Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-27 / 116. szám
2. EGRI U J S A Q 19<5. április 27. raegállapitása iránt számtalan eltérő rendelkezés adatott ki. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy Kemény János, Gyöngyös város polgármes tere a város szükségleteinek biztosítása körül dicséretreméltó ügybuzgalmat fejtett ki és rendkívüli gyors sikert ért el úgy, hogy a város szükséglete 80 vaggon lisztben már március hó elején megállapítva volt. Ez okból én csak Eger város és a községek szükségletének biztosítása körül jártam el. Ezen helyeken 77075 lélek szükséglete állapíttatott meg s erre a kormány 390 vaggon liszt kiutalását helyezte kilátásba, ami fejenként és havonként körülbelül 8 klgr. lisztnek felel meg. A szükséglet fedezésére a kormány megfelelő mennyiségű gabonát és tengerit utalt ki és fog kiutalni s ezt a hatóságoknak szerződött malom-vállalatokkal kell megőröltetni és kiosztatni. A malom-vállalatokkal a szerződések már minden városban és járásban megköttettek. Az alispáni jelentést a közgyűlés egyhangú helyesléssel tudomásul vette, mire Graefl Jenő bizottsági tag szólt hozzá, aki azt indítványozta, hogy ezt a fontos jelentést adja külön lenyomatban a vármegye és küldje meg minden bizottsági tagnak. Az indítványt egyhangúan elfogadták. A tárgysorozat. A közgyűlés tárgysorozatán általános érdekű dolgok nem igen szerepeltek. Nagyobbrészt a községi háztartást érintő vagy a község bel • ügyeire vonatkozó dolgokról volt itt szó. A közgyűlés úgyszólván felszólalás vagy megjegyzés nélkül fogadta el az előadók javaslatait. Mindössze két esetben volt hosz- szabb vita, a hatvani főjegyző nyugdíjazásánál és a hatvani községi orvos választásának megsemmisítésénél, de mind a két esetben szótöbbséggel az állandó választmány javaslatát fogadta el a közgyűlés és Farkas Dezső nyugdíjazását egyelőre nem rendelte el, a hatvani községi orvosi választást pedig megsemmisítette. Napirend után Mayer János képviselő a sebesült lovak kiutalása felől kért felvilágosítást az alispántól. Az a hír terjedt el, sőt több helyen hivatalosan is közhírré tétetett a vármegye egyes községeiben,[hogy sebesült lovakat ad ki a kincstár a gazdáknak. Sokan bejelentették igényüket, számos községben össze irás is készült, de azután sebesült lovakat sehol sem lehetett kapni, sőt a vármegyei lótenyésztő bizottság elnöke is kijelentette, hogy nem tud ilyen lovakról. Az alispán kijelentette, hogy a hirdetésre^és az összeírásra rendeletet ki nem adott, azt az egyes községek csak a hírlapi közlemények alapján eszközölték. Fognak tudomása’ szerint is lovakat kiadni az egyes községekben, de ez még a jövő zenéje. Mayet János azon reményének ad kifejezést, hogy ilyen lovakat elsősorban a kisgazdák kapnak, akik a Eger, április 26. jjjjf A parlament jelen ülésszakának szinte az országos kereteken túlnőtt fontosságú napja volt a mai, .mert a ma megtartott ülésen mondta el az egész helyzetről tájékoztató nagy beszédét Tisza István gróf miniszterelnök, amely elé nemcsak az összes magyarországi pártok néztek feszült várakozással, de az európai világ figyelme feléje s ez által a magyar parlament munkája felé fordult. A nagyfontosságu ülést az elnök 11 órakor nyitotta meg, bejelentette, hogy a király Beöthy Pálnak, a képviselőház elnökének, mint huszárszázadosnak a harmadosztályú katonai érdem keresztet adományozta, amit a Ház nagy éljenzéssel vett tudomásul. Ezután a különböző bizottsági előadók tették meg jelentéseiket. Azután a népfölkelési javaslat előadója Simon Elemér beszélt. A küzdelem folyni fog mindaddig, mig a tisztességes béke előfeltételei meg nem lesznek. Ez a háború nem hóditó ambícióval indult, ez védelmi háború, függetlenségünk megvédésére. És ami hivatása a monarchiának a múltban és a háború alatt volt, az lesz a monarchia világtöiíénelmi hivatása a háború után is. Őrt állani a népek és az államok függetlensége mellett és biztosítani az európai egyensúlyt. A monarchia, amely politikai, erkölcsi és katonai hatalmának oly fényes tanujelét adta, kell hogy az maradjon a jövőben is. Nem ellensége senkinek, csak bizonyos világuralmi törekvéseknek, — támasza, záloga, biztosítéka az európai szabadságnak. — Ajánlom a törvény- javaslatot elfogadásra. (Zajos taps és éljenzés a munkapárton.) Megint gróf Tisza István emelkedett szólásra és feszült figyelem közben a következőket hiondotta: Tisztelt képviselőház! Tisztelt barátom, a honvédelmi miniszter ur fog a javaslattal kapcsolatban szorosan katonai természetű minden felvilágosítást megadni. Az én felszólalásomnak célja az, hogy megállapítsam, hogy készek vagyunk megvívni erőnk megfeszítéséig és a végleges siker érdekében biztosit ' kívánjuk a hosszú háború összes politikai előfeltételeit. (Helyeslés.) hadiszolgáltatások terén már eddig is a legnagyobb «áldozatokat hozták. Ezután a közgyűlés déli 1 órakor véget ért. Kiienc hónapja állunk ebben az óriási küzdelemben. Ez a kilenc hónapos harc a döntést még nem • hozta meg, de igenis meghozta a hősies erőfeszítéseket, amelyekre hivatkozva, teljes bizalommal nézhetünk a jövőbe. Már a háború kezdete rámutatott j azokra az óriási nehézségekre, ame- j lyekkel meg kell küzdeni. Tulerőrel találtuk szemben magunkat mindegyik harctéren. Az első nehéz hét hónap alatt szövetségesünk erejének túlnyomó része a nyugati harctéren volt lekötve. A monarchia haderejére várt az a feladat, hogy az orosz haderő túlnyomó zömének támadását egymaga tartóztassa fel. — Az a hősi erőfeszités, a mely Ivangorod és Varsó alá vitte a szövetséges hadakat, teljes sikert nem aratott. A túlerő elől vissza kellett vonulni. Ebben a pillanatban ennek a támadásnak a feltartóztatására kellett egyesíteni a rendelkezésre álló erők nagy zömét. A monarchia haderejének igen tetemes része a monarchia tulajdon- képeni defenzív vonalaitól távol azon a fronton érvényesült, ahol az egész háború nagy céljának biztosítása szempontjából reá a legnagyobb szükség volt. Elhárította a német seregekkel egyesülten [a német birodalmat közvetlenül fenyegető támadást és részt vett abban az offen- zivában, a mely a Bzura—Nida és a Dunajec vonalán vitte ismét előre győzelmes fegyvereinket. Szükségesnek találtam nyomatékosan ezekre a történelmi fegyvertényekre rámutatni azért, hogy egyfelől tiltakozzam az ellen az itt-ott 5 felmerült felfogás ellen, mintha a szövetkezett nagyhatalmak bármelyike a háborúban bárminő kicsinyes, hogy úgy mondjam lokál-patriótikus szempontokat érvényesített volna. Az a nagy offenziva, a mely január derekán kezdődött, teljesen sikertelen maradt. Az azóta lefolytatott küzdelem már bebizonyította az orosz offenziva sikertelenségét és azt is, hogy a monarchia haderejének harci képessége nem csökkent. Hadseregünk erkölcsi és anyagi 'öntetben a legnagyobb büszkeséggel nézhet vissza a 9 hónap múlt eseményeire és a jövő beláthatatlan eseményei elé. Hősiességben és ön- feláldozásban a monarchia egész katonai hadereje fényesnek bizonyult. Megvan most is mindnyájunkban az a tudat, hogy nagy idők nagy pillanatait éljük. Érezzük ezt mindannyian és ép ezért félre kell tenni minden kicsinyességet és egyesülnünk kell, hogy erősen és szilárdan megalapozzuk azt a nemzeti létet, amely mindnyájunk életét biztosítsa. Ez annál lélekemelőbb, mert a pártharcok, amelyek eddig a nemzeti közéletet nyugtalanították, megszűntek és megújulásuktól a háború tartama alatt nem lehet tartani. Mi, akik itt élünk, látjuk, de a külföldiek, akik itt vannak, tanúsíthatják, hogy ebben az országban soha teljesebb nyugalom, összhang és rend nem volt, mint most. Rendőrre, csendőrre nincs szükség. Azokat a nehéz problémákat, amelyek a társadalmat próbára tették, a legnagyobb lelkierővel és a legnagyobb önmegtagadással, zúgolódás nélkül oldotta meg a társadalom és kicsinyes dolgokkal nem törődött senki. Azután Hazai Samu honvédelmi miniszter beszélt a javaslat mellett. A függetlenségi párt részéről Bakonyi Samu mondott úgy a munkapárt, mint az ellenzék zajos helyeslésétől kisért beszédet, amelyben kifejtette, hogy nem lehet egyetlen egy párt, nem lehet egyetlen képviselő, aki elzárkózhatnék ama kötelesség teljesítése elől, hogy amikor az állami lét alapfeltétele : az ország területi integritása van veszélyeztetve, egy lélekkel, egy szívvel meg ne hozza a kellő áldozatkészséget. & jóléti bizottság ülése. Adjanak nullás lisztet a kereskedőknek. Eger, április 26. A jóléti bizottság a heti ülését ma is megtartotta Lukács Gyula elnöklete alatt. Több közérdekű dolgot beszélt meg itt a bizottság s egyik legfontosabb határozata az, hogy a nullás liszt elárusitásának igazságos rendezése céljából át fog írni a városi tanácsnak. Ebben az ügyben már a közgyűlésen történt felszólalás, ahol egyszerűen tudomásul vették a polgár- mesternek azt a válaszát, hogy a búza métermázsájából kivett 7 százalék nullás liszttel a város rendelkezik s azt utalványra adja ki betegeknek és ezt kapják a cukrászok is. A jóléti bizottság is abban a véleményben van, hogy ez az intézkedés nem egészen helyes és méltányos, azért olyan értelemben ir át a városi tanácsnak, hogy tartson j meg a városi hatóság a 7 száza- i lékos nullás lisztből 3 százalékot a | saját rendelkezésére (cukrászoknak | és betegeknek) a többi 4 százalékot \ pedig adja ki a hatósági lisztet áru- | sitó kereszkedőknek azzal, hogy ] abból kiviéi . mindenkinek a ke- ; nyér és fozu iiszt vásárlásával arány- : ban álló mennyiséget adjanak ki. A miniszterelnök a háború kilenc hónapiáról A népfölkelés kiegészítéséről szóló j'avaslat. — A képviselőház ülése.
