Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-27 / 145. szám

XII. évfolyam. 19*5. május 27, csütörtök. • 145. szám. Előfizetési árak: A 1 SlI-A A fi, Hirdetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész r;Jg I Dem ként nyiltéri közlemények, bírósági ívre 18 korona, — fél évre 9 korona,— ‘ ™ -var- a*.™-™ tv-. “iüi ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasár- Fswpri,„„|íi. nv SFTFT SÁNDOR FpIpIő« «7Prtp<!7tn • KÁT T AV MIKLÓS Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,köszö- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség ™szerkeszt0 • ur- 3Clr:A SttblUUK. Felelős szerkesztő. tvrtLLrtY mmLUO. netnyilv. stb. 1-5 sorig5 K. Egyesületek, és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , , bálbizottságok értesítései, köszönetnyil­Megyei és helyközijelefon szám: 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása 20sorig5K. A felbérelt hadsereg. Eger, május 26. As olasz hnszegés néni oko­zott a nemzetközi viszonyokban olyan súlyos komplikációt, mint amilyenre azok gondolnak, akik a helyzetet csak felületesen is­merik. Ennek a példátlanul gya­lázatos nemzetközi fellépésnek a legelső konzekvenciája az, hogy: egy alattomos ellenségünkkel még idejekorán szembekerültünk és egy füst alatt elvégezhetjük vele a dolgunkat. Ha Olaszország a háború befejezéséig semleges maradt volna, egy hiíváuy szö­vetségesünk maradt, akinek ér­dekeivel kénytelenek lettünk volna komplikálni a magunk jo­gosult igényét. Az olasz hadüze­net politikát jelentősége reánk nézve épenséggeí nem lehet te­hát deprimáló, mert ha valami­kor mégis csak sorra kerül a megoldás kérdés, az olasz kö­lönc nem lesz a mi vállunkon, attól most szerencsésen meg­szabadultunk. Az olasz hadüzenet harctéri jelentősége sem olyan forró, mint amilyennek az, a megle­pődések első pillanatában látszott. Senki sem tudhatja még, hogy melyik oldalról és hogyan indul meg az olasz támadás: de a helyzet ismeretéből és min­den eddigi megnyilatkozásából szinte önként következik, hogy Olaszország akciója — egyelőre nem is annyira a mi területeink elfoglalására irányul, hanem in­kább arra, hogy az ántánt meg­rokkant hadseregének segítséget adjon. Ezért foglalták szerződésbe azt, hogy Olaszország 1.250.000 katonát köteles a haretérre kül­deni. Ez a meghatározott szám azt jelenti, hogy ennyit bérel­tünk ennyi katonáért fizetünk, ennyit adtatok el nekünk, akik­nek vére, akiknek lelke, akiknek ereje a miauk. M4r tudniillik az angoloké, akik azt követelik leg­első sorban, hogy ezeknek a katonáknak egy része a Darda­nellákhoz siessen, másik része Champagneban próbáljon segít­séget adni a franciáknak. Az olasz hadsereg harmadik részéről azok a jelentések ér­keznek, hogy ez a rész egyen­lőre csak az olasz határokon marad és csak határvódelemre, defenzívára szorítkozik. Bánk nézve ezért az olasz hadsereg harctéri jelentősége nem tekinthető súlyosnak. Ami barevonaiainkat jóformán meg sem zavarja, — mert hiszen mi az olbsz határon is, a szerb határon is lekötve tartottuk az ide kirendelt és itt szükséges haderőinket, — az olasz had­üzenet a galíciai harctérről egy szál katonánkat sem vonhat el. A galíciai harctéren azonban olyan fényes dicsőséggel és olyan hatalmas eredményekkel harcolnak a mi katonáink, hogy ennek a hadjáratnak már hosszú ideig tartó összeütközései szemle nem is lehétnek. Oroszország a háborút velünk csak akkor folytathatná még hosszabb ideig, ha az angolok, franciák és az olaszok együttes ereje elfoglalhatná a Dardanel­lák. ^ Ezért is bérelték fel az olasz sereget; de a Dardanellák elfoglalásához komoly reményük nem lehet; ezt hadműveleti kép­telenségnek tartják. Mindezekből nem nehéz meg­állapítani azt, hogy az olasz brigantik hazaárulása és a szö­vetséggel szemben tanúsított hit- szegése — a világháború ese­ményeire döatő befolyást gyako- rnlni nem fog. Az ellenséget lekicsinyelni nem szabad, egy 36 millió lelket számláló ország akciója nem olyan fellépés, hogy azt negligálni kellene; de sze­rencsére úgy alakult a hehzet, hogy nem is kell miatta aggo­dalmaskodnunk, mert olyan idő­ben jelentkezett, — amikor már legfélelmesebb ellenségünknek — a leghatalmasabb európai hadseregnek megmutattuk, hogy hála Istennek, nem szaladgálunk a szomszédba bátorságért. H San keleti partián tovább ngontnlnnU előre. A foglyok száma 25,006-re emelkedett. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, raájus 26. Mackensen seregei folytatják előnyomulásukat, a fog­lyok száma 25,000-re emelkedett. Az Olasz határon jelen­téktelenebb csatározások folynak. *as® Olasz hiiszegés a Házban.­Budapest, május 26. A képviselőház mai ülését Beöthy Pál elnök háromnegyedtizenegykor megnyitotta és meglékezett báró Solymossy Ödön haláláról. Rakovszky István napirend előtti felszólalása ntáu az elnök bejelen­tette, hogy a miniszter elnök kíván szólni. Gróf Tisza István miniszterelnök : Tisztelt Házi Azok az események, amelyek a Ház utolsó ülése óta le­folytak, kötelességemmé teszik, hogy egy pár megjegyzés kíséretében fel­világosítást nyújtsak azokról az ese­ményekről, amelyek a jelenlegi helyzetet előidézték. Olaszország mostani ellenséges magatartását a monarchia által a Szerbiához intézett ultimátumra ve­zette vissza. Az olasz miniszterelnök azt mondja,- hogy az ultimátum vi­lágosan megsértette azt a szerző­dést, amely Olaszországot a mon- arciával szövetségbe fűzte, ameny- nyiben elmulasztotta a velük való egyetértést. Azt mondja továbbá az olasz miniszterelnök ur, hogy „e szerződés a mi kárunkra megza­vartatott territoriális érdekekért, va­lamint megsavarta azt a befolyás­szférát, amely a Balkán-félszigeten volt“. Ebben a bejelentésben három vád foglaltatik, de ezek még nem áll­hatnak, mert az ultimátum maga a territoriális viszonyokra kihatással nem volt s azt is kijelentette a monarchia, hogy területi változáso­kat nem kíván eszközölni. Nem érthető, hogy mit gondol az olasz miniszterelnök balkáni ér- dekféra alatt,- amely csak Albániára vonatkozóan volna értelme, ami azonban a Balkánt illeti, a monar­chiának évtizedek óta folytatott ön­tudatos politikája megállta azt az érdekszféraelméletet és monopóli­umot sehol sem engedett meg. Egész az utolsó pillanatokig azt hit­tük, hogy ebben az álláspontban egyek vagyunk Olaszországgal. A harmadik állítás az, hogy a monarchia az ultimátum előzetes közlésének elmulasztásával megsér­tette a hármasszövetségi szerződést. Erre vonatkozólag csakis a szerző­dés hetedik pontja intézkedik, amely kifejezetten a balkáni status quo megváltoztatására vonatkozik. (Felolvassa a szerződés 7. pont­jának francia szövegét.) E szerint tehát világos, ' hogy a mennyiben akár a monarchia, akár Olaszország a balkáni status quőt vagy területi viszonyokat akarná ál­landóan vagy ideiglenesen megvál­toztatni, területeket okkupálni, eb­ben az esetben és csakis ebben az esetben van előző egyetértésnek helye. Tisztelt Ház! Épp a legutolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom