Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-21 / 140. szám
2 E > r\ i L. j a A u Nem lesz Egerben Gyermeknap. Eger, május 20. Az országos gyermeknapot évek óta rendesen ebben az időben szokták megtartani. A háború természetesen nemcsak hogy nem változtatott azokon a körülményeken és bajokon, amelyek a gyermeknap eszméjének szülői voltak, hanem még fokozta azokat. Hiszen a háború után bizonyosan nem egy olyan elhanyagolt, nyomorúságba került szegény gyermek lesz, akiről a társadalomnak, a könyörületes emberiségnek lesz kötelessége gondoskodni. Épen azért az ország több városában most is megtartották az előző évek szokásához híven a gyermeknapot. A gyermeknap egri intéző bizottsága Dutkay Pál kanonok elnöklete alatt szintén ülést tartott ma délután, hogy a gyermeknap megtartásának részleteit megbeszélje. Ez az értekezlet, bár figyelembe vette a háború előbb említett hatását, mégis úgy határozott, hogy nem tartja meg az idén Egerben a gyermek napot. A bizottságot ebben az elhatározásában az vezette, hogy Egerben az állami segélyezésen kivül, még az időközben megalakult jóléti bizottság segélyzö alosztálya külön is gondoskodik a háború okozta nyomorúság enyhitéséről. Az adakozás é háborúban elesett hőseink özvegyeinek és árváinak fölsegélyezésére állandóan szép eredménnyel folyik s a füstetlen nap is igen tekintélyes össeeget eredményezett. Épen ezért a bizottság fölöslegesnek tartotta, hogy az amúgy is minden oldalról erősen igénybe vett közönséget ezen a címen újabb megadóztatásnak vesse alá. Így az idén Egerben elmarad a gyermeknap. Hősi halál. Elesett egy kiváló egri sport ember. Eger, május 20. Egerben, főleg azok közül akik a sport iránt is érdeklődnek, sokan jól ismerték Jolbey Miklóst, aki tanulmányait itt végezte s már itt kitűnt, mint jeles sport kedvelő, aki a sportnak csaknem minden ágábau kitüntette magát. Később midőn Egerből elszakadt, a főváros sporttelepein fejlesztette erejét és ügyességét s egyike lett az ország jobb nevű sportembereinek, aki már eddig is több osztrák és német bajnokságot szerzett meg. A mozgósítás őt is fegyverbe szólította s most mély részvéttel értesülünk róla, hogy az oroszok elleni küzdelemben egy gyilkos golyó kioltotta életét. Hősi haláláról századparancsnoka a következő levélben értesítette Egerben lakó édes anyját. Nagyságos Asszonyom! Kedves Fia mint hadapród az én századomban küzdött az oroszok ellen Komarnikitől északra levő Zubovieci erdő északkeleti szélén. Végtelenül sajnálom, hogy egy ily derék, képzett és igen ügyes embert szólított magához a Mindenható akarata. Április hó 9-én délelőtt 9 és 10 óra között kinn a lövészárokban ép, amikor jelenteni akart valamit, egy páncél nyílásán át lövést kapott, mely a száján ment be és a nyak jobb oldalán jött ki, fájdalma nem volt. Az ezredparancsnok ur intézkedése szerint Komarniki falu temetőjében külön sírba lett eltemetve, j Nagyságos Asszony fájdalmában én is osztozom, megnyugvást és vigasztalódását, az ö részére pedig csendes, .békés pihenést kérve az Istentől. i Állítsák be a kiráodaló-vonaiot. A közönség óhajtása. Eger, május 20. Itt van a gyönyörű május és a ragyogó pompájú tavaszi napok. A természet legékesebb ünneplő ruhájában páváskodik most a csodaszép napfényben. Édes megejtő romantika bujkál a mi szeszélyes hegyvidékünk pittaerok völgyeiben és a városi embernek nincs most ; nagyobb gyönyörűsége, mintha egy ; heti fárasztó munka után az irodák, üzletek, műhelyek folytott, poros | levegőjéből, a szűkre zárt udvarokból kirándulhat a szabadba. A tüI deje duzzadtra szívhatja magát az i ozonos, erős levegőből, az arca pirosra éghet a ■ .p és a szél csók- j jától, a szeme langyos délutáni ! restséggel fentereghet a bársonyos j zöldekben, igy repülhet bércek mesz- i sze kilátó ormairól végtelen kék ég 1 alatt, lankák zöld szőnyegén, folyók, erek ezüst szalagján, távol erdők j lila borongásán, apró, fehér játék- i házak fölött a beláthatatlan küszöj ; bén beboruló horizont felé. I j Az egrieknek legkedvesebb kirán- J dúló helye már évek óta a rend- j kivül kies fekvésű szarvaskői és csehi völgy volt. Főként, mióta az Eger—putnoki vasút megnyílt s a legszegényebb embernek is lehetővé tette, hogy vasárnap a kirándulás örömeit élvezze családjával együtt. Volt is utasa bőven vasárnap délu- tánonkint az úgynevezett kiránduló vonatnak úgy, hogy még pótko esik csatolásával is alig tudta a vasút a forgalmat lebonyolítani. . , Most azonban, hogy a hadi állapot következtében nagy változások történtek a menet-rendben, a kiránduló közönséget is egy kis sérelem ' érte. Amint nekünk panaszolták délután két órakor ki lehet ugyan most is menni Szarvaskőre, de az onnét 8 ói a után vissza induló vonat csak teher kocsikat hoz, s igy vonattal vissza jönni már nem lehet. Az volna tehát a kiránduló közönség kérése, hogy legalább a kiránduló idényre csatoljanak a teher vonathoz Szarvaskőben egy pár személykocsit, amelyen azután a kirándulók estére hazautazhatnának. Azt hisszük ez a méltányos kérelem, nem fog a hadiszállításokkal tu!sá- gosan amúgy sem igénybe vett Eger- putneki vonalnál nagyobb nehézségekbe ütközni. A régi haragosok. Ártetian áldozat. — Esküdtszék! tárgyalás. Eger, május 20. Régóta tartott a harag Csörgő Gábor és Török Károly sarudi legények között, mert mindketten egy leányt szeretfek. S ez a harag mind- I inkább elmérgesedett, mig végre | 1914. évi junius 19 én végzetes kö- j vetkezményben tört ki. E napon [ ugyanis arató mulatság volt a falu- ! ban, melyből úgy éjfél felé széled- j tek haza a mulatozók. Ezek között j volt Töiök Károly is, ki Sztanko- | vies István és még két barátja tár- I saságában iparkodott hazafelé, i Ugyanekkor távoztak Csörgő Gábor I és Timon Károly, is a szövetkezeti i korcsmából, ahol halotti tor cimén I idogáltak. Az utóbbiak már épen j beakartak térni a fö-uiról a zug- i közbe, midőn maguk mögött lépé- <• seket hallottak. Timon visszamaradt megtudni, hogy kik jönnek ő utánuk. S miután megismerte őket, odament Csörgőhöz s azt mondta: — „Te, komám, itt van Török is, a te régi haragosod.“ — „Riasszuk meg egy kicsit őket“ — felelte Csörgő és ezzel letérnek Csőke József udvarába, ahonnan Csörgő egy vaskamót, Timon pedig egy fagereblyét vett magához. Így felfegyverkezve Törökék után siettek, akik ugyanis közben elhagyták a fő-utón a zug-közt. Amikor Csörgő és Timon utólér- ték őket, anélkül, hogy jobban megnézték volna, hogy az előttük haladók közül melyik Török Károly, a sötétben Sztankovics Istvánra támadtak rá és Csörgő a vaskamóval a fejére sújtott mig Timon a gereb- lyével a hasára ütött a megtámadottnak, ki a súlyos ütések követ- kaztében agyszélütést szenvedett és másnap meghalt. Ma volt ez ügyben az egri kir. törvényszéken az esküdtszéki tárgyalás, melyen Miskovics Flóris dr. táblai biró elnökölt, mig Pret- tenhoffer Ödön és Ficzere Béla törvényszéki bírók mint szavazó Li- rák vettek részt. A közvádat Koczián Gyula kir. ügyész képviselte, a jegy. 3í .. niujus 21. zőkönyvet pedig Cservény István joggyakornok vezette. Csörgő Gábor érdekében Altorjay Sándor, Timon Károly érdekében pedig dr. Kertay Sándor látták el a védelmet. A vád- és védőbeszédek elhangzása után az i esküdtek marasztaló verdiktje alap- ják a bíróság a vádlottakat bűnösöknek mondotta ki a btk. 301. §-ába ütköző és a 306. § a szerint minősítő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében, mint a btk. 70. §-a szerinti tettestársakat és ezért Csörgő Gábort 6 évi, Timon Károlyt 3 évi fegyházra ítélte, melyből mind ■ kettőnél 9 hónapi vizsgálati fogsá- ! got a btk. 96. §-a és a Bp. 327 §. e) pontja értelmében beszámított. Csörgő Gábor védője az Ítélet ellen a Bp. 385 §-ának 3. pontja alapján a btk 92. §. nem alkalmazása j miatt semmiségi panasszal élt, mig I Timon Károly és védője, valamint a i közvád képviselője megnyugodtak. Harctéri versek. ‘ Búcsúszavak. I Oh! mennyi minden fáj nekem j Midőn elhagylak szép hazám! 1 Mennyi mindent vesztettem el j S hogy siratom — apám s anyám. : Mennyire fáj, hogy tetőied I El kell búcsúznom, — hitvesem, ■ Nem lesz már többé tán soha, i Hogy igy szólj hozzám — Édesem. í í És le édes kis leánykám | Ki fehér liliom vagy még, j Búcsú szavam legyen hozzád j Az a könny — mely szememben ég. ; | Kicsiny vagy még s úgy sem érted j Hogy az életnek száz baja, 1 De erős támaszod legyen ■ Isten 1 — és az édes anya! Tetőletek testvéreim Szintén szomorún válók el, Hisz bennetek — mindegyikben Egy-egy Jó szivet vesztek el. Nekem utolsó is lehet, Ez az ut — amit most teszek, Nektek is — kiket szerettem, Befejeződhet éltetek. De te örökké élsz hazám I Kell, hogy élj! s ne múlj el soha! Virulj! s legyen oltamazód Magyaroszág — Nagyasszonya! Herczeg Kálmán. Hirdessen ei Egri
