Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-17 / 136. szám

E \i i\ i ü i 5 A O ;3i .. n:ujus 17. instrukciókkal való ellátását, hanem még az anyagi támogatást is kilá­tásba helyezte. Az államvasuti főellenör biztosi- tóttá az egri közönséget, hogy a vasút részéről minden jószándék meg van, hogy lehetőleg a legelő­nyösebben biztosítsák a gyümölcs gyors vasúti szállítását, bár arra figyelmeztetett, hogy a mai rend­kívüli állapotok mellett kisebb, na­gyobb kalamitások nem kerülhetők el. Felmerült az a terv is, hogy a távoli német piacok helyett a felvi­déki magyar piacokat használják ki. S ezért Máramarossziget, Ruttka és Budapest felé a személyvonathoz csatlakozó gyümölcs-száilitó kocsik beállítását kérték a vasúttól, ezt az államvasutak jelenlevő képviselője a legnagyobb előzékenységgel kilátásba is helyezte. A kamarai titkár felhívta a figyel­met arra is, hogy esetleg az Eger­ben és Gyöngyösön rendezendő gyümölcsvásárok s ha az értékesítés más piacokon nem sikerülne, az aszalás és kifőzés tervével is fog lalkozzék már most a bizotíság. Erre vonatkozóan különben már rendeletet is adott ki a földmivelés- ügyi miniszter s állami aszaló és szeszfőző készülékek kölcsönzését helyezte kilátásba. Az értekezlet azután úgy állapodott meg, hogy egy gyöngyösi szakértőt küld ki a németországi piacok tanul­mányozására s kíséretében egy egri gyümölcskereskedőt, aki 2 gyöngyösi szakértőt az egri viszonyokról infor­málja. & második magyar hadi- kölcsöa jövedelmező­sége. Eger, május 16. A beérkező jelentések szerint a násodik hadikölcsön iránt ország- zerte igen nagy érdeklődés mutat­kozik a közönség minden rétegében igyik hatalmas megnyilvánulása ez innak a párját ritkító lelkes áldo- :atkészségnek, amelyről a magyar íemzet a nagy történelmi időkben uindig oly fényes tanúbizonyságot ett és amelynek elsősorban köszön­ti ezeréves fenmaradását. De az kölcsi rugókon kívül kétségtelenül ephez jut a kölcsön iránt való eklődésben az ez anyagi szem­ont is, amely a tőkét a minél biz- abb és minél gyümölcsözőbb <21- elyezés felé természetszerűen hajtja. És valóban nem kell épen pénz- szakembernek lenni, hogy a ibocsátásra került uj hadikölcsön íindkét típusának rendkivü' elő- yös voltát a tőkegyümölciöztetés sempontjából felismerhessük. A második hadikölcsön 6 száza- 3S kötvényeinek wcitátási ár- »lyama a jegyzett összeg teljes be- esetében 97 koroha 50 fil- rben van megállapítva. Figyelem­éi arra, hogy e kötvények már lyó évi május hó l-.étől kezdő­dőleg fogják élvezni a 6 százalékos kamatot, holott a jegyzés, illetve a befizetés későbbi időpontban, május 12-étől 26-áig történik, a 97 korona 50 filléres árfolyamban a jegyző fél javára kamat is foglaltatik, amely a május 26-iki befizetést véve ala­pul, 42 fillért tesz ki. Ennek levo­násával a f. é. május hó 1-ére megállapított árfolyam tulajdonkép­pen 97 korona 08 fillér, úgy hogy ezzel szemben a 100 kor, névérték után járó 6 százalékos kamat tulaj­donkeppen 6’18 százalék tényleges kamatnak felel meg. Ha a pénzügy- miniszter élni fog az aláírási fel­hívásban biztosított jogával és e kölcsönt 1921 május hó 1-ére fel­mondja és névértékben visszafizeti, úgy a jegyző fél hat év múlva az árfolyamban és a névérlék közötti különbözethez képest 2.92 százalé­kos tőkenyereségben részesedik. Ezt a tőkenyereséget hat éven keresztül egyenletesen élvezett járadékra át­számítva, évi 0 41 százaléknyi ka­mattöbbletei nyerünk, amelynek fi­gyelembevételével a 6 százalékos járadékkölcsön tényleges kamata 6 59 százalékra emelkedik. A , második hadiköicsönuek zá­roltan jegyzett 6 százalékos kötvé­nyei a jegyző fél részéről öt és tél év múlva felmondható és a fel­mondási jog gyakorlása esetén 1021 november hó 1-én, tehát hat és fél év múlva névértékben fizettetnek ki. Az itt jelentkező tőkenyereség évi járadéka átszámítva, évi 0 37 százaléknyi kamattöbbletet jelent, amelynek figyelembe vételével a zárolt darabok effektiv kamatozta­tása 6 55 százalékot tesz ki. Az 5 és fél százalékos járadék­kölcsön kamatozása csupán folyó évi junius hó 1-én veszi kezdetét, tehát az itt megállapított 90 korona 80 fillér árfolyamnál tekintetbe vé­tetett a befizetés napjától f. é. jun. 1-ig járó kamat is. Befizetési napként f. é. május hó 26 át tételezve fei, az 5 és fél szá­zalékos járadékkölcsön árfolyama f. évi junius l én tulajdonképen 90‘87 fillér. Ehhez képest tehát a száz koronás névérték után járó 5 és fél százalék ‘ö’OS százalékos tényleges kamatoztatásnak felel meg. Ha ezt a járadékkölcsön a pénz­ügyminiszter.— az aláírási felhívás " ban.íltztositott'jugnál fogva — leg- -korábban 1925 május 1-ére fel­mondja és névértékben visszafizeti úgy a kölcsönjegyzők 9i2 százalé­kos tőkenyereséghez jutnak hozzá, amely tiz éven át egyenletesen él­vezett évi járadékra átszámítva és a 6 5 százalékos járadékkölvények ka­matát évi 6-75 százalékra emeli fel. Jelentékeny kamatemelkedést ered­ményez, ha a jegyzett összeg rész­ben lomaárdkölcsön utján nyer fe­dezetet, minthogy a jegyzés céljára lombárd utján felveendő kölcsönök részére, egy év tartamára, kedvez­ményes kamatláb van biz . , amely jelentékenyen kisebb a hadi- kölcsönkötvények kamatozásánál. Fényes esküvő az ér­seki lakban. Eger, május 16. A szép május tegnapi tündöklő vasárnapján feledhetlenül szép csa­ládi ünnep színhelye volt az érseki laknak virágdiszben pompázó házi kápolnája. Érsek főpásztorunk ál­dotta ott meg unokaöccsének, szmrecsányi Szmrecsányi Béla cs. és kir. kamarásnak, a Budapesti Hírlap, a Társaság s az Uj Idők kedvelt Írójának, szmrecsányi Szmre­csányi Zsófival kötött házassági fri­gyét. A vőlegény atyja, érsekünk test­vér bátyja. Szmrecsányi János zemp- lémi nagybirtokos, huzamosabb ide­je Egerben van már, a szükkörü nászünnepély többi vendégei pedig szombat este érkeztek városunkba. A menvaszony szülei, Szmrecsányi Jenő nyug. közigazgatási bírósági tanácselnök nejével, Berzeviczy Ni- nával, Má!i és Mici leányaival, a vőlegénynek csak nővére, Szmre­csányi Margit ‘alapítványi hölgy jö hetett el, mert fivére, István cs. és kir. kamarás, őrnagy a déli harc téren, Jenő főherceg közvetlen kör­nyezetében teljesít szolgálatot. Nász­nagyok Berzeviczy Albert, belső tit­kos tanácsos, a magyar tudományos akadémia elnöke és Szmrecsányi Miklós nyug. miniszteri tanácsos voltak. A polgári egybeadás után, ame­lyet Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester végzett, délelőtt 10 órakor végezte az érsek az esketési szertartást. A családi hagyományok nemes értékeit méltató remekszép beszédben a lelkek mélyéig ható ékfefeszólással ‘szólt az érsek az uj párhoz. Virágdiszben, gyertyafény­ben ragyogott az oltár s amint a szónokló főpap aranyos palástján szikrázott, vibrált a napsugár fen- költ szavai az örömkönnyek gyön­gyeit csalták elő, hogy a boldog­ságnak ez a feledhetetlen ünnepe általuk még ragyogóbb, tündöklőbb legyen. Délután 1 órakor az Irseki palo­tában diszebéd volt, amelyen a hászünnep vendégei s az udvari papok vettek részt. A fényes lakomának valóban utólérhetetlenül izes csemegéje .volt az az elragadóan szép pohárkö­szöntő, amellyel Berzeviczy Albert üdvözölte az uj házaspárt. A tudós férfiú mesteri módon találta el és fejezte ki a lelkeket átható magasz­tos hangulatok nyelvét, a rokonsziv előtörő üdvkivánatait, amelyek mint mondta, az uj pár lelki kincseinek ritka gazdagságában bírják erős gyökerűket. Ebben a felmagaszto- ! sült percben, fűzte tovább a visz- t szaemlékezés kedves szálait a másik ( násznagy, Szmrecsányi Miklós, ki- * nek bensőséges szavaiban a daróci, j berzeviczei és vékei kúriák reminis- S dcnciái keltek uj életre, gyarapítva, sokszorozva a szépemlékü napnak bőséges örömét. Az érsek-házigazda a menyasz- szonyra és az egyik örömapára, mint akiknek szomszédos névnapjok a nászünneppel éppen összetalál­kozott, kérte még gazdag áldásait a Mindenhatónak. A délutáni vonaital elutazott aztán az ifjú pár s elutaztak a vendégek. Bizonyáré mindannyian soká hallják még visszhangszerü lelkökben Ber­zeviczy Albertnek azokat a meste­rien találó szavait, hogy ez a nász- ünnepély, a maga tiszta fényével, melegségével, boldogságával olyan volt e súlyos idők nyomasztó ér^é sei közt, mint a zord, zimankós csatatér hideg hava alól előtörő üde, meleg forrás, amely a tiszta boldogság virágait s a legszebb remények örökzöldjét fakasztja. & franciák veresége Felső-Elszászban. Genf, május 16. A Baseler Zeitung jelen­tése szerint a Fecht völgyé­ben operáló francia csapatok kénytelenek voltak a völ­gyet feladni és a francia ha­tár mögé vonulni, A német csapatok elfoglalták a völ­gyet és a magalatokról visz- szaüzték az ellenséget. Bombavetés Párisra. Hamburg, május 16. A Hamburger Fremd enblatt- tisk jelentik Rotterdamból, hogy e hó 11-én egy német repülő­gép öt bomba; dobot, Páris északi külvárosára. A bo obák öt emberi megsebesítene'»: de csak es-kélj anyagi kárt okoz­tak. Időközben francia repülő­gépek szálltak fel és üldözőbe vettek a néme» aeropláat. — Fizessük be az adót. Eger város számvevősége a következő hirdetményt tette közzé: Aiulirott számvevői hivatal ezen­nel felszólítja mindazokat az adózó­kat a kik a városi adófókőnyvben előirt s az 1909. évi XI. t.-c. 26. § a értelmében esedékes adótarto­zásukat e hó 15-ig be nem fizeti hogy azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számí­tott nyole napon belül vagyis e hó 23 áig a városi közpénztárba annál is inkább fizessék be, mert ellen­kező esetben ellenük a zálogohsi eljárás azonnal meg fog indíttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom