Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-10 / 129. szám
2. E G K l U J i A G 19i 'í. május 10. sebesült kisebb és nagyobb angol hajót angol kikötőkbe befutott ami akkor megmagyarázhatatlannak látszott, hogy sérüléseit kijavi sák. így kü’önösen Tyiebe futott be több megrongált hajó. A Firth of Forth kikötőbe ’bevontattak egy cirkálót, amely a hátsó részén szenvede.t sérülést, a Themsébe i pedig egy sorhajót amely az elülső ró-zén sérült meg. Doverben egy nagy hadihajó fekszik, amelynek hátsó része erősen meg van rongálva és hátsó kéményének fe e hiányzik. Hogy milyen okokból tiltotta meg a norvég cenzúra a tengeri csatákról szóló hírek közlését, az most érthető. Es érthető az a buzgalom is, amellyel a brit admiraiitás tagadta, hogy tengeri ütközet volt a német és az angol flotta költ. Jó oka volt erre a titkolózásra. A német f oda ebben a csatában tényleg nem vett részt és miután semleges hajókról nem lehet szó. csakis ?.z történhetett, hogy k»t angol hajóraj közt folyt le az ütközet, amelyek a sötétben nem ismerték fel egymást. jt második magyar . hadikölesön. Eger, május 9. A hosszasan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavaitalan ellátása céljából uj hadi kölcsön bocsáttassák ki. E szűk ségletek fedezésére a pénzügyminiszter az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön - kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5 és fél százalékos járadékkölcsön kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is közvetlen fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az alátrás f. évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 K névértékért ; a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 97 K50 f-ben; b) ha pedig az alább* ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az 5 és fél százalékkal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 K névértékért; a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f-ben állapittatik meg; b) sa pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20-ben állapittatik meg. A 6 százalékos kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 5 és fél százalékos kölcsönnél 100 K. \ második hadikölesön 6 százalékos typusu kötvényei 1915 május 1-től kezdődően és minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915 év november 1 én esedékes. A folyó év május hó elsőtől az aláírás napjáig járó folyó kamatot azonban, az aláírónak nem kell megtériteni. Az 5 és fél százalékos typusu kötvények pedig 1915 év junius 1-től kezdődőleg és minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos Részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó év junius 1-ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó év december 1-én eüedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt összegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutaiék felszámításának helye nincs. * v Ha az aláirt összeg 100 K-át meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 K-át meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10 százaléka biztositék- képen leteendő, és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláirási helynél pedig vagy készpénzben vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett ösz- szeg 25 százaléka legkésőbb jun. 8-ig, 25 „ „ jun. 18-ig, 25 „ „ jun. 28-ig, 25 „ „ jul. 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány-űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró tél az aláírási helytől pénztári el- ismervényeket kap, amelyek a fél kívánatéra 1915. junius 14-től kezdve a m. kir. pénzügyministérium részéről kiállított ideiglenes elimer- vényekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 5 és fél százalékos kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6 százalékkal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 5 és fél évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920, november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kiicstár köteles az ily kép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügymintsterium fen- tartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 6 százalékos, mint az 5 és fél százalékos kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 6 százalékkal kamatozó kötvényekre nézve 1921. május 1-jét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a moratorium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybevehetők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztás hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön-kötvényekre történő befizetés.'' céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25 százaléka, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg ‘25 százaléka erejéig vehetők igénybe. Azok, a kik a befizetésekre ilyen, egyébként moratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az Intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a m. kir. hadi kölciönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75 százalékáig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi julius 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1916.* évi julius 8-ig évi 5 százalékos állandó kamatláb biztosittatik. Az aláírók kívánságára a járadék- kölcsönök kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1916. junius 30-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával. Galicia helyett Németország. Az egri gyümölcs exportja. Küldöttség a kereskedelmi miniszterhez. Eger, május 9. Amint már tegnapi számában jelezte az Egri Újság, nagyfontosságu értekezletet tartottak ma délelőtt 10 órakor nagyecséri Kánitz Dezső elnöklete alatt az egri gyümölcskereskedők és termelők, hogy a háborús állapot következtében Galíciából kiszorult egri gyűlöl UJ piacot szerezzenek. Az, ntekezleten megjelent Jankovics Dezső polgár-
