Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-21 / 110. szám
1915. április 2!. « ft R i V ' ö A Párvy Antal 1837-1915. ££3089318 Ismét gyász borult az egri káptalansorra: hosszas szenvedés után munkás élete 79-ik évében meghalt Párvy Antal, sághii c. prépost, egri kano*ok, a szepesi püspök testvérbátyja, néhány év előtt még buzgón tevékénykedő plébános* Eger városának. Ritka jó szív dobogása szűnt meg evvel a halállal: a zajtalan jótevésnek kiválóan fő forrása apadt ki, amikor Párvy Antal a sir álmára hunyta le szemét. Husvét vasárnapján ablakából nézhette még, hogy a házához beszállásolt katonasereg miként örül annak a kis borajándéknak, amelyet az ünnepre kiosztatni rendelt; mind fájdalmasabb betegsége mihamar ágyba döntötte azonban, s miután néhány nap előtt saját kér téré felvette a haldoklók szentségeit, tegnap, apr. 20-án, d. u. 2 és 3 óra között megszűnt élni. Terézia nővére éjjel-nappal ott volt ápoló [szeretetéve! a súlyos beteg testvér ágya mellett; azonban sem az önfeláldozó szeretet, sem a leggondosabb orvosi kezelés nem tudta életben tai tani a főutcával szembenéző tornyos kanonoki ház elaggott urátHalálhírét különösen a kere- csendiek fogják venni nagy meg- illetődéssel, fájdalmasan gyászolván az elhunytban soká nem feledhető, jólelkü lelkipásztorukat. Az elhunyt életpályája különben a következő Párvy Antal Gyöngyösön született 1837-ben. Tanulmányainak befejezte. után 1861-ben Desseffy Emil gróf családjánál, majd Majláth György gróf házánál nevelősködött, 1872- ben Nyiradonyban lett plébános, két év múlva Feldebrőre ment át, 1890. tavaszán pedig Kere- csenden lett plébános és esperes. 1902-ben főesperes és sághai c. prépost, mig 1908. decemberben munkás élete jutalmául egíi kanonok lett, s mint ilyen egyszersmind Eger város plébánosa. 1910 ben érte meg aranymiséjéí, majd erői hanyatlásával 1913. tavaszán felmentést nyeit a plébánosi teendők alól. Párvy Antal rendkívül nagy sziv- jóságu, nemes lelkű s európai műveltségű féiíiu volt. Beszélt minden európai kulturnemzet nyelvén, beutazta csaknem egész Európát s külföldről a modern haladás, a kultúra szeretetét hozta magával, amely nagyszerű harmóniába csendült a kereszténybéke tiszta nyugalmát sugárzó egyéniségében a klasszikus műveltség nemes fönségével. A környezetében levők tudják, hogy rajongott a latin klasszikusokéit. Igen jóbarátja volt a megboldogult Ury József Op-rtr' . 3 a köztük fenálló őszinte bánság főleg a klasszikusok szeretetén épült föl. Nagy szivjőságáról kiapadhatatlan jótékonysága tett tanúságot. Mindenkin segített, aki hozzá fordult, mindenkinek többet adott, mint ameny- nyit kért. Csöndben titokban gyakorolta a jótékonyságot. Nem a világ elismerését várta érte jutalmul, hanem azt a belső gyöngéd örömet, amely a jótett nyomán úgy fakad föl, mint virágkelyhéből az illat. Eger város is egy nagy jótevőjét gyászolja benne, mert az apróbb jótékonyságon kivül maradandóbb adományokkal is megörökítette nevét a mi vámosunkban. Nagy örömmel veti arról tudomást nem is oly rég a város közönsége, hogy az elhunyt az Egerben létesítendő vízvezeték céljaira 1C000 koronát adományozott. Maradandó becsű az a levél is, amellyel ezt az adományt kisérte s afok a szavak, amelyeket később ebben a kérdésben az Egíi Újság judósitójának mondott. Legutóbb a hadbavonult katonák családjainak főisegélyezésére adott szép adományt s mig egészsége engedte mindég személyesen részt vett a könyöradományoknak a szegények részére való kiosztásánál./ Az elhunyt temetési, szertartásai a következő rendben fognak lefolyni: A szeríatás holnap reggel lesz a kilenc órai mise után. Holnapután reggel 9 órakor ünnepélyes gyászmisét mondanak este a nagytemplomban és ezt követően délelőtt 10 órakor lesz a temetés. A gyászoló család alig reméli, hogy a szepesi püspök eljöhetne a csütöitök délelőtti temetésre, mert habár múló természetű, de mégis szobában maradást követelő \ betegség akadályozza őt ebben. A megboldogult vagyonának javarészét életében osztotta ki a nyomor enyhítésére; amije még maradt, úgy halljuk, kiterjedő rokonságának hagyományozta. Halála alkalmából Eger város szegényei közölt 1000 koronát rendel kiosztatni. A képviselőház ülése. A javaslatok beterjesztése. Az interpolációs napok vitája. Budapest, április 20. A képviselőháznak ma is rövi- debb, csak a délelőtt folyamán fai tó ülése volt, amelyen a kormány beterjesztette a jávaslatokat s már volt egy kis vita is áz interpellációs napokról. Bezthy Pál elnök nem sokkal tizenegy óra előtt nyitja meg az ülést bemutatja Frigyes főherceg válaszát, a melyet a képviselőhíz tegnapi üdvözlő táviratára küldött. A válasz ez : Nagyméltóságu Beöthy Pál urnák, a magyar képviselőház elnökének Budapesten. A magyar képviselőháznak a hadban álló hadsereghez intézett, oly ékes szavakban tolmácsolt és lelkesedéstől áthatott hazafias nyilvánítását mély meghatottsággal és büszkeséggel fogadtam és intézkedtem, hogy a küzdő csapatok tudomására is hozacsék. Fogadja Nagyméltóságod a képviselőház bizalmáéit és eddig elért eredményeink elismeréséért, hős katonáim nevében legmelegebb és leghálásabb köszönetemet. Vitéz hadseregünk szeretett hazánk védelmében a mostoha elemi erők dacára, lelkesedéssel, törhetetlen hűséggel és lankadatlan erővel teljesiti szent kötelességét ellenfeleinek teljes leküzdéséig és az áldásos béke eléréséig. Frigyes főherceg, tábornagy, hadseregfőparancsnok. A javaslatok A formális aktusok után álta lános figyelem közepette felált gróf Tisza István s a következő törvényjavaslatokat terjesztette a Ház elé. Az országgyűlés időtaríamának meghosszabbításáról, a kivétele3 hadiállapotról szóló törvény kiegészítéséről, továbbá a háború esetéte szoló kivételes hatalomnak a kormány részéről történt mikénti igénybevételről szoló jelentést. Balogh Jenő igazságügyminiszter a képviselőválasztási bíráskodásról szoló 1850. évi XV.* törvénycikk módosításáról, a hazaárulók vagyoni felelősségről. a hadiszállításokkal elkövetett visz- szaélések megtorlásáról és végül az 1914. évi sajtótörvény 61. (a kauciókról intézkedő) szakaszának megváltoztatásáról. Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter beterjesztett egy törvény? javaslatot a helyiérdekű vasutak engedélyezéséről. Báró Hazai Samu beterjesztette a népfdkelési töivény módosításáról, v .amint a népfelkelésre kötelezett magyar állampolgároknak a Galíciából s Bukovinából kiegészülő csapaítestek hiányainak a pótlására való felhasználásról s végül az 1886. 20. tői vénycikk alapján igénybe vett népfölkelésre kötelezett állampolgárok mikénti felhasználásáról szóló törvényjavaslatot, illetve jelentést. Teleszky János pénzügyminiszter beterjeszti a hat havi indemnitásról, az állakincstárnak a pénzintézeti központ alapításában való részvételéről szóló törvényjavaslalokat. A napirend és az interpellációs napok. Azután az elnök azt a napirend javaslatot tette, hogy a Ház a bizottságok munkájának rövid 'határidőt engedélyezzen és ezért legközelebbi ülését már csütörtökön, áprih's 22-én délelőtt 10 órakor tartsa. A’napi rendhez elsőnek Rakovszky István szólalt fel. Több interpellációs napot követel, mert a legutóbbi ülésszak óta igen sok fontos körülmény merült fel, amelyekben interpellálni kívánnak. Gróf Tisza István miniszterelnök: Senkinek sincs szándékában bármiféle mesterséges módon korlátozni a Ház tagjainak inteipellálási jogát. Ennélfogva a legnagyobb készséggel egyezem bele abba, hogy ameny- nyiben az interpellációs könyvbem bárminemű interpelláció van bejegyezve, az csütörtöki ülésen előadható legyen. Rakovszky ezután indítványát visszavonja. Polonyi azt akarja, hogy szerda és szombat legyenek interpellációs napok. A miniszterelnök aztán kijelenti, hogy a kormány nem szándékozik túlságosan siettetni azoknak a törvényjavaslatoknak a tárgyalását, a melyek tartalmuknál fogva behatóbb tárgyalást és nyugodtabb megfontolást igényelnek. Vannak azonban más törvényjavaslatok is, a melyeknél a tisztelt. képviselő urak igen rövid vizsgálódás alapján állást foglalhatnak. Polónyi azután a sorrend megállapítását kívánja, mire a miniszterelnök kijelenti, hogy erre nézve a csütörtöki gyűlésen fog nyilatkozni. Az elnök kijelenti, hogy az a szándéka, hogy a csütörtöki ülés napi rendezése még nem a bizottságok munkájának eredményét csak a legköze- zelebbi teendők iránti határozathozatalt fogja kitűzni. A Ház ilyen értelemben elfogadja az elnök napirend indítványát s az ülés háromnegyed tizenkettőkor véget ért. Eger, április 20. — Adomány. Molnár Adolf 10 koronát küldött be szerkesztőségünkbe a vak katonák javára. Az összeget rendeltetési helyére juttatjuk. — Az Uránia bucsuelőadás. Mint már keddi számunkban jeleztük, az Uránia mozgóképszínház tegpap este 6 órakor külön előadást tartott távozó háziezre- dünk szeretett tagjai részére minden belépődíj nélkül. A hatvanasok teljesen megtöltötték a tágas nézőteret. Megható ünnepélyes hangulatot keltett az áldozatkész igazgatóságnak azon ötlete, hogy élőszavak helyett stílszerűen a fénysugár utján búcsúzott el a népszsrü ezredünktől. Ugyanis az előadás végén a Rákóczi induló lelkesítő hangjai mellett a következő búcsú szózatot vetítették vászonra. „Szeretett honfitársaink! Fájó szívvel búcsúzunk tőletek s óhajtjuk, hogy hős csapataink mihamarább letiporják ellenségeinket, hogy ti is visszatérhessetek körünkbe. Társatok meg jó emléketekbe, ahogy mi is szeretettel fogunk ti rátok gondolni. — Az Uránia igazgatósága“. A oerék hadfiak megelégedéssel távoztak s az alezredes és Grieshaber őrnagy köszösietüket fejezték ki az igazgatóságnak.
