Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-03 / 122. szám

2. E a K i veszteségei mellett visszavertük és kilencven emberét elfogtuk. Tegnap ismét két ellenséges légi jármüvet tettünk harcképtelenné, az egyiket Reimsnél lőttük öss^e, a másikat Verduntól északnyugatra egy repülőrajból a repülőrajt ól a legsürgősebb leszállásra kéuyszeri tettük. Keleti hadszíntér: Oroszország északnyugati részében hadműve­leteink jól haladnak előre. Sawlenál további négy­száz oroszt ejtettünk foglyul. A menekülő oroszok üldözése közben a németek elérték a Nitautól dél­nyugatra eső vidéket. Kalvarja környékén az oroszok támadásait az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertük. Háromszáz hadifogoly maradt kezünkben. A legfőbb hadvezetőség. Támadást kezdtünk Örosz-£engyel­országban. Djabb sikerek az Orava és Opor völgyében. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 30. (Hivatalos jelentés.) Orosz-Lengyeiországban egyes szakaszokon az ellen­séget elől,levő állásaiból visszavertük. Csapataink ez al­kalommal helyenkint egészen az ellenséges főállás aka­dály vonaláig jutottak A nyugatgaliciai arcvonalon és Kárpátokban élénk ágyuliarc folyt. Az Orava és Opor-völgy között levő magaslatokon csapataink heves orosz támadásokat visszavertek, 200 oroszt elfogtak végül támadásba mentek és kemény harc után Ostry magaslattól keletre egy erős orosz támasz­pontot elfoglaltak. Ez alkalommal több oroszt elfogtak és géppuskákat zsákmányoltak. DélkeletgaSiciában és Bukovinában nincs változás. Hőfer, altábornagy. Tarthatatlan a Séd il Satunál a szövetségesek helyzete. Elsnlyesztett angol tengeralattjáró. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, májas 2. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A főhadiszállás jelenti: " Tegnap az ellenség balszárnya, amelyet ismételt támadásunk Kaba- Tepénél elfoglalt állásaiból Ari Burnu felé szorított, ismét előre próbáltnyomulni, hogy tüzér­ségünk hatásos oldaltüzeléséből kiszabaduljon, de ez al­kalommal is szuronytámadásainkkal visszaüztük őt part­menti állásaikba. Ez alkalommal két gépfegyvert a munícióval együtt és egyéb hadianyagot zsákmányoltunk. Az ellenség, a mely Séd il Bahrnál partraszálni próbált, ugyan fedezé­kekbe ment, ez idő szerint azonban az anatóliai part mentén levő ütegeink tüzelése következtében tarthatat­lan helyzetben van. Az A. E. 2. ausztráliai tengeralattjáró naszádot, a mikor a Már vány-tengerbe benyomulni igyekezett, hadi­hajóink elsülyesztették, 3 tisztből és 22 legényből álló személyzetet elfogtuk. Egy ellenséges repülőgépet, amely Alexandrette ki­kötője fölött repült, tüzeléssel úgy megrongáltuk, hogy a tengerbe zuhant. A repülőgép romjait egyik ezen a vizen lévő őrha­jónk kihalászta. A többi hadszíntérről nincs jelenteni valónk. U J S A G 13Á^. május 3.__ A dizázsió Miért lettek drágábak a külföldi pénzek? Eger, május 2. Az itthoniaknak kínos meglepetést okoz, ha hadifogoly vagy internált hozzátartozóiknak pénzt küldenek, hogy 123 koronát kell fizetniük 100 svájci frankért, melynek értéke békés időben 96—98 korona között válta­kozott. Kereskedőink sen kisebb megdöbbenéssel teljesítik kötelezett­ségeiket, mikor 135'— koronát fi­zetnek 100 német birodalmi márká­ért, 260'— koronát 100 hollandi fo­rintért, holott ök számításaikat a normális átszámító árfolyamra, az előbbinél 117'— koronáról 118’— koronára, az utóbbinál 200'40 koro­nára alapítottak. A háborús izgalmak közepette valutánknak ezt az értékcsökkenését a legkülönbözőbben magyarázzák és következményeit természetesen a legpesszimisztikusabbnak jósolgatják a pénzügyi kapacitássá átvedlett ká­véházi konrádok. Oly tarkára kiszí­nezve diskuráltak már a disagióról, hogy meg sem lepett, mikor egy barátom a devalváció valószínű be­következéséről értesített. Úgy vélem, hogy a devalvációról szóló mesét nem is kell részleteseb­ben cáfolgatnom, hiszem a papír­pénz és a nálunk kizárólagosan forgalomban levő bankjegyek között a különbség közismert dolog. Az aranynak a forgalomból való kivo­nása és az eddig nem létezett óri­ási bankjegy forgalom világosan érthető, semmiféle végzetes követ­kezményekkel nem járó gazdasági jelenségek. Valutánk értékcsökkené­sét illetőleg csupán arra a háború okozta gazdasági helyzetünkre aka­rok rámutatni, amelynek valutánk disagiója a legtermészetesebb követ­kezménye. Most a háborúban aktive résztvevő nemzetnek kivitele úgy nyersanya­gokban, mint iparcikkekben eo ipso megszűnt, hiszen készleteinkből sa­ját szükségleteinket éppen, hogy fe­dezhetjük. A vasút és hajós forga- galom megakadt, aminek következ­tében elestünk a szállítmányok ha­talmas összegre rugó fuvardijától és megszűnt természetesen az idegen for­galomból eredő tékintélyes nyeresé­günk. Jelentékenyen csökkentek a kivándoroltak pénzküldeményei is. Egyszóval nemzeti jövedelmünk for rásai elapadtak, külföldről pén- hozzánk nem jön be. Ellenben mi, hogy “megcsappant készleteinket kiegészítsük, szívesen hozatunk külföldi, semleges piacok­ról árucikket, amelyek vételárát a nemzetközi kereskedelmi szokások szerint az exportáló állam valutáló- jából kell megfizetnünk. De ezen­kívül még egyébb fizetési kötele- -ettségeink is vannak a külföldi ál­lamokkal szemben, példának csak a váltók utáni kamatot említem, mert cégeink bonitásuk érdekében nem élnek á moratorium adta ha- halasztással. Az igy előállott helyzet következ­tében, mig mi, hogy fizetéseinket teljesithetssük, az eddiginél még nagyobb mértékben vásároljuk a külföldi valutákat, addig külföld ke­reslete a mi valutánk iránt, kötele­zettségek hiányában, megszűnt. A pénznek pedig, mint a nemzetközi piac bármily árucikkének árát a ké­résiéi és kínálat viszonya szabja meg. Ezért lettek dráágábbak a kül­földi pénzek. r— s. Keveretleniil árusítják a hatósági lisztet. A kormány legújabb rendelete. Eger, május 2. Alig pár napja adott hirt arról az Egri Újság, hogy a hatósági liszt ellen számos panasz merült fel és hogy ez arra indította a vár­megye alispánját, hogy feliratot intézzen a kormányhoz, amelyben kérte a hatósági liszt keveretlen állapotban való árusításának enge­délyezését. Erre a feliratra már meg is jött a válasz, amely bizonyára megfogja szüntetni a panaszokat a hatósági liszt ellen, mert lehetővé teszi majd annak jobb feldolgozását. A hivatslos lap közli azt a kor­mányrendeletet, mely szerint a vár­megyei és városi törvényhatóság első tisztviselője a kereskedelemügyi miniszternek, a belügyminiszterrel egyetértőén kiadott fölhatalmazásá­val, Horrá -Szlavonországokban a bánnak fölhatalmazásával elrendel­heti, hogy a malomvállalatok köztes­tületeknek és közintézményeknek kenyér előállításával foglalkozó vál­lalati részére, olyan helyeken pedig, ahol a liszt-, illetően kenyérutal- vány-rends'zer be van vezetve, a malomvállalatok és a lisztelírusitó bárki részére az 1113/1915. M. E. -í;nu rendelet 4. szakaszában em­lített kenyérlisztet tengeriliszttel való keverés nélkül hozzák forgalomba

Next

/
Oldalképek
Tartalom