Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-04 / 182. szám

r rt k t

U T s Ä

G

Hgr* /eány katonaruhában.

— Harctérre akart menni a szeretőjével. —

A kassai állomáson felfedezték a csalást.

Eger, július 3.

A háború nagy devalváló, de talán éppen olyan mértékben kiválasztja az igazi értékeknek. A nagy dók, a nagy megpróbáltatások mulatják meg főként, kinek van igafán helyén a szive. Sok romantikus :reiü,'lélekzet elállitó szépségét hozta elszinre az emberi léleknek a népek vl a mai nagy háborúja, de a sok romantikus, szélsőséges dolog közt s egyike a legbensőségesebb, a egszebb regénybe, balladába kívánkozó történeteknek, ami most esett neg Péter-Pál napján Egerben. Egy :gri leány, akinek a kedvesét a íarctérre vitték, nem akart elszakadni kedvesétől, katonaruhát vett nagára, csákót a fejébe, fegyvert a 'áliára, hogy elkísérje a kedvesét a larcok véres mezejére.

Péter-Pálkor este az érsek gyö- työrü selyem zászlója alatt felbok- étázva, felpántlikázva, csengő zenéül, hangos népszóval indultak a íarctérre a szatmári 12-es honvélek. Nem is sejtette senki, hogy a zilajdübörgésü léptekkel defilirozó lonvédek között egy leány is van. t napbarnitott, puskaporfüstös, marina hadfiak közül nem villogott ki ányos, gyönge bőre. A válla éppen így elbírta a megpakolt hátizsákot, i lába, amelyen vasárnap livánatosan feszülhetett meg a riki- ös szinü harisnya, éppen olyan eményen csapkodta a hirtelen zott földet a mars eincnél. Nem udta senki, hogy a katonák között tt masírozik Smoczer Anna eger- zalóki születésű egri cselédleány, kit még a harctér se tudott elvá- isztani a kedvesétől.

Egy 12 es honvéd tizedes volt a ;ány kedvese. Mikor beosztották a igényt a menetszázadba, addig kö- yörgött neki a leány, mig a ked- ese ruhát szerzett neki, megtani- )tta a fegyverfogásokra, a mozdu- i ltokra, a vezényszavakra, kész kannát faragott a leányból s mikor 'éter-Pál napján indult a menet- zázad, ment velük a leány is.

A kassai állomásig ment minden zépen. Addig nem vették észre a salást. Itt azonban az őrmester be- jgta a századparancsnoknak, aki gy rendőrrel az állomásparancsokságra kísértette a bátor egri lányt, ahol nagy szomorúságra le- ettették vele a katonaruhát s elin- itották vissza Eger felé.

Az eset belekerült a kassai la- okba s a „Felső Magyarország“ a ^vetkezőképpen írja le, hogy mi irtént a kassai állomáson.

Az állomáson harctérre utazó ka- >nák időztek. Valahonnan hevesi jékról jöttek a vidám fiuk, kik Jzött volt egy feltűnően fiatal, nyos arcú, szép katona is. A lelkes gényke sokaknak feltűnt, nézegették

is, de végre megnyugodtak, hiszen mostanában láttak már hasonlót. Az egyik tiszt azonban a katonához lépett és alaposan szemügyre vette.

— Hány éves vagy? — kérdezte a haptákban álló katonától a tiszt.

— Elbírom a fegyvert és most ez a fontos — felelte a katona.

A tiszt nem elégedett meg a szép felelettel, hanem tovább vizsgálta a fess legényt, ^akinek különösen a felső teste volt feltűnő. Rövid beszélgetés után a tiszt utasította a katonát, hogy menjen a bánhóf- kommandói irodába. A katona ment és jelentkezett.

*

A katonát megvizsgálták és kon- sternálva de igaz meghódottsággal tapasztalták, hogy a csukaszürke honvédzubony alatt leánysziv dobog. Egy egerszalóki születésű, szerelmes, minden áldozatra képes igaz Zrínyi Ilona utód, egy büszke Dobó Katica faj: Smoczer Anna nevű leány akart szeretőjével a rajvonalba menni. Kedvese tizedes, aki ruhát és fegyvert szerzett a leánynak, kiképezte és mikor otthonról elindult a menetszázad, Smoczer Anna egri leány odaállt a sorba és a többiekkel együtt, úgy amint az egy katonához illik felszállt a vonatra. Szegény szerelmes Anna csak Kassáig jöhetett, itt leleplezték és szeretőjének nélküle

kellett a harctérre menni.

*

Smoczer Annát a városi rendőrségre küldték, ahol Varga ügyeletes detektív hallgatta ki elsőnek. Pironkodva, de nemes és önérzetes büszkeséggel vallotta be a Dobó Katicákat is felülmúló Smoczer Anna, hogy ő sajnos — leány és fájlalta, hogy nem mehet a harctérre. A rendőrség most mindenekelőtt ruhát szerez a hős leánynak és azután haza küldi Egerbe.

Smoczer Anna ma megérkezett az egri rendőrségre s itt beszélt vele az Egri Újság munkatársa.

Még ma is csak egy vágy él benne, még ma se beszél másról a bátor leány, mint hogy ő törik szakad vissza megy a harctérre.

A rendőrségen le kellett vetnem a katona ruhát — mondotta Smoczer Anna — de a tiszt urak mondták nekem, hogy csak vigyek kereszt- levelet meg szülői beleegyezést, ha kedvem van katonáskodni felvesznek.

Vissza is megyek én a harctérre. Én értem nem kárabb, mint sok szegény családos emberért. Beszéltem Kassán egy kisaszonnyal, százados ur lánya, az is katona, rukkol a többiekkel biztatott az is, hogy csak menjek vissza.

Vissza egyek mert én harcolni akarok a hazáért és azokért akiket szeretek.

A 60-asok házi ünnepe a Dnyeszter partján.

(Az Egri Újság tudósítójától.)

A Dnyeszter partjáról, ahol az egri fiuk az egész világot elkápráztató hősiességgel verték vissza a közelmúltban az oroszok rettenetes támadásait — érkezik most hozzánk a hir, Megemlékeztünk az Egri Újságban azokról a vitéz 60-asokról, akiket a Pruth menti ütközetekben tanúsított hősieségükért kitüntették. Mostanában volt a kitüntetések ünnepélyes átadása. Erről emlékszik meg az alábbi levél.

Kedves kis ünnepe volt a napokban a zászlóaljunknak, a 60-ik gyalogezred 5-ik zázzlóaljának itt a Dnyeszter partján. A putniki és a Pruth menti ütközetek kitüntetettjeinek volt a dekorálása. Az oroszok egyik leghevesebb éjjeli támadását, öt-hatszoros túlerőt tartott itt fel a zászlóalj.

Négy rajvonalban támadtak a muszkák, akiket hátulról a szemünk láttára gépfegyverekkel hajtottak ellénünk. Hajnalra azonban százával feküdtek a vízparton s a muszkák hetekig nem temették el- a halottaikat.

Ismétlem bz itt magukat kitüntetetteknek volt ez az ünnepe. Egyszerűséget és meghittséget kölcsönzött az egésznek az, hogy a kitüntetettek nagyrésze a legénységi állományhoz tartozott s aikalmunk volt gyönyörködni naiv és keresetlen büszkeségükben, különben a kis Babocsay Lajos is köztük volt, mint a kis ezüst vitézségi érem boldog tulajdonosa.

Zászlóalj parancsnokunk Szita Mihály százados, akit a legközvetlenebb megbecsüléssel és szeretettel Aesz körül tisztjeitől kezdve a legutolsó közlegényig minden alantasa, katonás rövidségü, de lelkesítő szavakkal tűzte fel a kitüntetettek mellére a dekorációt.

A meghódított Lembergben.

(Saját tudósítónktól.)

A visszahódított^ Lembergről s a mi hős katonáink nagyszerű fogadtatásáról emlékszik meg az alábbi levél, melyet egy munkatársunk küldött, aki maga is ott volt a győzelmesen bevonuló seregben.

Lemberg, julius 1.

Tegnap bevonultunk be abba városba, amelynek visszahóditása alkalmasint döntő lefolyást gyakorol a világháború további sorsára. — Frigyes Főherceg hadsereg-parancsnok is tegnap utánunk érkezett oda.

Olyan fogadtatásban volt részünk, amelyet egész életemben nem fogok elfelejteni.

Valóságos virágzáporral fogadtak. A huszárjaimnak kijutott nemcsak a virágokból, de az asszonyi csókokból is. Az asszonyok és lányok s köztük igen sok szép lengyel hölgy szinte elhalmoztak kegyeikkel és nem voltak szavak, amelyekkel kitudták volna fejezni örömüket, hogy végre felszabadultak a muszka- zsarnokságtól.

Lemberg elfoglalása élőit igen erős harcok voltak. — A gyönyörű pályaudvart romba döntötték a muszkák. De magát a várost kímélték, illetve már nem volt idejük rabolni és gyújtogatni.

Az egész város egy lelkes, boldog, túláradó ország kis tükörképe. Nagy a dáridó, járja a pezsgő és a muzsikaszó, amiben holnap még nekünk is lesz részünk, mert Rasttag van.

De már holnapután marsch előre, az oroszok után, akiket már körülbelül 30 kilométernyire kergettek ismét.

Hogy élnek Prágában?

Olcsóbban, mint Egerben.

Eger, juüus 3.

Eger a tejjel-mézzel folyó hevesi Kánaán közepén, dús földek, gazdag szállások központjában van, itt valósággal Eldorádónak kellene lenni. Ha panaszkodtunk is a drágaság miatt, a háború előtt mindig azt hittük, hogy azért mégis csak irigyelnek bennünket a külföldi nagy városok, ahova mitőlünk viszik ki az ennivalót, amelyek tehát sokkal drágábban élnek, mint mi. Lassanként aztán kiderült, hogy ez a vigasztalásunk sem lehet meg.f Bécs- ben, Berlinben olcsóbb az élet, mint Egerben, most kezünkbe jutott egy prágai vendéglő étlapja, amely azt bizonyítja, hogy Prágában hasonlíthatatlanul olcsóbbak az árak, mint Egerben.

Az étlap a Kral Hav. étterméből való. Ez egy hatalmas csupa márványból épült elsőrangú étterem. Hozzá hasonló Magyarországon alig van; s ime néhány szemelvény, amiből tájékozódást lehet szerezni a a prágai árakról:

Krumplileves) 24 fillér Halleves ) 24 „

Marhahús paradicsommártással 60 f Borjupecsenye uborkasalátával) Sertéshús galuskával ) 80 f.

Vagdalt pecsenye kalarábéval) Cseresznye gombóc )

Magyarótorta )

Földieper ) 30 fillér.

Krém )

Kávé )

És hogy ne csak a gyomorról

beszéljünk, ne csak olcsó árai miatt dicsérjük Prágát, megírjuk azt is, hogy a levél szerint a magyar katonák nagyon népszerűek a cseh fővárosban s általában mindenütt Csehországban amit az egri fiuk nem győznek onnét írott leveleikben eléggé magasztalni. Bár ez a népszerűség sokkal jogosabb, mint a csehek népszerűtlensége nálunk, mégis megható, hogy a cseh gyér-