Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-08-11 / 220. szám
2 E G R I U J S A G 1915. augusztus 11. Hevesvármegye hódolata a király előtt. Eger, augusztus 10. Megitta tegnap az Egri Újság, hogy a tegnapi vármegyei közgyűlésen Keglevich Gyula gróf főispán ünnepélyes külső formák között emelkedett hangú lelkes beszédben emlékezett meg ősz királyunkról, aki a közeli napokban üli meg 85. születés napját. A főispán indítványára elhatározta a közgyűlés azt is, hogy táviratilag fejezi ki hódolatát Magyarország apostoli királya előtt. E határozat folytán Majzik Viktor alispán az alábbi táviratot küldte Bécsbe a kabinet irodához. ő cs. és kir. apostoli Felsége kabinet irodájának. Wien. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma megtartott közgyűlésében az elnöklő főispán megemlékezett arról a minden magyar szívnek örvendetes eseményről, hogy Felséges Urunk és Királyunk pár nap múlva az isteni gondviselés kegyéből immár 85 ik születésnapját fogja megünnepelni. Sajnos a sors nem engedte úgy, hogy ezt az ünnepi évfordulót országai népei olyan zavartalan örömmel a béke és jólét szelid ölén üljék meg, mint már annyi hosszú éven keresztül. Tudjuk azt, hogy Fölséges Királyunknak népeivel érző atyai szivét is végtelen gondok gyötrik és az országait ért és még rájuk kemény megpróbáltatások súlyosan nehezednek az idők terhét oly könnyen hordozó vállaira. De épen ezekben a nehéz napokban, a nemzet élet-halál harcában, annál törhetetlenebb hűséggel, annál odaadóbb ragaszkodással fordul ősz királya felé minden magyar szív s Hevesvármegye törvényhatósága is rajongó szeretettel és mélységes alattvaló érzésekkel küldi e mindnyájunknak szent napra hódolatát a trón zsámolyához. Kérjük a Mindenhatót engedje meg, hogy Felséges Urunk a nemzet ez egységes sziklaszilárd hűségéből uj erőt meríthessen az uj idők nehéz napjaira, amint bennünket is megerősít az az atyai szeretet és féltő gond, amely a nemzet felé sugározza a trónról áldásait. Buzgó imával esedezünk az Egek Urához, engedje hogy Felséges Ki- rályunk az eljövendő éveket ép oly kttünő egészségben érje meg mint eddig, s hogy a kivívott teljes diadal után népeivel és hü magyarjaival a legzavartalanabb boldogságban élvezhesse a béke áldásos gyümölcseit. Hódoló szolgái Hevesvármegye közönsége nevébe-. Majzik Viktor alispán. Az egri állami tisztviselők értekezlete. Csatlakoznak az országos mozgalomhoz. Kérvénynyel fordulnak a kormányhoz. Eger, augusztus 10. A napokban számolt be az Egri Újság ama országos mozgalomról, melyet az állami tisztviselők indítottak a tűrhetetlen drágaság folytán aggasztóvá vált anyagi helyzetük javítása végett. A mozgalom Nyíregyházáról indult ki, ahonnét az összes állami tisztviselők gróf Tisza István miniszter- elnökhöz és a kormányhoz azzal a kérelemmel fordultak, hogy minden állami tisztviselő személyenként egy összegben meghatározott segélyben, és a hadjárat tartama alatt pedig drágasági pótlékban részesüljön. A kormány intézkedését kérelmezték továbbá az iránt is, hogy a saját üzemében előállított, avagy rekvi- ráiás utján biztosítható árukat mérsékelt áron természetben utalja ki a részükre. Ezen kérelmüknek másolatát meg- küldötték az egri állami tisztviselőknek is, akik a ma délután tartott népes értekezletükön egyhangúlag kimondották, hogy az országos mozgalomhoz csatlakoznak. Az értekezleten, melyen résztvettek az Egerben működő összes állami hivatalok kiküldöttjei, elhatározták, hogy a nyíregyháziak által szerkesztett kérvény tartalmához hasonló tartalmú kérvénnyel fordulnak a kormányhoz és ezen kérvény megszerkesztésére, valamint annak Keglevich Gyula gróf főispánnál való benyújtására egy három tagból álló bizottságot küldtek ki. Több felszólalás után kimondották azt is, hogy a megszerkesztendő kérvényben kiemelendőnek tartják annak szükségességét, hogy ne csak a személyenkint külön-külön beadandó folyamodványok alapján ré* szesü jenek egyesek a segélyezésben, hanem legyen a segélyezés általános jellegű s mindenki kivétel nélkül a családtagjai arányában részesüljön abban. S minthogy a most uralkodó közismert drágaság előreláthatólag a hadjárat után sem szűnik meg, ezen segélyezést nemcsak a háború tartamára tartják szükségesnek, hanem annak kiutalását a háború befejezését követő évekre is kérelmezik, mig csak a drágaság meg nem szűnik. Végül elhatározták, hogy az ily irányban megszerkesztett kérvénynek a főispán utján való felterjesztésével egyidejűleg a vármegye összes országgyűlési képviselőit felkérik a mozgalom támogatására. Ezen értekezleten felvetették azt az érdemes eszmét is, hogy az Egerben működő összes állami tisztviselők érdekeinek nagyobb biztosítása, közös mozgalmaik előbbrevi- tele és a kartársi viszony ápolása végett célszerű lenne megalakítani az Államtisztviselők Országos Egyesületének helyi fiókja képen szereplő j állami tisztviselők körét. Ezen eszme j megvalósítását azonban, bármeny- ! nyíre is kívánatosnak tartják, — a I hadjárat utáni időkre halasztották. ; Tizes honvédek uj hőstette. Minden nap uj híreit hozza a mi tizes honvédeink dicsőségének. Erről ad tudósítást egy tizes honvédnek az északi harctérről küldött alábbi levele: Északi harctér, julius 30. Junius 11-én, előrenyomulásunk alkalmával történt, hogy egy oldalt eső kis erdőből vagy 500 £kozák lovas megtámadta körülbelül 90 emberből álló járőrcsapatunkat, azzal a szándékkal, hogy azt bekerítse és ártalmatlanná tegye. A járőrcsapat nagyobb része románokból állt. A járőr vezetése Kiss Zsigmond, Recse Dezső hadapródjelöltekre és Kluk György szakaszvezetőre volt bízva, akik látva a közelgő veszedelmet, erélyes és bátor fellépésükkel sikerült a járőr embereit fellel- kesiteni, ugyannyira, hogy a kozákok látva, hogy nem boldogulnak, menekültek. Részünkről semmi veszteség nem történt, ellenben a kozákok részéről 2 tiszt és több mint 50 ember megsebesült. Erről a fényes esetről Békéssy alezredes, csoportparancsnok urnák jelentést tettek, ki mind [a három honvédet kitüntetésre terjesztette fel és azonnal elő is léptette őket és pedig: Kiss Zsigmondot és Recse Dezsőt hadapródokká és Kluk Györgyöt őrmesterré. A kitüntetések julius 25-én érkeztek meg és azokat az alezredes ur a vasárnapi istentisztelet után lelkesítő beszéddel tűzte fel a ki tüntetett katonák mellére. Mind a hárman az ezüst vitézségi érem első osztályát kapták. Kiss Zsigmond hadapródott már nem a harctéren érte a kitüntetés, mivel közben megsebesült és igy Miskolcon, a Palócy- utcai hadi kórházban fekszik, ahová a kitüntetést el is küldték. ígérjük mi, idegen csapatban küzdő 10-es honvédek, hogy a Hazának mindig dicsőséget fogunk szerezni. Én sem vagyok gyáva a hazáért meghalni. A harctérre szökött egy egri gyerkőc. Eger, augusztus 10. Régen hozott olyan örömhírt a kis rózsaszínű tábori posta lap mint a napokban egy szegény egri özvegy asszonynak, messze Lengyelországból. Kelemen József né úgy hívják az özvegy asszonyt, hetek óta nagy bubánatnak esett, mert a fia a 14 éves Jóska gyerek egyszer csak eltűnt, nem csak a háztól, de még a városból is. Kereste az édesanyja mindenfelé, a rendőrség is nyomozta, de nem volt semerre. Most aztán levél érkezett az elveszetnek hitt gyerektől. Tábori posta hozta, Lengyelországból, ahol most a mi hős katonáink diadalról diadalra üldözik a menekülő oroszokat. Kelemen Jóskát t. i. mint annyi kis suhanc társát, elfogta a vágy nagy tettek, a vitézi élet után s a 12-es honvédek legutóbbi menet zászlóaljával kiszökött a harctérre. Erről értesítette most édesanyját az alábbi levélben. Kedves Anyám! Tudatlak, hogy én ezt a lapot egy galíciai város állomásáról irom és ne busulj, nekem nincs semmi bajom. A tiszt urak nagyon szeretnek és már a magyar kir. honvédség ruhájában vagyok. Most nagy útban vagyunk Varsó felé megyünk. Most végre sikerült, ahová vágytam. Én se vagyok gyáva a hazáért meghalni. Török hydropláti elsülyesztett egy tengeralattjárót. Elpusztított ellenséges állás Sedil-Bahrnál. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A főhadiszállás jelenti: Konstantinápoly, aug. 10. Dapdanella>front: Reggel 5 óra 10 perckor Bulaire előtt egy ellenséges tengeralattjáró naszádot egyik hydroplánunk bombával elsülyesztett. Ariburnutól északra, tegnap az ellenség ismételt támadását visszavertük az ellenség veszteségei mellett. Sedil-Bahrnál elpuszti oltunk egy ellenséges állást, amely bombavetés bázisául szolgált. A többi arcvonalon semmi jelentős.