Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-19 / 108. szám

1915. április 19. BORI ÚJBA'« 3 Rézgálicot is ad a kormány. A földmivelésögyi miniszter leirata. Eger, április 18. A vármegye gazdaközönségét ren- kivül érdeklő sürgős leiratot küldött ma a földművelésügyi miniszter a vármegye alispánjának, amely első­sorban épen a vármegye két rende­zett tanácsú városát Egert és Gyön­gyöst fogja kedvezően érinteni, mert mind két városnak igen aagy a szőllőkulturája s a két város lakói­nak főjövedelmét a bor szolgáltatja. Rendkívül sok volt a panasz azért, hogy nem áll a gazdaközön­ség rendelkezésére a szőlőtőkék per­metezéséhez szükséges rézgálic (kékkő). A magyar mezőgazdák szövetkezetete sem tudott nagyobb készleteket biztosítani. Alig egy-két szőlősgazda kapott még kisebb mennyiséget. A legtöbb kérvényezőt elu; ásították azzal, hogy rézgálic nincs. A magánúton beszerezhető készletekért (ez is igen véknyan volt) elképzelhetetlenül magas ára­kat kellett fizetni, volt úgy hogy egy mázsa rézgálic 300 koronába is került. Eger város tanácsa is többször fordult a kormányhoz és a mező­gazdák szövetkezetéhez is, de hiába mindig elutasító választ kapott. Most aztán arról értesítette a föld- mivelésügyi miniszter a vármegye alispánját, hogy mérsékelt mennyi­ségben rézgálicot kíván a heves­megyei szőlősgazdáknak rendelke­zésére bocsátani még ped;g nem is magas árban, métermszsánkint 150 körönért. Az alispán most e leirat alapján ki adta az egész megyében a ren­deletet a rézgálic szükséglet össze­írására. S a szükséglet arányában fogják a kormány által kiutalandó készletet felosztani. Kitüntetett egri zászlós Glattstein Jenő első osztályú vitézségi érmet kapott. Eger, április 18. Ismét egy egri fiú kitüntetéséről kapunk hirt. Glattstein Jenő, aki alig pár éve végezte tanulmányait az egri főreál­iskolában és a háború kitörése előtt egy nagyobb budapesti pénzintézet tisztviselője volt, a mozgósításkor épen egyéves önkéntesi évét szol­gálta s augusztus első napjaitól kezdve részt vett a háborúban. A szeptemberi galíciai harcokban súlyosan megsebesült, de sebeiből kigyógyulva, ez év január közepén visszatért a harctérre. Itt, a Kárpá­tokban ismét három hónapig küz­dött és a napokban újabb sérüléssel hazatért. Jelenleg Budapesten a Lau­don kaszárnyái kórházban ápolják. A harctéren zászlóssá léptették elő és március 8-án az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartá­sáért az első osztályú ezüst vitéz­ségi éremmel tüntették ki. A kitüntetett hős zászlós büszke önérzetes örömmel írja meg Eger­ben lakó szüleinek, hogy adták át neki a kitüntetést. „Tudatom drága szüleimmel, hogy az utolsó harcokból kifolyólag felterjesztettek kitüntetésre. Tegnap kaptam- meg. A hadosztály parancs­nok ur őnagyméltósága maga tűzte fel mellemre az I. osztályú nagy ezüst érmet. Szép nap volt a teg­napi, csak a jó Isten tartson meg egészségben, hogy hazavihesem. hírek, Eger, április 18. — Hősi halál. Lindner Bér tálán a 57. gy. e. nadapródja a legutóbbi harcokban midőn szaka­szát rohamra vezette, ellenséges gó- lyótól találva, hősi halált halt. A hős hadapród egri fiú volt és csak pár évvel ezelőtt ment a fővárosba, hogy tanulmányait folytassa. Az uj Magyarországot áhifozók egyik leg­képzettebb embere hullott le vele. Itt Egerben mint egy jám­bor, szegény zsidó egyetlen fia a középiskola mellett^ hittudomá­nyokban búvárkodott, rabbinak ké­szült, de a fővárosban rövidesen a radikális fiatalsághoz szegődött, böl­csészetet hallgatott, alapos szorgal­mával, szívós erejével, kitartásával kutatott a társadalom tudományok ban és részt vett minden radikális mozgalomban. Csöndes kevés be­szédű volt és csak bizalmasai tud­ták, hogy belül hatalmas tudás, képzettség, erő, de mindamellett gyermekes naivitás rejlik benne. A mozgósítás első napjaiban ment a harctérre, majd megsebesülve itthon volt és három hónappal ezelőtt gyógyultan újból visszatért a csata­térre, ahol most vitézül és bátran küzdve hősi halált halt. — Kulturmissziót teljesít a kine­matográfia akkor, amidőn olyan nagyszabású tudományos expedíciót tesz népszerű közkincscsé, mint Kleinschmidt kapitány északsarki utazása, mely folytonos izgalmas va dászatból áll. E film amellett, hogy óriási ismeretterjesztő értéke van épp úgy igen szórakoztató is a kul- turemberek számára. Ily hatalmas óriási értékű film a szórakoztatva oktató képek műfajából még nem jelent meg soha. A kép előállítási költsége mintegy 120,000 dollárt tett ki, ami nem is oly rettenetesen sok, ha tekintetbe Esszük, hogy 12 évig készült a felvétel és Klein­schmidt kapitány, az expedíció ve­zetője 17,000 méter filmet használt el s ebből csak 1500 métert bo- csájtott a közönség rendelkezésére, tehát a legjavát a hosszú évek fá­radságos, veszélyes munkájának. — Látjuk a filmen a jegesmedve, roz­már, oroszlánfóka, iramszarvas, jég­madár, cethal és pinguinok vadá­szatát. Hogy mily kultur értéke van e csodás páratlan filmnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hétfőn és szerdán az összes egri középiskolák testületileg fogják megszemlélni. A nagyközönség ré­szére rendezendő előadások hétfőn és szerdán este fél 9 órakor fognak megtartatni rendes helyárak mellett. A jövedelemből a Vöröskereszt is fog; részesedni. — Kállay Zoltán unokaöcscsé- nek hősi halála. Kállay Iván hu­szárfőhadnagy, dr. Kállay Zoltán volt egri főispán, v. b. t. t. unoka- öcscse, a bukovinai harctéren hus- vét vasárnapján hősi halált halt. A daliás, imponáló külsejű, szsretetre- méltó huszártisztet az egri társasá­gokban is ismerték és szerették. Kállay Iván mint a cs. és kir. 9-ik huszárezred főhadnagya már a szer­biai harcokban is részt vett, ahol súlyosan megsebesült. A jobb tér­dén kapott lőtt sebével november­ben a szegedi Katholikus Nővédő Egyesület kórházába hozták, ahol másfél hónapig részesült figyelmes ápolásban. Még nem kellett volna visszamenni ezredéhez, de a hős- lelkü katona, aki a szerbiai harcté­ren tanúsított vitézségéért a Signum Laudiszt kapta, kijelentette, hogy megy, siet, mert tartozik még né­hány golyóval a rácoknak . . . Má­sodszor már nem a déli harctérre küldték és igy a muszkáknak ad­hatott meg a tartozásból. Husvét vasárnapján Bukovinában a Dnyesz- ter melletti harcokban ele»ett a vi­téz főhadnagy. Bajtársai Okna köz­ségben temették el, ahonnan a csa­lád haza fogja hozatni a holttestet. Atyja Kállay Rudolf Szaboícsm. tiszti főorvosa gyászjelentést adott ki hős fia haláláról. Az engesztelő szent misét április 14 én tartották meg lelki üdvért Nyíregyházán. — A cseh katona és a fel­emelt kéz. A múlt hónap egy éj­jelén a szegedi Fekeiesas-kávéház- ban egy cseh katona felpofozta F. szegedi lakost. A kávéház egyik asztalánál cseh katonákból álló tár^ saság idogált. Egyszerre csak dü- löngve betér F. s a cseh társaság­hoz közel ült le, miközben "mind­két kezét magasra emelte. Erre egy csah katona fölkelt az asztaltól s hozzálépve minden szó nélkül ár­éul ütötte. A szegedi rendőrbiróság F. et 30 korona pénzbírságra ítélte azzal az indokolással, hogy a csend- háboritást ő kezdte azzal, hogy tün­tetőleg a megadást jelezve, föle­melte mind a két kezét. F. a rend őrbirőságon azzal védekezett, hogy ő nem akarta sem bosszantani, sem pedig csúfolni a cseh katonákat, csupán nyújtózkodott. Föiebbezés folytán ma került a város tanácsa elé ez az ügy. F.-et a tanács fel­mentette. A tanács ugyanis nem talált semmi csendháboritást abban, ha valaki felemeli a kezét vagy pláne nyújtózkodik. — öngyilkos lett a régi prze- mysli tüzér. Székesfehérvárról je­lentik: A fejérmegyei Sárosegresi faluban Kondor István 82 éves pa­rasztember, aki 1853-ban mint tüzér Przemyslben szolgált, öngyilkosságot követettjei afeletti bánatában, hogy a vár elesett. — Május elsejére nem lesz munkaszünet. (A Magyar Távirati Iroda jelentése.) A német, magyar és osztrák szocialisták közösen el­határozták, hogy ezúttal a szokásos május elsejei ünnepséget nem tartják meg és május 1-én nem tartanak munkaszünetet. Vaggonszámra szállítják Bnkovinából a tatár holtakat. Bécs, április 18. Bukarestből jelentik a Reichspostnak; Azoknak a veszteségeknek a nagysága, a melyeket az oroszok Bu­kovinában szenvedtek, szám­belileg nincs megállapítva ugyan, de különböző jelek­ből meg lehet állapítani, hogy ez a szám igen jelentékeny. A kirlibabai és jakobényi nagy vereségek után az oroszok néhány nap alatt ötvenhat vaggonban szállították el egy ! tatár népfaj katonáinak ha ! lottait. Az orosz hadvezetőség \ ugyanis megígérte ezeknek a ' tatároknak, hogy a halottakat haza fogják szállítani távoli hazájukba é? ott fogják elte­metni, mert a tatárok csak ilyen feltétel alatt voltak haj­landók a harctérre menni. Ötvenhat vaggonban leg­alább 3500 halottat helyez­tek el. gSaHBWBBBWWWWWWBWWWBinfflfflWBlWWa 8 A jánlom a bevonuló I JA népfelkelő urak fi­gyeimébe a hadfel- szerelési cikekkeltul- halmozott raktáramat. . • . Látcső, hátzsák, ivó­pohár, thermos hö- üveg, evőeszköz, főző- edény, stb. stb. Ezen­kívül villanyfelszerelési, fényképészeti cikkek és díszműáruk gyári ár- : : ban kaphatók. LUSZTIG, optikusnál. Fö-utca 9. Fióküzlet a Dobó-utcában. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom