Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-09 / 128. szám

E G K i U ) 5 A G 19Í5. május 9. holnapra e! lehet dönteni. Ki vehetné azonban rossz néven azt, hogy a tudását és ezen alapuló véleményét mégis valahogy az embertársai ja­vára akarja értékesíteni. Senki! Ebből a gondolatból született meg egy két pecséttel lezárt levél, melyet a lovastiszt irt meg, saját­kezűig és két tanúval aláíratott. Történt pedig a levélírás január hó­napban* A lepecsételt borítékon ez áll: Felbontandó egy nappal azután, hogy seregeink átkeltek a Dunajecen. Lepecsételték a lovastiszt és.... város egyik legelső tisztviselője, akinek a levelet megőrzésül át is adta azzal a kérelemmel, hogy ab­ban az esetben, ha seregeink átkel­nének a Dunajecen, bontsa fel a levelet és annak tartalmát hozza tudomására annak a körnek, amely előtt januárban, a kritikus napok­ban nyilatkozott és — jósolni pró­bált. Megjósolta hogy . . . De hadd mondja el a lepecsételt és ama felbontott levél, mit pró fétált januárban’.... baráti körben egy lovastiszt: „Mielőtt Gorlicéből eljöttem — mondja a levél — megkezdtük harminc és feles motoraink szállí­tását a Dunajec mellé. Itt kell történnie a döntésnek. Amint én most, január 20-án a helyzetet látom, azt merem állítani, ha mozsarainknak sikerül a Duna­jecen épített orosz „Brückenkop- fokat„ lerombolni és csapataink átkelve a folyón, az oroszokat hátraszoritják ezen a vonalon, ak­kor az oroszok két nap alatt meg­kezdik Magyarországból a kivo­nulást. Sajnos, a mostani rossz utak majdnem lehetetlenné teszik a nehéz tüzérség mozgását és ezért erre a nagy órára sokáig kell várni. Hátha még olyan ágyukat lehet a Dunajec mellé hozni, mint a német várvivók, <i 42-sök! Ha egyszer túl leszünk a Dunajecen, akkor az orosz megy ki Galíciából és ha sikerül egy szárnyátkarolással az orosz sereget kettéosztani, akkor a Po- lesic mocsarakig visszaszorítjuk, akkor megkezdi az orosz a béke­tárgyalásokat . . . A jóslat első része szórol-szóra bevált. A hivatalos jelentés már el­mondotta, hogy nehéz tüzérségünk lerombolta az oroszok Dunajec-menti megerősített állásait és seregeink átkeltek a folyón, visszavonulásra kényszeritették az ellenséget, elsza­kították az orosz centrumot a kár­páti fronttól, az orosz voul ki Ma­gyarországból. így jósolni szabad, ilyen jóslat­ban bízni nem szellemi inferiotás. Most hátranézek. (Az Egri Újságnak a harctérre induló munkatársától.) Friss napsugár az ablakomra téved S Siói: „Hová tűnt el szép huszonegy éved? Mint szálló pára puha, lenge fodra Mért ült a gond szemedre, bus arcodra? Sovárgó szemmel miért nézel hátra j Múltak halottja, minden uj harc bátra? Szegény liu!“ Jaj, hátranézek aranyszínű kéve, Halálhang csendül lelkem erdejébe, t Hol szomorufüz tóba hajtja ágát S tündérraj éli sejtelmes világát; Tűnődő arccal azért nézek hátra, * Múltak halottja, minden uj harc bá ra, S regény fiú. ­Mint villámdörgés zöldes lobbanáson, Olyan les^ az én fájó bucsuzásom. IIbúcsúztatom, amiről daloltam, Lasz sok fehér, kísértő, drága holtam. Búcsúzó arccal azért nézek hátra, Múltak halottja, minden uj harc bátra. Szegény fiú Elbúcsúzom Királynőm, Tőled, édes, Rád visszanézve múltam oly beszédes, Fejem szivarom kék füstjébe hajtom., Sok illatos estém visszasóhajtom. Vágyódó arccal azért nézek hátra, Múltak halottja, minden uj hare bátra, Szegény fiú. \ * ­Isten veled, Múltam, te dús, te drága, Színes mesék átálmodott világa! Isten veled örökre, táa örökre, Von*t visz messze, rázva, dübörögve . . . Még egyszer csendesen pillantok hátra, Múltak halottja, minden uj harc bátra, Szegény fiú. . * POGONYI ANTAL. Máramarossziget, 1915. máj. 5, Az egri gyümölcs értékesítése. Hol szerezzünk uj piacot. Tanácskoznak a kereskedők. Eger, május 8. Azt, hogy Galicia nagy részét megszállva tartja még az orosz in­vázió, megéreztük már eléggé a pet­róleum és olajgyártmányok fogytá­val beállott nagy mizériákból, ame­lyek következtében egyszer már csaknem annyirra jutottunk, hogy a villanygyár üzemét csaknem meg kellett szüntetnünk. De meg inkább érezni fogják az egriek nyáron és főleg ősszel, mert hiszen eddig Galicia volt ami gyü­mölcstermelésünknek főpiaca. Innen jöttek a kereskedők a gyümölcsérés idején s ide szállították vaggon- számra a jó ropogós cseresükét, a szép piros almát, a hamvas őszi barakot és a mézédes egri csemege szőlőt. Most persze ez fiem lehetséges s igy az egri gyümölcsnek uj piac­ról kell gondoskodni. Ebben az ügyben a miskolci kereskedelmi és ipar kamara átirt most Egerbe nagyecséri Kánitz Dezsőhöz az egri kereske­delmi kör elnökéhez, aki holnap délelőt 10 órára tanácskozásrá hívta az egri kereskedőket és termelőket, hogy ezt a nagyfontosságu kérdést sürgősen megvitassák. Arról lesz holnap szó, hogy hol kell az egri gyümölcsnek alkalmas piacot keresni s ezzel kapcsolatosan a szükséges vonatok es díjtételek tekintetében megteendő lépések tekintetében is tanácskozni fognak. — Megérkeztek Lusztig optikus fő-utcai üzletébe a katonai féffee- relési és fényképészeti áruk dús vá­lasztékban. A sötét kamara gyorsan berendezve, a t. amatőr urak rendelkezésére áll díjtalanul. Eger, május 8. Május. Galicia, 1915. május 1. El-kiszakadtam messzi tavaszba, S a szivem, jaj, sose fájt igy; Halálos vágyak esői vernek: Otthon a jószagu, szép napos utcán Nyitnak a májusi kertek, Mosf nyitnak a májusi kertek .. . S itt én rejtő ködökön búvok, Térdig a vérbe: S otthon a jószagu, szép napos utcán : Jársz Reá, tiszta fehérbe, Vérpiros rózsalevélbe . . . El kiszakadtam messzi tavaszba, S a szivem, jaj, sose fájt igy: Virágos vágyak meddőn porozzák; S otthon a jószagu, szép napos utcán Nyitnak a májusi rózsák, Most nyitnak a májusi rózsák . . . Kleist. — A szép asszony völgyi jó kút. mondhatni égisz városrész lakossá­gának szolgáltat kitűnő ivóvizet. A közellakók szerint naponta legalább négyszáz vedér nagy kupa vizet visznek erről a kútról, amelyet azon­ban virtuskodó suhancok évről-évre sőt olykor egy év folyamán is több­ször, dorongokkal, fejszékkel hasz­navehetetlenné szokták rongálni. A nyomó-szerkezet ilyenkor aztán nem működvén, a vízért járók feltörik a kút vasajtaját és a kútba bemász­va merítik meg edényeiket, ami Íz­léstelen, és életveszélyes is. Az érsek amint tudomást szerez a kút megrongálásáról, mindig meg szoktaíaztjavittatni, (habár ez inkább a városi hatóság feladata lenne). Most, hogy a kút szerkezetét ismét helyreállittatta az érsek, az érde­kelt közönségnek különös gondos­ságába ajánljuk a kitűnő vizű kutat. Azt kérjük, hogy egyrészt kímélettel kezeljék a nyomószerke?etet, más részt meg segítsenek már egyszer kézre keríteni azokat a Rontó Póló­kat, akik abban legénykednek, hogy amint szerét tehetik, az újra és újra kijavított kutszerkezetet mindjárt megrongálják. — Az álarcosok szövetsége. Detektiv dráma 5 felvonásban. Be­mutatja az Uránia mozgóképszínház ma vasárnap két előadásban. Dél­után fél 7 órakor mérsékelt és este fél 9 órakor rendes helyárak mel­lett. „Az álarcosok szövetsége“ go­nosztevőknek egyesülése, melynek hatalmas összeköttetései révén sikerül a szélhámosságok egész sorozatát elkövetni. A szövetség feje Lecoq, a vakmerő és ravasz gonosztevő, ki a tisztes nagyiparos leple alatt nyu­godtan követi el gonosz üzelmeit. Sok izgató bonyodalom és változatos szír lebilincselő meseszövés jel­lemzik. ezt a bűnügyi drámát. Ki­egészíti a műsort még két elsőrendű' kis kép iSj még pedig egy ismeret- terjesztő felvétel és egy mulatságos bohózat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom