Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-28 / 206. szám

■ t'U Eger, juüus 27. Érdekes egyéniség telepedett le a napokban Egerben. Skarvén Béla dr. orvos aki most a verpeléti kör­orvost fogja heiyetesiíeni. Skarvan doktor — aki sokat volt külföldön — mintegy tizenegy hónapig volt orvosa Tolsztoj Leó grófnak, a jasjanapoljánai bölcsnek, bár mint ő maga mondja, Tolsztoj Leó grófnak nem igen volt orvosra szüksége. A természet és rendje szerint élő fatalista filozófus nem sokra becsülte a modern orvosi tudományt s nem is igen vette igénybe az orvosi segítséget. Skarvan doktor negyvenöt éves, de igen fia­talos arcú, széles látókörű s rend­kívül intelligens ember, meggondolva felel kérdéseimre, de azután bele­melegszik a beszédbe s egész alapos régi és gondosan leszűrt tanulmányra, alapos megfigyelésre s a körülmé­nyek pontos ismeretére valló kis értekezéseket tart. Az első kérdésem. — Mint Tolsztoj alapos ismerője, mondja meg, milyen véleménnyel volna Leó gróf az oroszok nagy háborújáról ? — Errői természetesen bajos nyi­latkozni, — mondja Skarvan doktor. — Nehéz teljesen belehelyezkedni egy másik ember egyéniségébe, különösen, ha az olyan eredeti és nagy szellem, mint Tolsztoj Leó gróf volt. De alaposan ismerve az ő egyéniségét s különösen bölcséleti és társadalomtudományi munkás­ságát, mégis azt mondhatom, hogy ma nem volna nagyobb ellensége a háborúnak, mint Tolsztoj gróf. Tolsztoj a béke és a szeretet apos­tola volt. Vissza akarta vezetni az emberiséget az egyszerű élethez, amelyet minden fázisában a lélek emelkedettsége és a szív nemes szeretete hat át és igazgat. Mint ilyen, ellensége volt az orosz miii- tarizmusnak s már a japán háború kitörése alkalmával egy európ3szeríe hires röpiratában ^kiáltott vétót a háború ellen. Ezt a röpiratot annak­idején én fordítottam le német nyelvre s a cime: „Besinnet Euch!“ — Ismerve az orosz nép lelkét s a százhatvan-milliós nemzet óriási írejét, mivel magyarázza az orosz íaderőnek meglepetésszerü össze- oppanását ? — Ezen a kérdésen én is sokat ondolkoztam s ismerve az orosz iszonyokat, körülbelül meg is ta- Utam a magyarázatát. Ehhez ismerni ell az orosz népet. Nálunk nem merik, sőt mondhatom, rosszul merik. Nálunk általában az a véle- ány, hogy az orosz félvad, szinte lati barbá ágban élő, a legtehe- tlenebb zsarnokság nyűgében lylődő elnyomott, hunyászkoüó vi (L/Dx iLeprái. rabszolganép, amely vak eszköze a cárizmus önkényének. Ez nem így van. Az orosz általában nagy kultur- képességü s ma már meglehetősen müveit, egyszerű jólétben élő, fel­világosodott nép. Nálunk általában a rang és hatalommal szemben nagyobb és őszintébb tiszteletet és alázkodást találhatunk, mint az oro­szoknál. Az orosz népnek úgyszólván minden rétegét át meg át hatották a szociális tanok, amelyeket az orosz szocialisták a fanatizmus legyőzhe­tetlen erejével a legnagyobb fáradság és a legnagyobb áldozatok árán hintetlek e! a népben. Emellett a cári hatalom egyis leghatalmasabb eszköze, az orosz egyház is elvesz­tette hatalmát a nép fölött. Az orosz nép mélyen vallásos, áhitatos és rendkívül pietisztikus hajlamú, de a vallása nem a görögkeleti államvallás, hanem az ős evangéliumi, a krisztusi kereszténység, amelyet főleg éppen Tolsztoj gróf és az ő követőinek tanai oltottak be a nép szivébe. Harminc miliió olyan orosz él a birodalomban, aki ennek a krisztusi vallásnak a hive s ellensége a hiva­talos orosz egyháznak. — Ez az orosz nép nem vak eszköze a cári hatalomnak s már minden eszközzel szeretné végét vetni a háborúnak. — Mondhatom, hogy sehol oly őszinte és komoly a békevágy s a békemozgalom oly széles rétegből fakadó nem volt, mint Oroszország­ban, ahol már a háború kezdetén lépten-nyomon felütötték a fejüket a békehangok, legutóbb májusban szerkesztettek és írtak alá. ezt irta alá a többiközt Tolsztoj volt házi orvosa, nála utódom, Makovicky doktor is s ez volt az oka interná­lásának. — Mi a véleménye az orosz for­radalmi hírekről? — Az orosz forradalmi híreket mindenesetre túlzottnak tartom s egyáltalában nem tartom lehetsé­gesnek, hogy akár most, akár a há­ború után komoly s nagyobb jelen­tőségű forradalmi mozgalom üthesse fel a fejét Oroszországban. Nem mintha az orosz nép nagyon meg volna elégedve a belső viszonyokkal, a háborúval, esetleg a háború ered­ményeivel, de ma forradalomról be­szélni nemcsak Oroszországban nem lehet komolyan, hanem Európa bár­mely államában kizártnak tekinthető egy erőszakos forradalom, miután a kormányok ma mindenütt, oly irtó­zatos hatalommal rendelkeznek, hogy 24 óra a att elnyomhatnak i minden forradalmi mozgalmat. — S mit gondol, milyen erkölcsi hatással lenne az orosz népre, ha a szövetségeseknek sikerülne Varsót és Ivangorodot rövidesen bevenni? — Ez lehet katasztrofális az orosz hadseregre s igen kellemetlen az orosz kormányra, de a nagy orosz százhatvanmilliós nemzetet alig • érinti. Ezek a várak nincsenek is a tulajdonképpeni Oroszországban, ; mert Lengyelországot az igazi orosz nem tartja orosz főidnek. És ha én jól ismerem az orosz psyhét, pedig . úgy gondolom, elég alapos ismerője vagyok, az a meggyőződésem, hogy nem fog neki fájni sem Ivangorod, : sem Varsó. Sokáig beszélgetünk még azutáu Hz Hrgotmokban ufsáb francia löuőárkok telitek a németek kezére Ersdményteien francia támadások Sonchez mellett. Két ellenséges repülőt elfogtak a németek. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, julius 27. A nagyfőhadiszállás jelenti: nyugati hadszíntér: A franciáknak gyenge kézigránát-támadásai Souckez- löl északra és robbantásaik a Champagneban Lemesnii környékén eredménytelenek voltak. A nyugati Argonnokban megszálltunk néhány ellen­séges árkot. Thiaueourt lövetésére ismét Pont a Mous- son bombázásával feleltünk. A Yogézekben az ellenség tegnap este elfoglalta legelöl levő árkainkat a Lingekopfon (Münstertöl északra) Rones mellett (Turcoingtól északnyugatra) egy francia, Peronnes mellett pedig egy angol repülőgépet leszéilásra kényszeritettünk. A benülőket elfogtuk. A legfőbb hadvezetőség. ez a szépirodalom úgy a kiasz- szikus nagy orosz Íróké, mint a modern orosz irodalom kiválóságai­nak müvei, szinte több, mint más nemzetek szépirodalma és a tudo­mány komolyságával is hat. Méiyre- nyuló leiki analízis, a lélek patoló­giájának komoly és alapos tanul­mányozása hatja át az orosz szép- irodalmat, amelyből a legtudomá­nyosabb gondolkodók is meríthet­nek. Különösen hangzanak ezek a súlyos szavak és nagy perspektívája elgondolások a kisváros délutáni csendjében, a doktor egyszerű szo­bájában, ahol nemrégen egy bájos primadonna lakott. — Nemrég még kacér illatok incselkedtek a színházi trófeákkal boritott falak körül, ían- gyos fuvalom, forró, diadalmas szín­házi esték tapsviharainak emléke bujkált a fodros ágy csipkéi közt s a szoba főékessége, a nagy veiencei kristálytükör alatt a női szépség tit­kának egész kis arzenálja hevert szines, metszett üvegekben, szeszé­lyes tubusokban, apró illatos tége­lyekben; ma egyszerűek, kopaszak a faiak, a primitiv berendezés me­revségét csak egy szines rózsacso­kor élénkíti s a léiek nagy problé­máiról, az emberi akarat és szellem nagy rejtélyeiről gondolkodik itt a magyar doktor, a tolsztoji eszmék és tanok ismerője és hitvallója. Levél a harctérről. Kobek ezredes válasza az alispánnak. Eger, julius 27. Megírta az egri Újság, hogy a vármegye alispánja annak idején gratulált Kobek ezredesnek, a 10-ik honvéd gyalogezred parancsnokának abból az alkalomból, hogy úgy őt magát mint az ezred számos tisztjét kitüntették. Kobek ezredes most válaszolt az alispán szerencse kívánatéra az alábbi levélben: Nagyságos Majzik Viktor úrnak Hevesvármegye alispánjának. Nagyságodnak becses sorait mely­ben velem együtt az ezred kitün­tetett tisztjeit üdvözli és sok szerencsét kíván nekik hálatelt szívvel köszönöm meg. Az ezredemhez tartozó hevesi fiuk, úgy a tisztek mint a legénység mindég méltóan megállották helyüket, mindég hősök, voltak a hősök között, s különös örömmel tölt el most az a tudat, hogy ez alkalommal, amidőn Őfelsége az ezrednek a legnagyobb harcok közepette tanúsított vitéz és hősies magatartását elismerve, látható jelvénnyel diszitette föl az arra méltók mellétt, az egri honvéd zászlóalj tisztjei oly szépen vannak képviselve a kitüntetettek között. A kitüntetések fölött érzett örö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom