Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-22 / 141. szám
2 E J k i í> j 5 A c; javára kamaítöblet rejtőzik, amely május hó 26 i befizetést véve alapul 42 fillért tesz ki. Ennek levonásával a f. é. május 1 -re megállapított árfolyam tulajdonképen 97 korona 08 fillér, úgy hogy ezzel szemben a 100 korona névértsk után járó 6 százalékos kamat tulajkepen 7.18 száza'ékos tényleges kamatnak felel meg. Ha a pénzügyminiszter élni fog az aláírási felhívásban biztosított jogával és e kölcsönt 1921 május hó 1-ére felmondja és név- értékben visszafizeti, úgy a jegyző fél hat év muiva az árfolyam és a névérték közötti különbözeihez képest 2.92 százalékos tőkenyereségben részesedik. Ezt a tőkenyereséget hat éven keresztül egyenletesen élvezett járadékra átszámítva, évi 0.41 százaléknyi kamattöbbletet nyerünk, melynek figyelembevételével a 6 százalékos járadékkölcsön tényleges kamata már 6.59 százalékra emelkedik. A második hadikölcsönnek zároltan jegyzett 6 százalékos kötvényei és fél év múlva felmondhatok és 1921 november 1-én, tehát hat és fél év múlva kiévértékben fizettetnek ki. Az itt jelentkező tőkenyereség évi járadékra átszámítva évi 0.37 szászaléknyi kamattöbbletet jelent, amelynek figyelembevételével a zárolt darabok effektiv kamatoztatása 6.55 százalékot tesz ki. Az 5 és fél százalékos járadék kölcsön kamatozása csupán folyó évi junius hó 1-én veszi kezdetét, tehát az itt megállapított 90 korona 80 fillér árfolyamhoz hozzászámítandó a befizetés napjától járó meg nem téritett kamat. Befizetési napként folyó évi május hó 26 át tételezáe fel, az 5 és fél százalékos járadékkölcsön árfolyama folyó évi junius hó 1-én tulajdonképen 90 kor. 86 fillér. Ehezképest tehát a száz koronás névérték után járó 5 és fél kamat 6 05 százalékos tényleges kamatoztatásnak felel meg. Ha ezt a járadékkölcsönt a pénzügyminiszter — az aláírási felhívásban biztosított jogánál fogva — legkorábban 1925. május 1-re fel- mondjá és névértékben visszafizeti, úgy a kölcsön jegyzék 913 százalékos tőkenyereséghez jutnak hozzá, amely tiz éven át egyenletesen élvezett évi járadékra átszámítva és a 6 05 százalékos kamathoz hozzáadva az 5’5 százalékos járadékkötvények kamatát évi 6 75 százalékra emeli fel. Emellett a nagy jövedelmezőség mellett a hadikölcsön kötvény — nagy kelendőségére való tekintettel — könnyen pénzzé tehető, avagy arra olcsó kamat mellett nagy ösz- szegü — a névérték 75 százaléka erejéig — zálogkölcsön (lombard- kölcsön) vehető fel. Hazájának és önmagának tesz nagy szolgálatot az, aki megtakarított pénzét a hadikölcsön jegyzésére fordítja. idén az tori időben. á miniszterelnök az olasz döntésről. A főrendiház ülése. Budapest, május 21. I A főrendiház ma délelőtt ülést tartott, amelyet rendkívül érdekessé tett az .jhogy a miniszterelnök itt nyilatkozott először az olasz döntésről. Az ülést Jósika Samu báró elnök nyitotta meg s bemutatta a képviselőház elnökének átiratát a legutóbb | letárgyalt törvényjavaslatokról. ; Gróf Tisza István miniszterelnök I kéri, hogy a mostani viszonyokra I való tekintet ei a főrendiház intézze el a választások feletti bíráskodásról szóló javaslatot sürgősen. J Báró Rosner Ervin indítványozza, hogy a képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló javaslatot a há- i rom napi közbeeső idő mellőzésével a mai ülé* napirendjére tűzzék ki. A főrendiház elfogadta a sürgősségi indítványt. | Napirend előtt gróf Dessewffy Aurél szólal fel. Teljesen átérezve a mostani helyzetnek súlyosságát í — úgymond — eltekintve attól, j hogy a magam részéről különösebb I kérdéseket intézzek, vagy a kor- j mánynak bármily tekintetben ne- ! hézségeket támasszak, csak fel aka- j rom vetni a kérdést — nem tudom, kívánatosnak tartja e általában mi- ■ niszterelnök ur, hogy tájékoztassa a főrendiházat: t igaz-e, képzelhető-e, hogy egy j szövetségesünk — legalább eddig szövetségesünknek gondoltuk — olyan követelésekkel lép fel a monarchiával szemben, amelyeknek teljesítése a monarchiának nemcsak, mint nagyhatalomnak megmaradását, de a jövőbeni fennállását is lehetetlenné teszi. Gróf Tisza István miniszterelnök: A kormány a lapokból értesült azokról a tényekről, amelyek az olasz kamarában tegnap történtek. A kormány az olasz kormánytól annak újabb megbízatása óta egészen a legutolsó órákig semmiféle közleményt nem kapott, semmiféle információi nincsenek. Ilyen körülmények között tartózkodni kívánok bárminő véleménynyilvánítástól és mély tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket, hogy ugyanerre az álláspontra helyezkedjenek. (Helyeslés.) Azt hiszem, nekünk nyugodtan be kell várnunk azt az eljárást, azokat a tényeket, amelyeket az olasz kormány egészen spontán, a mi részünkről való, minden befolyásolás és felszólítás nélkül cselekedni fog és ehhez képest fogjuk mi a magunk lépéseit megtenni. (Élénk helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Ezután áttértek a napirendre. A kivételes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot hozzászólás nélkül elfogadták. A hadiszállítások körül elkövetett visszaélésekről szóló javaslathoz Hadik János gróf »szólalt fel, akinek Tisza István gróf válaszolt. Olaszország ereje. Eger, május 21. Most, hogy az olasz őrület a szép Itáliát ellenünk oly bűnösen és erkölcstelen politikával harcba viszi, indokoltnak tartjuk Olaszország viszonyairól néhány ismertető adatot közölni. Az olasz király tuuvalevőleg Ili. Viktor Emánuel, aki 1900. julius 30-tól uralkodik. —- A trónörökös csak 11 éves. — Az anyaország területe 286,682 négyszögkilométer, lakossága (1911.) 34.671,377 lélek. Lakossága szerfölött sürü, egynégy- zetkm.-re 120 fő (Németbirod. 120, Ausztria 95, Magyarország 64 lélek) úgy, hogy csak Belgium, Németalföld és Anglia bir sűrűbb lakossággal. Azonban óriási a kivándorlás. 1912. évben is több, mint 700,000 ember vándorolt ki, úgy, hogy egyetlen európai állam megközelítőleg sem szenved ekkora vérveszteséget. A lakosság közül köze! 10 millió a mezőgazdaságban, 4 millió az iparban, 1 millió a kereskedelemben s közlekedésben kap kenyeret. Gyarmatai: Libya (Tripolis) 723 ezer, Eritrea 280 ezer, Somali 400 ezer lakossal és másfél millió kilométer terjedelemmel. — Van Olaszországnak is Tientsin mellett 40 négyszögkm. bérelt területe. Az anyaország termése ezer tonnákban: Búza 4510, rozs 134, árpa 183, zab 410, burgonya 1692. (Magyarországé fenti sorrendben: 5025, 1351, 1570, 1165, 5973 az 1912. évben.) Állatállomány (1908.) ló 955,878 (hazánkban 2.4 millió), I öszvér, szamár 1.236,060 (nálunk ! 22,000), szarvasmarha 6 198,861 j (7.4 millió), sertés 2 5 millió (7.5 ’ millió), juh 11 millió, kecske 27 J millió, (nálunk alig félmillió). Cuk- ! rőt 171 ezer tonnát termel, ami | monarchiánk 1 millió tonnánál töb- ! bet. — Szenet mindössze fél millió í mm-át produkál, a monarchra majd 50 millió métermázsát. Petroleum- ! termelése nincs. Vasérce jelentékte- ! len, mint a szene. Ólom, horgany és rézérc azonban meglehetősen nagy. Aranytermelése jelentéktelen, az ezüstté jelentősebb, de fele any- nyi, , mint a monarchiáé. Vasútja 14,500, telefonvonalai 27,000, táv- irdavonalai 50,000 km. hosszú. | Kereskedelmi tengerészet: 4800 vitorlás, 718 gőzös. Nagyobb kikötői: Nápoly, Genua, Palermo, Li- ! vorno, Katania, Messina, Velence, Brindisi. ! Különösen nagyobb behozatalra szorul Olbszország búzában, gyapotban, fában, gyapjúban, bőrökben, szénben, gépekben. Az olasz bank ércállománya 1912 évben 1148 millió lira (ebből arany 1000 millió). A hadsereg állománya 3 és fél millió ember, ebből a territoriális hadsereg 2.3 millió. A tu- lajdonképeni hadsereget 800,000 főre becsülik, 128,000 lóval és 1/10 ágyúval, 210 repülőgép, 9 kormá J nyozható léghajó, 46 csatahajó, 114 J torpedónaszád, mintegy 100,000 I főnyi tengeri haderő. Legnépesebb városai Nápoly 678 ezer, Milánó 600, Róma 542, Turin 427, Palermo 341, Genua 272, Florenc 233 ezer lakossal. ______________ *3i .. iiiujus 22. m indenütt a San mögé vetettük vissza az oroszokat. Nendorf helységet elfoglaltok. Az összes foglyok száma eddig 194,000 ember. » (Közli a uii'úszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, május 21. (Hivatalos jelentés.) A középgaliciai arcvonalon a harcok tovább tartanak. Azokat az orosz osztagokat, amelyek a San szakaszon Sieniavától lefelé a folyó nyugati partján még tartották magukat, a folyón túlra vetettük viszza. jaroslautól keletre a szövetséges csapatok nagyobb ellenséges erők egyes előretöréseit véresen visszautasították. A foglyok száma emelkedik. Csapataink Drohobyctól keletre heves éjszakai harcokban rohammal bevettek egy orosz állást és elfoglalták Neudorf helységet. Ez alkalommal egy- ezernyolcszáz oroszt elfogtak. Keletgaliciábön az oroszoknak a Dnjesteren át intézett ellenoffeni' áját a Pruth-vonalon megállítottuk. Kolomeánái uz ellenség áttörési kísérletei meghiúsultak. Az összes támadásokat, melyek e hídfő ellen irányultak, az ellenség igen súlyos veszteségei mellett visszaver ,M A klelcei hegyvidék«n|? vívott harcokban, amelyek helyenkint még tartanak, eddig 4000 foglyot ejtettünk.
