Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-08-03 / 212. szám
I 1915. augusztus 3 g\ö.>öf! most másodszor a koierameníesn-ek nyilvánítás óta 7 újabb eset fordult elő, A Gyöngyössel határos Gyöngjöspüspöki községben pedig 2 megbetegedés fordult elő. Legveszedelmesebb zzonban az eset a gyöngyösi járásban Szűcsi községben, aho! eddig 20 megbete- giliés és ezek között 6 halálesett fordult elő. itt a vármegyei főorvos járványnak nyilvánította a kolerát. A gyöngyösi járásban fellépett s immár veszedelmesebb arányokat öltő kór elfojtására, amint mer megírta az Egri Újság dr. jTurt ányi Gyula vármegyei főorvos Holländer Hugó dr. egészségügyi felügyelővel egyik neves bakteriológusunkkal kiszált a helyszínére s megvizsgálták itt a helyzetet amelyet különösen Szűcsiben tény leg súlyosnak találtak. Elhatározták, hogy a mennyiben Szűcsiben újabb megbetegedés fordul elő, gaz előirt barak berendezést hozatják meg s itt kezelik a teljesen elkülönített betegeket. Azonkívül a gyöngyösi járásban üdvösnek találták védőoltások alkalmazását is s Holländer dr. az oltást Gyöngyösön már meg is kezd^. Ezenkívül még Apcon és Tarna- örsön fordult elő több kolera eset. Apcz községben 6 megbetegedés történt s ezek között 4 halálos. Tarnaörsön pedig 11. A vármegyei főorvos azt is tapasztalta, hogy a hatóságok és hatósági orvosok nem tulajdonítanak mindenütt oly jelentőséget a kolerának, mint 'amilyen súlyos következményekkel ez a vármegye és az egész ország egészségügyi állapotaira járhat. Épen azért az alispán most erélyes rendeletet bocsátott ki, amelyben a kolera meggátlása céljából előirt óvórendszabályok legszigorúbb betartására ismételten és nyomatékosan felhívja a hatóságokat és hatósági közegeket, A háborús szezon. Palágyiék Egerben. Eger, augusztus 2. Megírta már az Egri Újság, hogy Palágyi Lajos színigazgató bejelentette a szinügyi bizottságnak, hogy szeptember 4-ikétől kezdődően hat hetes színházi szezont szándékszik. Egerben rendezni s ehhez a bizottság engedélyét kérte. A szinügyi bizottság Jankovich Dezső kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt ma tárgyalta Palágyi Lajos színigazgató kérvényét. Némi aggodalmai vannak ugyan a bizottságnak a szezon sikere iránt, de a színigazgató kérelme elől elzárköz ni nem akart, éppen azért az engedélyt részére megadta s ugyancsak a színigazgató kérelme folytán a szinházi zenekar kérdésének megoldása céljából érintkezésbe lépett a katonasággal is. Azután meglette a szükséges eiű- intézkedéseket a színház tűzrendészet! szérr?pon‘bő! való megvizsgá- j Sása, tisztogatása és tatarozása iráni. | Ezek szerint tehát szeptember 4 ikétöi kezdődően rövid hat hetes j sziniszezon lesz Egerben. Pjlágyi i színigazgató 42 előadást tar! Egerben, amelyre 15 ös és 20-as szel- | vénybérletet fog kibocsátani. A géppuskások. Eger, augusztus 2. A gépfegyverek tisztjeit és legénységét a baka jó magyarsággal „masinegewehres“-eknek hívja a német „Maschinengewehr“ szó nyomán „Masinisztákénak is mondják őket néha katonanyelven. A gépfegyvereknek közvetlenül kell a gyalogsági tüzelést támogatniok s a parancsnoknak lehetővé teszik a legerősebb íüz’atáskifejtését.Támadó és védőhaicban egyaránt hatalmas támaszai a gyalogságnak, különösen, ha hidegvérű parancsnok a döntő he yen és időben szólaltatja meg a fegyvereket. Használhatóságuk köny- ny Q, szállítási módjuknál fogva nagyon sokoldalú, hiszen a gyalogságnak hozzáférhető akármely terepre el lehet ezeket vinni. Masirozás közben a géppuskát lovakra rakják úgy, hogy a gépfegyverosztagok a gyalogsággal együtt menetelnek. Gyakorta kelt csodálkozást, hogy ezek a kisebb fajta lovak mi minden akadályt letudnak győzni s hogy a harctéren mire nem tartják ezeket alkalmasaknak. Zászlóaljunkat oly faluba rendelték ki, a hová csak egyetlen ut vezetett nagy kerülővel. Az őrnagy tetszésére hagyták, hogy minő utón jut oda, ő meg úgy határozott, hogy a sik területen a legrövidebb irányban megyünk a faluba. Mi nem bántuk. Libasorban haladtunk előre szép mezőkön, kisebb erdőkön kukoricásokon át, imitt- amott valami csekély vizéren is át kellett Iábolnunk. Gyönyörű őszi idő járta, mi meg rózsás kedvben voltunk. Az elővéddel az egyik hadnagy iránytűvel haiadt előre, ő volt az iránymutató tiszt, katonai nyelven: „Direktionsoffizier“. Bátran reábizhattuk magunkat, olyan jól értett az iránytűhöz, hogy ritkaság. Aggodalom nélkül követtük őt s akármennyire özsze-vissza mentünk is, tudtuk, hogy jó irányban haladunk. Hirtelenében megakad a végnélküli oszlop. Meglehetősen széles, mejdnem fél méter mély vízfolyáshoz értünk, a melyen gyalogsági hidászaink csiak egy fatörzset fektettek keresztbe úgy, hogy szinte kötél- táncos módjára kelle.it ezen átmennünk. Látták volna csak a kávéházi politikumok és hadvezérek, hogy micsoda játékos kedv és csinytevő pajkosság észlelhető gyakran a harctéren, az ellenségtől ahg 2 órányira. Egyesek nehány nagyobb lendületű ugrással .jutottak át a túlsó partra, a vigyázva lépkedők megjárták, mert egymásután rántották őket le kedves pajtásaik a vizbe. A túlparton álló parancsnokunk egy ideig szabad kitörést engedett a devajkodásnak s önmaga is jókat nevetett a sikerültebb tréfákon. Sokunknak ez volt az utolsó víg napja, mert már a reá következő éjszaka kemény ütközetben sok veszteséget szenvedtünk. Ám a géppuskásokről akartunk tulajdonképen szólani, térjünk a tárgyra. A mikor az apró lovak a vizhez értek, „masingewehreseink“ a lovakat farkuknál fogva sorjában egymáshoz kötözték s a legmegbízhatóbb állatot elsőnek tették meg. Ezt elindították s az okos jószág maga után húzta a többiü, igy keit át valamennyi türelmes és bárány- szelid lovacska a vízfolyáson. Embereink egy darabig még tovább űzték ártatlan tréfáikat, majd elindították a lovakat rendesen folytatva utukat. Mihelyt a csapat lőtávolba ér, az emberek leszedik a lovakról és maguk viszik az. ütközet helyére a géppuskákat. A lovakat lőtávoion kívül jó fedezékben készenlétben tartják ilyenkor. A legénység egy része magát a fegyvert kezeli, a többi az úgynevezett „lőszeroszlop“, ezeknek kell a muníció idejében való pótlásáról gondoskodtok. A gépfegyve rek pedig sok, tömérdek sok muníciót fogyasztanak el. Atöltényes öv, amelyet mindig teljesen megrakva kell készenlétben tartani, százszorosán, meg ezerszeresen osztja a halált. A Kárpátokban láttuk, hogy embereink mily óvatosan rejtegették hóköpenyegük alá a géppuskákat, csakhogy az orosz ne vehesse ezeket észre. Ezek a jóravaló emberek már polgári foglalkozásuk köréből hozták rfíagskkal a gépfegyver szereidét, nagy részük lakatos, műszerész, kovács, meg más hasonló mesterséget üz és fáradhatatlan gondossággal tisztogatják e pokoli gépeket, hóval töltik meg a hütőcsö- vet, távolságokat mérnek, szembetűnő célpontokra belövik magukat s ' mindezt a nehéz munkát a legnagyobb nyugalommal az ellenség lő- távolán belül végzik, jaj azoknak az ellenséges rohamsoroknak, amelyek eíőremenete.ük közben o*y terület- hullámra érnek, amelyre géppuská- ssink előbb belőtték magukat. Mint sarlótól a fűszálak, úgy dőlnek sorjában az emberek, a gépfegyver jól kaszál. Rémséges látvány annak, aki először látja. Percenként 700 Í lövést ad le. Éles szem és hozzáértő kéz nagyobb tömegben majdnem ugyanannyi találatot ér el. A lövések gyors egymásutánja, a lövedékkévének szűkítése, valamint az a lehetőség, hogy főbb gépfegyvert ugyanarra a kisebb térségre állíthatni egymásmellé: döntő eredményt és megsemmisítő hatást biztosit. A gépfegyvereket leginkább fenyegetik veszedelemmel a kis járőrök. amely maroknyi csapatok lo- pódzva iparkodnak egy-egy gépfegyverálláshoz férkőzni és váratlan rajtaütéssel elfoglalni, ilyen meglepetés ellen a leggyorsabb tüzelés sem használ, csak a védőcsapat segíthet ilyenkor, legtöbbnyire egy raj. vagy szakasz gyalogság, amelynek feladata az ily előre nem sejtett támadások ellen a gépfegyvert megoltalmazni s az előteret gyakran megvizsgálni. Szerbia nem enged át semmit Bukarest, augusztus 2. Nisból jelentik, hogy a szófiai orosz követ, aki Tru- beckoj herceg támogatására Nisbe utazott, tárgyalt Pasics miniszterelnökkel a Bulgáriának teendő engedményekről. Pasics a legttatáro- zottabban kijelentette, hogy Szerbia a háború alatt semmiféle területet sem enged át és a háború után is legföljebb csak Isztip és Kocsána vidékének átengedéséről lehetne szó. A nisi lapok ezt is sokalják és tiltakoznak az ellen is, hogy Románia a Dobrudzsában tegyen engedményt Bulgáriának MEZŐKÖVESDI MATYÓ LAKODALOM Eredeti helyszíni felvétel a SÁRGA LILIOM cimü magyar népszínműben. Előadják a Magyar Szinház művészei. Bemutatja az Uránia augusztus 3-án, Ledde
