Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-20 / 109. szám

2. E a R i U j S A k} még hivatalos helyről is győzelmi hírekkel árasztják el, amelyek ellenfeleinknek a nyugati hadszíntéren állítólag kivívott sikereiről szólnak, mindezek az állítások egy­szerűen koholmányok, részletes cáfolatra nem is érde­mesek. Utalunk e helyett a híreknek p német szolgálati hadijelentések alapján való ellenőrzésére. A legfőbb hadvezetőség. / Hz Erdős-Kárpátokban szűnik a harcok hevessége. Bukovinában és a Dnyeszter mellett tüzérségi harcok vannak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 19. (Hivatalos jelentés.) Ofosz-Lengyelországban és Nyugalgaliciában semmi különös esemény nem történt. A kárpáti arcvonalon az Erdős-Kárpátokban lefolyt jelentéktelen harcoktól eltekintve, amelyek folyamán 197 embert elfogtunk, nyugalom uralkodik. Délkeletgaliciában és Bukovinában egyes helyeken tüzérségi harcok folynak. Hofer, altábornagy. Ismét feljebb ment a hús ára. Nem kel a városi burgonya. — Mért nincs eredménye az ármegállapításoknak. - A jóléti bizottság ülése. Eger, április 19. j Ma délután 4 órakor is megtar- j tóttá e jóléti bizottság szokásos hét- j fői ülését Lukács Gyula elnöklete ! alatt, hogy megállapítsa erre a hétre j a piaci árakat és hogy más a köz i élelmezést is érdeklő fontos kérdé­sekben tanácskozzék. A magas húsárak. Legelőször Lukács Gyula elnök ismertette azt a kérvényt, melyet az egri mészárosok és húsvágók nevé- Strausz Sándor ipartestületi elnök nyújtott be a bizottsághoz s amely­ben hivatkoztak a marha és borjú egyre emelkedő magas áraira s azokra, a nehézségekre, amelylyel ma a vágómarha beszerzése jár és ezen az alapon kérték a húsárak felemelését. A bizottság méltányolta a mészá­rosok kérelmét, mert amit kérvé­nyükben felhoztak, az tényleg meg­felel a valóságnak s ezért a marha- és a borjúhús árát mérsékelten fel­emelte. A leveshus ára igy az eddigi 2 K 60 f helyett 2 K 80 f lesz. Minden más pecsenyének való mar­hahús ára pedig 3 K 20 f. A borjúhús árát szintén felemel­ték. Eddig a borjú eleje 1 K 80 f- be került, ezentúl 2 K lesz, a há­tulja pedig 2 K 40 f helyett 2 K 70 fillér A mészárosok még ennél is ma­gasabb árak megállapítását kérték, de a bizottság úgy találta, hogy egyszerre ily nagy áremelés még sem egészen indokolt. A többi árakat is megállapította ismételten a bizottság. Az e heti árakról kibocsájtott rendőrkapitányi hirdetmény az Egri Újság mai szá­mának negyedik oldalán olvasható. Délelőtt is lehet városi burgonyát vásárolni. Azután Bayer Henrik városi ta­nácsos számolt be. A város által megrendelt 8 vaggon burgonya már hiány nélkül megérkezett segy vag­gon hijján már ideiglenesen be is van raktározva, de a közönség nem igen vásárolja a városi burgonyát. Eddig mindössze egy fél vaggonnal adtak el, pedig a burgonya igy sokáig el nem tartható. Épen azért felhívja a jóléti bizottság a város közönségét, hogy szerezze be min­denki nyolc nap alatt burgonya szük­ségletét, mert 8 nap után a mara­dékot a város más utón fogja érté­kesíteni. Mivel az a nézet is felmerült, hogy talán azért nem örvend elég • kelendőségnek a város krumplija, | mert délelőtt, midőn a piacra min­denki bejön, nem lehet vásárolni, csak a délutáni órában, a bizottság úgy határozott, hogy ezentúl dél- ; előtt is árusítja a burgonyát. Úgy, j hogy már holnap reggel 6 órakor is J lehet vásárolni a szokott helyen, az Uránia épületben. 1915. április 20. Miért nincs foganatja az ármegálapitásoknak. Arról is hallatszottak hangok a bizottságban, hogy az ármegállapí­tásoknak nem sok foganatjuk van, mert a piacon nem igen akarják figyelembe venni a maximális árakat. Érdekes adatokat kaptunk ide vonatkozóan egyik munkatársunktól, aki a következőkben irta meg ne­künk egy kis piaci sétájának tapasz­talásait. Már mintegy hónapja működik Egerben a jóléti bizottság és azért a drágaság még mindig tűrhetetlen. Ennek okát keresendő, körüljártam egy reggel a piacot és szomorú fel­fedezésre jutottam. Arra ugyanis, hogy Jjár a jóléti bizottság igazsá­gosan és helyesen állapítja meg az élelmiszerek maximális árát, de ezt nemhogy az árusok, de maga a kö­zönség sem veszi figyelembe. Mintha jóléti bizottság és max;mális árak nem is léteznének. Mikor a magas árakat hallja, sopánkodik — és fizet. Sőt még maga a jóhiszemű, de ügyetlen' vásárló az, aki fel­veri az árakat. Előttem történt a következő eset: A tejesasszonyok sorában áldogált egy falusi asszony, tojás volt nála és egy darab vaj. Szép kemény vaj voit, 35 deka sú­lya lehetett (ez is rpssz, hogy a vajat csak szemmértékre vehetjük). Felajánlottam érte a maximális ár­nak megfelelő 1 koronát. Éppen akkor jön oda egy inteligensebb ipa­rosasszony s mikor hallja, hogy én a vajért egy koronát Ígérek, egész indignálódva mondja: Én az elébb sokkal kisebb darabot vettem 1 korona 8 fillérért és rögtön mutatja a vajat, amely bizony' tényleg még 25 deka sem volt. Természetes ezután, hogy az én asszonyom sem adta ide a vajat és bizonyos, hogy akadt vevője 1 korona 30 fillérét is, amennyiért árulta. Sőt talán az inci dens után feljebb is csapta az árat. Ugyanígy van ez a csirkés pia­con is. Olyan csirkéket, amilyene­ket máskor a gyengeségük miatt meg setn vett volna senki, most 1 korona 80, 2 korona 60 fillérért vesznek és megveszik. Pedig hát mi történnék ha nem vennék meg: a falusi látva, hogy ennyi árért nem kel el a csirkéje, meg a vaja, to­jása, odaadná olcsóbban is, mert hiszen ő neki arra a pénzre, amit kap, szüksége van. Csirke helyett pedig ehetnénk egyszer kétszer bor­júhúst. Ha nem tanul meg a kö­zönség egyről-jjásról lemondani — pedig hiszen oly könnyű ez és csak kevés ideig lenne 'szükséges — ak­kor sohasem is lesz foganatja a jó­léti bizottság egyébként hasznos és üdvös maximális ármegállapításainak. Ha valami hírt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. az mui A második háborús idősszak. A hadsereg üdvözlése. A bejelentések. Budapest, április 19. A december hó 9-én elnapolt országgyűlést a mai napon királyi kézirattal ismét összehívták s ezzel megnyílt a képviselőház második háborús ülésszaka, melynek mai első üléséről a következő tudósítá­sunk számol be. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. A jegyzők kijelölése után nyomban felállott Tisza István gróf miniszterelnök és átnyújtotta őfelsége kéziratát, a melylyel az elnapolt országgyűlést újból összehívja. A elnök felbontotta a kéziratot, amelyet Hoványi jegyző olvasott föl. Azután bejelentette az elnök, hogy a királyi kéziratot a főrendi házhoz küldi át s e bejelentés után hosszú, lelkes beszédet intézett a Házhoz, amelyben az elragadtatás hangján szólt arról az emberfeletti és önfel­áldozó munkáról, amelyet hadsere-- günk 8 hónapja teljesit a csatame­zőkön s beszédét a következő javas lattal fejezte be. Javaslom a tisztelt Háznak, mikép a legfőbb Hadúr, koronás királyunk iránti törhetetlen, meg nem ingat­ható és soha nem szűnő hűségűnk és ragaszkodásunk hangsúlyozása mellett fejezze ki a Ház legteljesebb elismerését, legmelegebb háláját 8 a jövőbe vetett szilárd bizalmát harc­ban álló katonáink hősies magatar­tása tekintetében, rőjja le kegyele­tének részvétteljes adóját elesett vitézeink fájdalmas elvesztésén s ezen határozatát hozza a hadsereg főparancsnoka, Frigyes főherceg tábornagy ő ciászári és királyi fen­sége tudomására, felkérvén őt, hogy azt a hadsereggel megfelelően kö­zölje. A Ház a beszédet éljenzéssel fo­gadta s az elnök javaslatát egyhan­gúlag elfogadta. Majd az elnöki «’ lentések következtek. Bemutatta a király leiratát, a mellyel megköszönte a Ház újévi hódolatut. Bejelentette, hegy a trón­örökösnek fia született. Bemutatta a hadban lévő képviselők névsorát, amelyből kiderült, hogy a Ház nyolc­vannégy tagja teljesit katonai szol­gálatot. Bemutatta a kitüntetésben és előléptetésben részesített képvi­selők névsorát, majd — nagy fi­gyelmet keltve — közölte, hogy a lapok jelentése szerint a Ház két tagja, Désy Zoltán és Zalán Gyula minden valószínűség szerint ellen­séges fogságba került. Mikor a jelentések hosszú sora véget ért, javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését április hó 20-

Next

/
Oldalképek
Tartalom