasz­kodását hallgatták katonáink, A ha­todik hadtest előtt is visszavonulá­sukban az oroszok felgyújtottak fal • vakat, majorságokat, gaboncraktára- kat és még lábon álló veteményt és Piscacig leégett falvak üszkös ház­sorai között vezetett az ut. Piscac tájékán az orosz gyújtogatás már nem okozott oly nagy pusztitást, mint az ettől délre elhagyott orosz frontok közelében, mert a piscaci tájékokon a legtöbb faluban óriási százados fák vannak a házak előtt, amelyek aztán nem engedik tovább terjedni a tüzeket. Érdekes, hogy az orosz csapatok elvonulása után, mi- I helyst beérkeztek egyes csapataink Grandiózus művészestélyek az Urániában. Szombaton és vasárnap (naponta 2 előadás) GYÁRFÁS DEZSŐ a Fővárosi Orfeum népsze­rű művésze fog teljes társulatával vendégszerepelni. — .... J önnek a színészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom