Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-30 / 119. szám
E Q K i L I S A G azt hitetik ei velük, hogy mihelyt német fogságba jutnak, azonnal agyonlövik őket. A Maas-magaslatokon, Verduntól délkeletre állásainkat néhány száz méterrel előbbretoltuk és megerődi- tettük. A Vogézekben a helyzet változatlan. Keleti hadszíntér: Kalwarjától délre Kowale falut és az ettől délre fekvő magaslatot megszállottak. Dachowonál, Sohacewtől délre elfoglaltuk az oroszok egy támaszpontját. A legfőbb hadvezetőség. H hősök választójoga. A miniszterelnök az indítványról. — Az indítványt nem vették tárgyalás alá. — A bépviselőkáz ülése. A miniszterelnök beszédét igy fe- jezibe: legnagyobb sajnálatomra jnem vagyok abban a helyzetben, hogy Rakovszky képviselő ur indítványához hozzájárulhassak és kérem, ne méltóztassék azt tárgyalás alá venni. Az indítványt nem tárgyalják. A miniszterelnök beszéde után az elaök elrendelte a szavazást. Felállás utján a Ház úgy döntött, hogy az indítványt tárgyalni nem kívánja. Az elnök azután azt javasolta, hogy a legközelebbi ülést május hő 3-án tartsák meg s közölte, hogy azoknak az üléseknek, melyeken az indemnitást tárgyalják, a házszabályok értelmében nyolc órás tartamúknak kell ienniök. Ezzél az ülés 12 órakor véget ért. Budapest, április 29. Érdekes ülést tartott ma a képviselőház, mert ezen az ülésen indokolta meg Rakovszky István azt az indítványát, hogy a harctéren küzdő katonáknak adjanak választójogot. Az ülést Beöthy Pál elnök háromnegyedtizenegykor nyitotta meg s bemutatta a főrendiház javaslatát a honvédelmi javaslatok elfogadásáról. A Szatmármegyei képviselők és Huszár Károly. Napirend előtt egy kis polémia volt Szuhányi Ferenc szatmármegyei képviselő és Huszár Károly közt. Huszár Károly tegnap a csaló had- seregszállitókról mondott interpellációjában azt a kijelentést tette, hogy a képviselők között vannak, akik már előbb tudtak a szatmármegyei visszaélésekről. Szuhányi visszautasítja azt a lappangó gyanúsítást, amely ebből a szatmármegye képviselőkre irányul, közvetlenül a nyomozás előtt szereztek tudomást ezekről a dolgokról, de mivel a legerélyesebb megtorló eljárás meg indult, szükségtelen volt, hogy a képviselőházban jelentést tegyenek. Ezt csak akkor tehették volna, ha a hatóságok kötelességmulasztást követtek volna el. Huszár Károly kijelentette, hogy egyáltalán nem volt szándéka meggyanúsítani a szatmármegyei képviselőket, vagy pláne olyan váddal illetni őket, hogy el akarják tusolni a dolgokat. A hősök választójoga. Rakovszky indítványa. Rakovszky István megindokolta a múltkor beterjesztett indítványát, a melynek lényege az, hogy húsz éves kortól kezdve életfogytiglan mindenki választó legyen, a ki a mostani háborúban a harctéren küzdött a hazáért. A nemzet nem fejezheti ki szebben elismerését azokkal szemben, akik érte harcolnak, mint azzal, hogy az alkotmány sáncai közé veszi be katonáit. Itf az alkalom arra, hogy a Ház ünnepélyés köszönetét és elismerését fejezze ki a katonákkal szemben azzal, hogy mindannyiunk elemi jogát: a választójogot minden katonára kiterjesztik. (Taps az ellenzéken, gróf Károlyi Mihály felállva tapsol.) Tisza nyilatkozata. Rakovszkynak a miniszterelnök válaszol. Megvallja, hogy nehéz neki bizonyos tekintetben, mikor e javaslattal szemben a tágyilagos taglalás álláspontjára kell helyezkednie. Mindenki szives örömest rójja le a nemzet háláját a harctéren küzdő katonák iránt, csak az a kérdés, hogy a választójog kiterjesztése alkalmas eszköz-e ennek a hálának elismerésére? A választójog nem egyének, vagy társadalmi rétegek megjutalmazása, hanem állami megbízatás, az állam által az egyesre ruházott közjogi kötelesség, hivatás, amelynél nem az egyes szempontja, hanem az állam szempontja irányadó. A választójog kiterjesztésénél bizonyos szelekciót kell gyakorolni. Abban a tényben, hogy valaki a harctéren volt és kötelességét híven, bátran teljesítette, ezt a szelekciót nem tudja megtalálni. Nem pedig azért, mert nem a hüebbek és bátrabbak vannak a harctéren, hanem a fizikailag erősebbek. Azok, akik itthon maradtak, nem kevésbbé hivek és bátrak, csak fizikailag alkalmatlanok, rövidlátók, ludtalpuak vagy gyenge- mellüek. Akik fizikai okokból nem váltak be és nem mentek el, ha elmehettek volna, épp oly híven teljesítették volna kötelességüket. Huszár Károly: Adják meg azoknak is a választójogot! Gróf Tisza István: Az az okoskodás, amely a katonáknak meg akarja adni a választójogot, ha csak teljes logikai ellenmondásba nem akar keveredni, a legszélsőbb álta- P ’ c._:_2tójoghoz vezet s ennek oeuozatala Magyarországon nemzeti szerencsétlenség volna . .. Panaszok a hatósági kenyér ellen. Felirat a miniszterhez. Eger, április 29. Körülbelül egy hete tart már Egerben a hatósági liszt kimérése. Azóta már interpelláltak miatta az állandó választmány ülésén, a közgyűlésen. Bizottságot alakítottak. Megvizsgálták, ellenőrizték a keverését. Próbakeverést csináltak, s a vett mintákkal összehasonlították s megállapították, hogy a keverés körül nincs semmi hiba. Megvizsgálták a malom kukorica készletét, amely az egyik bizottsági tag állittása szerint tgen jóminőségü, hibátlan bánáti kukorica. A panaszok azonban még sem szűntek meg. Sőt azt mondhatjuk napról-napra szaporodnak. Ehetetlen a kukoricás kenyér, amelyet a hatósági lisztből készítenek — ezt halljuk uton-utfélen és a lakosság el se viszi a kiutalt lisztmennyiséget. Ott áll a kereskedőknél és igen félős, hogy rájuk is romlik. Hozzáértők azt mondják, hogy ott a fő hiba, hogy keverve hozzák forgalomba a hatósági lisztet, nem csak azért, mert kevésbé volna még romlandó is külön-külön a kétféle liszt, de főként azért mert kenyér sütésnél más és más elbánást követel a kukorica és a búza liszt. Ha a kukorica lisztet dagasztás előtt leforrázhatná a gazdasszony, egész kitűnő kenyeret süthetne belőle, a keveréket azonban le forrázni nem lehet, mert a búza liszt ezt nem tűri. A panaszok hatása alatt most a vármegye alispánja sürgős felterjesztést tett a kormányhoz, amelyben tudomására hozza a felmerült panaszokat s főleg azt kéri, hogy tekintsen el a miniszter azon rendelkezéstől, hogy a hatósági lisztet keverve kell forgalomba hozni s engedje meg a külön-külön leendő forgalombahozást, amelyet egyformán indokol az, hogy a keverési arány igen nehezen ellenőrizhető, valamint az hogy a liszt keveretlenül jobban eláll, főként pedig az, hogy keve- ratlenül a tiszt jobban dolgozható fel, mert a kétféle liszttel két féleképen keli bánni. I3ir. áprSis -3Í. Kitüntetett 60-as törzsőrmester. A rudniki hős. Eger, április 29. Novy-Targban, Galíciának ebben a festői szépségű vidéki városában, mely a Magas-Tátra hófedte bércei lábánál fekszik, lélekemelő ünnepség között lett yitéz mellére tűzve, Gajdács Vincze cs. és kir. egri 60. gy. e. törzsőrmesternek az I. osztályú ezüst vitézségi érem. Ezen kitüntetése a vitéz és az ellenséggel szemben halálmegvető magatartásnak egy oly igazi katonánkat érte, ki hazájáért és szeretetett királyunkért, az északi harctéren, minden dicséretet felülmúl, ragyogó példaként áll hős bajtársai előtt és a 60-asok büszkén fogják az ezred történetébe ezen vitéznek a nevét megörökíteni. A hős törzsőrmester a háború kitürése óta, mint szakaszparancsnok szakasza élén számos ütközetben vezette szakaszát bátorítva és lelkesítve katonáit diadalra. Rudnik alatt, ahol a kitüntetést kiérdemelte, katonái élén, éjjel többszöri rohammal az ellenséges állásba hatolt, ahol sajnos a század tisztjei elestek, részben megsebesültek. Ezen éjteli rohamban ő is lábán megsebesült. Egy pillanat alatt észrevette kritikus helyzetét, tisztek hiányában átvette az összes legénység feletti parancsnokságot és a rohamot többször megismételte. Rövidesen a gépfegyver osztag parancsnoka is elesvén, az ellenség rendkívül élénk gránát tüzében, gépfegyvereinket nem bírta többszöri elszánt kísérlet dacára sem működésbe tartani, mert az ellenség nagyon erős ágyutüze azt lehetetlenné tette, igy a helyzet válságos voltát villámgyorsan átérezve, a gépfegyver osztagot biztos helyre vezényelte. Vitéz katonáinkat a kitartásra lelkesítve, hősiesen kitartott mindaddig, mig a szerencse őt is elhagyta, ismét két súlyos sebet kapott. Ezen ütközet után kórházba került nehéz sebeivel. De 5 heti gondos ápolás után önként kérte a harctérre való [küldését, a hidegtől elszokott szervezettel indult vissza a téli harcba. Az átmenet nélküli hideg szervezetét hamarosan megviselte, erős fejtifusszal és reuma bántalmakkal orvosi parancsra a nowoy-targi kórházba került. A vitézségi érmet, melyet dr. Strychensky kórházi főorvos tűzött a hős mellére, remek lelkesítő baszéd követte, mely buz- ditólag hatott az ott megjelent beteg katonákra. irtaim oi fori Man.
