Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-23 / 142. szám
E f\ i L j > A u i3i .. 23 A megszöktetett cigányprímás.- A szerelmes táncosné. - Résen a banda. - Éjjeli szenzáció, amely belenyulik a nappalba is. Eger, május 22. Ez a szenzációs szerelmi történet, amelyet itt csak krónikás vázlatban adunk, páratlanul ált Eger hadi éjszakáinak történetében. 1 A történet ott kezdődik Eger egyik előkelő éjjeli mulatójában " nevezzük röviden csak „Kis Piszkosnak.“ A kezdet egészen sablonos sőt kezdetleges. Tekintettel a hadi ^állapotra a kassza felfrissítést igényelt. Ez az üditő injekció egy uj tündér volt, nevezzük a stil- szerüség kedvéért Cuncinak. 2 Cunci csupa báj volt. A bájait ugyanaz a cég szállította, m amely a mezők .iliomait is ruházza. A haja olyan volt mint a Simon Judité, valózzinüleg kincs s arannyal ért fel, s történetünk pilla nafában szintén le volt vágva. A termete királynői volt, s a lábai el- ragadók, Már nagyon sok ballépésre ragadták el. A sarka kissé félre volt taposva,1 valószínűleg a félrelépésekből. De egészben véve délceg nő volt sőt deli, sőt dili. 3 Mindjárt első fellépésével lázba hozta a tout ifjúságot. " Hála a moratoriumos világnak ez a láz nem fajulhatott váltó lázzá. De tény hogy a Cunci megjelenése és karrierje tüneményes volt. Pár nap alatt már el is tűnt a kasz- szából, de addig a legegyszerűbb, szinte primitiv erkölcsűnek mutatkozott. A lábait csak ritkán rakta a vendégek pezsgőjébe. Nem csóko- i lózott csak a legnagyobb nyilvánosság előtt s akkor is csak fültövön. Ez volt Cunci. I 4 Cunci eltűnt. De nem egyedül tűnt el. Eltűnt vele az ' " éjjeli mulató másik csillaga, a kis prímás is. A kis prímás minden este ott húzta a Kis Piszkosban, azt mondják nagyszerűen tudta huzni Állandóan a Cunciét húzta. Utoljára már nemcsak éjjel húzta, hanem nappal is. Éjjel-nappal húzta. Húzta vígan, busán, érzéssel hellyel-közzel lírai ellágyulásokkal, még aztán újra egy tüzesebb fortissimo következett. Csak természetes, hogy a dolog vége szerelem lett és Cunci a drága kis polgári erkölcsű nő hercegnői lépésre határozta Jel magát. Megszöktette a cigányprímást. A szép májusi este leborult a kis Piszkos márványaszta- i " A kávéház üres volt és várt. j A kassza is üres volt és várt és mit tehetett volna a banda, az is j várt éí: irt. De a prímás csak nem jött. Végső elkeseredésében a nagy bőgős kezdett szólót játszani. A 42 es indulót zenélte, mikor hírnök jött s szótlanul pihegett. Elpihegte, hogy a prímás és az isteni Czunczi már közel járnak a vasúthoz. — Seknek — üvöltött a banda s mint valami dúló fergeteg viharzott el a kávéházból. 6 Czunczi és a prímás nevezzük röviden és népiesen " „Hasi Hagymáznak“, valóban szökésben voltak. A leghevesebben szöktek, úgy ahogy a szerelmesek szoktak. Szökésük szintere a vasút mellett most épült vendéglő egyik szobája volt, nevezzük a vendéglőt Garninak. A banda rögtön megismerte a prímás játékát. Mert a kis prímás itt is húzta. Egy pillanat alatt cerniroztak a szállodát s csakhamar sikerült a szerelmespárt kiéheztetniök. Mondanunk sem kell, hogy miután Czunczi ismételten megadta magát, a Banda diadallal haza cipelte a kis prímást. 7 A prímás állítólag a garni szállóért Garnizons Arestet kapott. Nagyobb biztonság okáért a banda a cipőjét is magával hozta. Mert a kis prímás annyira benne volt a húzásban, hogy utóbb még cipőt is húzott volna és ismét megkísérelte volna a szökést. így a banda nyugodtan nézhetett a fejlemények elé. Hogy mi történt tovább az erőszakkal szétszakított szerelmesekkel, nem tudjuk, de ta- nuságképen annyit megjegyezhetünk, hogy előkelő osztályoknál a cipő elkerülhetrtetlenül szükséges a szerelemhez. M. J. Háborús strófák. Kétségeim az olasz konfliktus miatt Most a fejem már főni kezd, Jaj tán mégis fuccs lesz Trieszt S fuccs lesz Fiume, s fuccs a béke. S kétségre ok van, úgy hiszem, Mert most im háborút izén Altalján is, ez lett a vége. És kérdőn szét tekintek én, Hol egy barát c földtekén ? Vagy teljesen leránt a lejtő? De hogy most Róma is mozog, Úgy érzem én, ez nagy dolog, Sőt már végkép kétségbeejtő. Mert szó ide és szó oda, Erő, bátorság száz csoda, Bizony most lehet vakarózni, Hisz hogy huzzuk ki a nyarat, Ha asztalunkról elmarad A mindennapi makaróni. Es bánt a kínzó sejtelem: Hogy exisztál a szerelem, S hová dobálja Grün a pénzét? S hogy lesz érvénye0 majd a parti Ha nem Velence maga parti Ontják a nászheteknek mézét. Nem lesz lagúna, sem galamb, S szinyórával Lidón kaland, Ki csaknem holt biztos,] hogy héber, S szivem bu körme ássa már, Mert hajh internálásra vár, A kaftákból a sok kucséber. No és hozzá még ezt vegye, Nem lesz a télen gesztenye, Nem fog lágy maronit harapni, S elsiratom húrján a lantnak, Mert azt most mind, mind az antantnak, Készül az olasz kikaparni. És izgató probléma ez : Sok méla bankfival mi lesz ? Mert nagy malőr, ez egyszer áll, Ha nem írhatja vágyról, csókról, Levelét estefelé nyolckor, Szorrentóban, midőn a nap leszáll. De mégis legkinzóbb talány Az uj konfliktusban talán . . . — Oht hogy találunk itt utat ki? — Pedig megoldás égetőn kell, Hogy mi történik majd a nőkkel, Akiknek most Rómába kell utazni. _________________Jack. H it ígért az antant Olaszországnak. Stockholm, május 22. Azok a kecsegtető ígéretek, amelyet a hármas entente Olaszországnak tett, a Novaja Vremja szerint a kővetkezők voltak : 1. Olaszország megvalósíthatja terveit Dalmácia partvidékén egész Spalatóig, ezt a várost és kikötőjét is beleértve. 2. Olaszország megkapja Tri- entet, Triesztet és Isztriát. 3. Az entente biztosítja Olaszországot, hogy kelet-ázsiai vas- ui terveit végrehajthatja. 4. Olaszország megkapja Va- loaát a hoz-'iurto-ó földterülettel. 5. 01 as. ország igény, i a Dodekanenosra nézve kielégítést nyernek. Ezzel szemben kötelezi magát Olaszország, hogy 1,200.000 j főnyi sereget bocsát az entente | rendelkezésére. Az olasz flotta ! bázisául Antivarií jelöli ki, ahová ; az olasz flottaparancsn -knak áp • I riíis végéig el kell meani\ Az I olasz főhadiszállás Bologna l .<sz. Esek a megállapodások, ame- Iyeket Tikoui foglalt poumz.- • tokba, még április 17-éa keltek. I Szerbia az entente l és Olaszország ellen. Bócs, májm 22. A Südslavivehe Komspou- dez-nek jelentik Bukarestből: Olaszország magatartása a -zerb közvéleményben, amennyiben ez a sajtóban kifejezésre jut. növekedő kedvetlenséget okoz. A kormányhoz közelálló sajtó éles hangon szól Olaszországról, melynek eljárása nem egyéb int brutális zsaroló politika és nem egyéb, mint Szerbia kirablása és merénylet az összes dí szlávok ellen. A szerb nép nem kiváa együttaienni Olaszországgal, a mely Szerbia rovásra akar gazdagodni. A lapok egyúttal hevesen támadják az entente haalman, mert készek R*erbiát feláldozni, csakhogy biztosítsák ma uk <ak Olassozszág katonai segítségét, a mi, tekintettel az általános helyzetre, meglehetősen kétes értékű. Tekintettel a szigorú cenzúrája, kétségtelen, bogy ez a hang megfelel a szerb kormány iateu- eióinak. De különösen irányadó katonai körökben kísérik növekvő idegességgé, hogy vájjon 01a*iOrszág tényleg benvatkozií-e a világháborúba, Középgalieiábatt állandóan tért nyerünk. A kielcei hegyvidéken bátrát az orosz. (Közli a miuiszterelnökség sajtóosztálya.) ^Budaprst, május 22. (Hivatalos jelentés.) Középgaliciában tovább harcolunk. A szövet- ségez csapatok az eddigi harcokban elfoglalt terepet az oroszok minden ellentámadásával szemben tartják. Lassú előrehaladó támadással nap-nap után további tért nyerünk. A Pruth vonalon általában nyugalom van. Boj- annál, Czernovitztól keletre az ellenségnek egy kísérlete, hogy a déli partra keljen át, súlyos veszteségei mellett meghiúsult. Kielce hegyvidékén az ellenség szívós harcok után újból északkeleti irányban hátrál. Hőfer, altábornagy.
