Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-09 / 68. szám
2 « * t L 1915. március 9. Az oroszoknak Nove-Miasztó környékéről ellenünk intézett előretörései sikertelenek voltak. Ott 1500 oroszt fogtunk. A legfőbb hadvezetőség. (Nove-Miasztó kisebb város a Pilica mellett. Pávától délkeleti irányban körülbelül 20—25 kilométer távolságban.) A „Vörös-Kereszt" alatt A Magyar Vörös-Kereszt Egylet Hevesvármegyében. — Beszámoló a működésről. — Adakozzunk a Vörös-Kereszt javára. Eger, március 8. Herodótos, az ó-kor historikusa jegyezte fel a thermopilei hősök sírfeliratát : „Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, am|t megkövetelt a Haza.“ » A mi hőseink szellemei is e klasz- szikus egyszerűségnek fenségével szólanak most hozzánk, s mi imára kulcsoljuk össze kezeinket. Ámde sebesült hőseink, vérző vitézeink jajszavát ki hallja meg, s ki nyújtja két kezét irgalmas segélyre, önfeláldozó istápolásra ? A „Vörös-Kereszt“. ^Működésének méltatására elég talán annyit mondanunk most — midőn a nagy eszmék a nagy tetteknek jelzőszavai újra csillogó igaz értékükben kerülnek ki szivünk kohójából, — hogy a Magyar Vőrös- Kereszt Egylet hősei úgy a harctéren, mint idehaza önfeláldozóig teljesítik kötelességüket. A sebesült és beteg katonák ápolásának célszerű és eredményes szervezése Florence Nightingale, a lady witht he lamp nevéhez fűződik. A Vörös- Kereszt Egyletek eredetét azonban a genfi conventióban találjuk, melyet a legtöbb kulturállam hozzájárulásával 1864-ben Henry Dunant hozott létre. A Vörös-Kereszt Egylet első szervezésének nyomai Hevesvármegyében a boszniai hadjárat idejére vezethetők vissza. A Magyar Vörös- Kereszt Egylet Hevesvármegyei Választmánya, valamint az országos egylet egri fiókja 1880 ban alakult, a következő években pedig Hatvanban, Hevesen és Tiszafüreden alakultak fiók egyletei. A megalakulásukat követő békés években nem lévén terük a működésre, megszűntek, illetőleg csak pa piron maradlak fenn, híven megőrizvén vagyonaikat, melyeknek számösszege, az alábbiakban közölt adatokkal együtt kitűnik abból a kis füzetecskéből, mely a Magyar Vörös Kereszt Egylet Hevesvármegyei Választmányának Értesítője cim alatt, a választmány agilis gondnokának Perényi Kaddidnak ügyes szerkesztésében jelent meg. A háború kitörésekor tehát elsősorban is egy olyan hatalmas energiájú egyénre volt szükség, ki a szünetelő s csak papíron lévő fiókegyleteket egységes, uj életre hívja. S ki lehetett volna a férfiú más, mint Majzik Viktor, a vármegyének osztatlan szeretettől és becsüléstől körülvett kiváló alispánja. Ő volt, ki a szervezés munkáját az egész vármegyében megindította és fáradhatatlan tevékenységgel, közismert irói és szónoki tehetségével addig buzdított, agitált, kért, sürgetett, mig a fiókok szervezése után 1914. november 11-én a vármegyei választmányuk is megalakulhatott. S azóta, — a Vörös Kereszt Egylet Hevesvármegyei Választmányának fennkölt lelkületű elnöke: DrSzmrc- csányi Lajos v. b. t. t. egri érsek mellett — mint alelnök s mint az egri fiók-egylet elnöke pihenést nem ismerve dolgozik. Nagy része van abban, hogy a Vörös Kereszt Egyletnek a vármegyében 31 fiók-egylete van, 2956 taggal s hogy a bevételek összege 63693 K 59 f, a vármegyei választmánynak 9526 K 84 f bevételével együtt. Kórházat pedig a következő fiók-egyletek tartanak fenn : az egri, egercsehii, hatvani, hevesi, pásztói, tiszafüredi és ujhatvani fiók-egyletek. A fehérnemű és kórház felszerelési anyagok javarésze még a megalakulás előtt össze lett gyűjtve s a fiók-egyletek is — a pásztói és tiszafüredi kivételével, ahol még mindig fehérnemű hiány van — kellőleg fel vannak szerelve. Az egri fiók-egylet még a katonai kórházaknak, sőt a vidékieknek is juttatott a kórházának raktárából. Ugyancsak az egri fiók gyűjtötte össze a vármegye területéről a nagy mennyiségű hósapkát, meleg alsóruhát, érmelegitőt, stb, amiket azután a Hadsegélyző Hivatal utján a harctérre juttatott. Ugyancsak az egri fiók-egylet érdeme az ápolónői tanfolyamok rendezése, melynek részleteit Petro Kálmán dr. választmányi jegyző ismerteti. A múlt év tavaszán tartott kisebb méretű tanfolyam után augusztus 3-án kezdette meg Glósz Kálmán dr. városi főorvos a nagyobb arányú tanfolyamot, melynek elméleti előadásai után, augusztus 17-től kezdve, a résztvevők 3 csoportra osztva sajátították el a gyakorlati tudást. E tanfolyamon 78-an vettek részt, a város hölgyközönségének szine-java, kik alig hogy letették, még pedig sikerrel a vizsgát, másnap, azaz szeptember 1-én, midőn az első sebesültek megérkeztek, már meg is kezdhették önfeláldozó munkájukat a sebesültek szállítása, í ápolása körül. A sebesültek szállításánál azonban megemlíthető lett volna az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesület is, mely az első sebesült-száj- litmány érkezésétől kezdve Gröber Ferenc parancsnok és Czigler Hen rik dr. mentő-parancsnok vezetése alatt fáradhatlanul szállítja a sebesülteket, — múlt év végéig 70Ö0-en felül szállítottak — becsülettel betartván a Vörös Keresztnek augusztus 31-én tett önzetlen Ígéretét. A vidéki fiókok működésének ismertetése és méltatása után nemcsak „büszkén“, hanem joggal j mondhatja el a vármegyei választ- ; mány, hogy a vármegye területén ; a Vörös Kereszt kórházaiban a sok száz sebesült közül úgy az orvosi kezelés, mint az ápolás és ellátás tekintetében egy sem látott szükséget. S itt idéznünk kell a nemes szavú érsekünk, Szmrecsányi Lajos dr. soraiból, melyet a háború és a szeretet cim alatt a választmány értesítő füzetecskéjébe irt: „A háború mérhetetlen csapásait enyhíteni elsőnek siet a Vörös» Kereszt-Egylet; méltó azért, hogy a fiai feláldozó s hősies odaadásáért elsősorban hálás nemzet mindjárt, másodsorban a Vörös Kereszt-Egylet felé forduljon hálájával s a honfiak és honleányok mindegyikének része legyen abban, hogy a Vörös Kereszt-Egylet a kereszt szent jegyében végzendő áldásos tevékenységre minél képesebb legyen “ Techlár Ernő. ! megállapították a kukoricaliszt i legmagasabb árát. A városok és a z állam által adott gabona. — Folynak a malmokkal a tárgyalások. — Gyöngyös város előnyös szerződése. — Egerben is megkezdődik a rekvirálás. Eger, március 8. ; A vármegyei közéleltnezés egyik legfontosabb részletkérdésének megállapításával foglalkozott ma a vár- j megye alispánjának elnöklete alatt egy gazdákból, kereskedőkből és | malomtulajdonosokból alakult szakértő bizottság. A kukoricaliszt maximális árának megállapításáról volt szó. A búzaliszt maximális ára már ! meg van állapítva (kenyér lisztnél 14 7 százalékkal magasabb a búza i legmagasabb áránál). Most hogy csak felesen kevert lisztből szabad kenyeret sütni, fontossá vált a ku- j koricaliszt legmagasabb árának megállapítása is. | A kukoricaliszt maximális ára. A bizottság előtt két szempont lebegett az ár megállapításnál. Az ; egyik a közönség érdekének megvédése s ezért igyekeztek minél alacsonyabb árat megállapítani. De í másrészt figyelembe kellett venni azt is, hogy a malomtulajdonosoknak a kukoricát ma, mikor az ál- | lám 27 koronáért veszi, meglehetős magas áron kell beszerezni s igy ha a liszt árát tulalacsonyan állapítják meg, lehetetlenné teszik nekik a kukorica beszerzését, már pedig a belügyminiszternek alább ismertetett rendelete a lakosság kukorica- lszt szükségletét elsősorban kereskedelmi utón kívánja beszereztetni, j Ezeknek figyelembe vételével a bizottság a kukorica liszt legmaga- gasabb árát métermázsánkint 44 koronában vállapitotta meg. Ez az ár as egész vármegye teniletére egységes. A kormány leirata Gyöngyöshöz , a lisztszükséglet tedezéséről. Annak idején megírtuk, hogy a városok gabona szükségletéről a kormány kiván goodoskodni. Eger városában már meg is történt a szükségletek összeírása,* de a miniszter még a város fölterjesztésére nem válaszolt. Gyöngyös város részére i azonban már megérkezett a belügyminisztérium leirata, mely szerint , Gyöngyös szükségletét a miniszte- i riúm előjegyzésbe vette. Miután ez a leirat számos olyan i rendeletet tartalmaz, amelyek nem csak Gyöngyösre vonatkoznak, hanem a városok liáztszükségleti kér- j désében általános érvényűek, ezeket j a rendelkezéseket itt ismertetjük. í Tartaléknak kell tekinteni a ! kormány által rendelkezésre bocsátott gabonát. j Azt mondja többek közt a leirat | Minthogy a rendelkezésre álló országos gabona készlet mennyisége ma még számszeerüleg meg nem állapítható, az e tekintetben illetékes földmivelésügyi miniszter nem vállalhat felelőséget az iránt, hogy az ; előjegyzett mennyiséget egészében rendelkezésére fogja-e bocsáthatni. Ez ig lesz Egernél is. A megszerzendő gabona mennyiségből azonban, az ország egyébb ellátandó részeinek szükségletéhez viszonyítva, az előjegyzett liszt mennyiség aráj nyában fog a város részesülni. ! A liszt keveréséről és a búza, rozs és árpa liszt kíméléséről szóló rendeletekből önkényt következik, i hogy az előjegyzett lisztmennyiség 50 százalékát tengeri lisztben kell érteni, az e célból szükséges tengerit elsősorban kereskedelmi utón kívánatos beszerezni, mert országos érdek az, hogy a kereskedelem mesterséges belenyúlással mentői kevésbé bénittassék. Ha kereskedelmi utón a tengeri beszerezhető nem lenne, úgy indokolt esetekben az Országos Gazdasági Bizottság ré-
