Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-21 / 110. szám

XXII. évfolyam. 19í5. ánrilis 21. szerda. 110. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasér­és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség óé kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. F5=,Df. SETÉT SÁNDOR. Felelős sierkesztö : KÁLLAV MIKLÓS. _____, , , , , , báibizottságok értesítései, köszönetnyil­K iadótuiajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vánitásai,felülfiz. nyugtázása 20sorig5K. Magyarok Berlinben. Eger, április 20. A szövetség ellenére, a mely esztendők hosszú sora óta köt bennünket Német­országhoz tulajdonkepen esak a háború óta ismertük meg egymást. Az ismeretség fő­ként a németek részéről volt ♦ hiányos velünk, magyarok­kal szemben. Most a háború óta két oldalon folyik a nagy hosszú évtizedekre, talán év­századokra szóló összeismer- kedés. A harctéren, ahol né­met katonák, tábornokok és haditudósítók nem győznek elég nagy elragadtatással be­szélni a velük egy fronton harcoló magyar katonáról, a kemény, acélszivósságu ma­gyar honvédről és a harctér oroszlánjairól, a magyar lo­vas katonákról. De nemcsak á csatamezőn fonódik erősebbé a kapocs, amelyet Bismarck és And­rássy Gyula gróf a diplomá­ciában, a történelmi nagyok éleslátásával egybekovácsol­tak. Mind a két nemzet pol­gársága közelebb jut egymás­hoz nemcsak abban a törek­vésben, amellyel jövőjét biz- tositini, megalapozni akarja, de azzal is, hogy egymás faji erényeit, kulturértékét, nem­zeti öntudatát közelebbrőlmeg­ismerte. A magyar politikai világ négy előkelősége május 12-én Berlinbe megy, ahol német nyelven előadásokat tartanak Magyarországról, a magyar múltról, jelenről és jövőről: Apponyi Albert, Andrássy Gyula,* Berzeviczy Albert és Khuen-Héderváry Károly. Ez a névsor, amely az ellenzék két vezérét, a többség elnö­két és egyik vezetőférfiát fog­lalja magában, egyedül is ar­ról beszél, hogy a háború alatt mennyire háttérbe szo­rultak a legküzdhetetlennek látszó, ős pártszenvedélyek; hogy mindez a nemzeti ér­dek, amely a háborúval ösz- szefügg, mennyire egyesíti a legkülönbözőbb gondolko­dású, pártái]ásu, felfogású pia- gyarokat. Ez a magyar poli­tikai élet mégy reprezentán­sának együttes megjelenésé­ből bizonyára azt is meglát­ják a berliniek, hogy meny­nyire komoly gondja, célja a magyar közéletnek a né­met közvélemény hű tájékoz­tatása: az, hogy a német bi­rodalom a legilletékesebb férfiaktól hallja meg az ér­zések tolmácsolását, amelyek bennünket, magyarokat, a monarchia egyik felét német szövetségesünkhöz kötnek. Többet természetesen arról, amit a magyar politikusok Berlinben mondani fognak, alig lehet szólani. Kétségte­len azonban, hogy a négy államférfiunak nem lehet célja egyszerűen az: Magyarorszá­got fölfedezni, szemléltetően ismertetni azok előtt a ber­liniek előtt, akik eddig nem sokkal többet tudtak felőle annál, amit hézagos, vagy rosszul egybekalapált föld­rajzokból, felületes lexiko­nokból tudtak. Viszont az is kétségtelen, hogy a négy ál- lamférfiu látogatásának és berlini nyilvános szereplésé­nek nem lehet az a rendel­tetése, hogy a nevünkben kedves bókokat mondjanak a szövetséges birodalomnak. Úgy képzeljük; ennek a po­litikai látogatásnak a messze jövőbe néző jelentősége van s ha ez nem is fog már a ? májusi látogatás alkalmával kiderülni vagy kidomborodni, a későbbi időkben megérik annak gyümölcse. Apponyi, Andrássy, Khuen- Héderváry ... Ha eddig nem tanultuk volna meg, most komoly, parancsoló példát látunk arra, hogy a háború idejére minden ellentétet félre kell tenni és azért egyesülni, ami előttünk van: a háború sikeréért Ugyanott, ahol a német császár az emlékezetes birodalmi gyűlésen azt mond­ta: „nem ismerek pártokat, csak németeket“, fogják a magyar politikusok kiváló­ságai tanúsítani, hogy Ma­gyarországon csak magyarok vannak, olyan magyarok, akiknek szövetségét Német­országnak érdemes meg­becsülni, Kőfer jelentése. Az általános helyzet változatlan. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 20. (Hivatalos jelentés.) Az általános helyzet változatlan az egész vonalon. Egyes helyeken tüzérségi harcok voltak. Hofer, altábornagy. Visszaverték az oroszokat a kaukázusi határon. Újabb sikertelen kisérlei a Dardanelláknál. Elsfilyesztett egy angol gázost egy török torpedó­naszád. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, április 20. A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi fronton Mybos környékén három négy nap óta a határon folyó harcok ránknézve előnyösen végződtek. Áz ellenséget a határra vissza­vetettük. Tegnap egy ellenséges torpedó flotilla a Darda­nellák tenger szorosához közeledést kísérelt meg. Bizonyosan megállapítható, hogy két ellenséges torpedónaszádot tüzelésünk eltalált, mire a flottilla visszavonult. | Egy repülő gépünk felderítő utján Tenedos fölött bombákat dobott az ellenséges hajókra és az ellenség tüzelése dacára sértetlenül tért vissza. Timur—Hiszar torpedónaszádunk e hó tizenhetedikén az egei tengeren teljes sikerrel megtámadta az an­gol Manitou szállitógőzőst. Az angol admlralitás be­ismeri, hogy e szállító hajónak egyszáz katonája viz- befult támadás után* torpenónaszádunkat az angol cir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom