Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-19 / 108. szám
XXII. évfolyam. 1935. április 19. hétfő. 108. szám. RI ÚJSÁG tési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POLITIKA» NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra ÄÄffÄÄ Pisze,Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelte szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS. és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. , . , , , „ ____- _ bálbizottságok értesítései, köszönetnyilMe gyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vánitásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K. H mandátumok hatodik éve. Eger, április 18. Junius 21-én lejárna a magyar képviselőház ezidö szerint tagjainak öt esztendős mandátuma. Háború nélkül ma már az uj választások hullámai terjeszkednének ; párttanácskozások lennének, amelyeken uj jelöltek születnének, beszámolók, programbeszédek hangzanának, a házak padláslyukain kibújnának a korteszászlók és egyre hevesebben, egyre iz- gatottabban lobogna fel a pártszenvedély, hogy valamelyik tavaszutói meleg napon döntő mérkőzését vivja. Most másféle ütközetek folynak, más szenvedélyek csapkodnak, másra kellenek a piros-f«hér-zöld lobogók. A beszámolók és programbeszédek hallgatósága fegyver alatt van és a mindennél lontosabb ok akadályozná őket abban, hogy a szeretett képviselőjelölt beszédét meghallgassák, a pártgyüléseken résztvegyenek. De maguk a honatyák is jórészt a Házelnökkel egyetemben katonák és csak úgy jelenhetnének meg a tisztelt választó polgárok előtt, ha parancsnokaik erre a célra szabadságot adnának nekik. Mindezek mellett azonban elképzelhetetlen lenne, hogy a polgárság, még azok is, akik itthon maradtak, politikával foglalkozzanak. Valamennyiünk gondolatát, érzéseit, vágyait, reményeit, aggodalmait a háború tölti be és a pártprogramok tartalma most háttérbe szorul. Lehetetlen lenne most arról vitatkoznunk, hogy így, vagy amúgy boldogulna az ország, amikor mindenki tudja, hogy a boldoguláshoz, a léthez, a jövőhöz mindenekelőtt és mindenek felett az szükséges, hogy ellenségeinket legyűrjük. A helyzet természetes következménye a mandátumok meghosszabbítása. A képviselőház hétfői ülésén előterjesztendő törvényjavaslat egy évvel hosszabbítja meg a a választók bizalmából kapott mandátumot. Más időkben a választók, a nemzet szuverénitás szólna ellen ily intézkedés. Most azonban ép erre van figyelemmel a kivételes törvény, amikor az uj választásokat arra az időre halasztja, amikor az egész nemzet minden izgalomtól, befolyástól és hangulattól mentesen alkothatja meg politikai véleményét és adhat annak szavazataival kifejezést. A mandátumok egy évre leendő meghosszabbítása ezt az utóbbi célt is szolgálja. Mire ez az egy év letelik, hacsak a felségjog ezt az or-, szággyülést korábbi feloszlatásával meg nem rövidíti, bizonyára egyre messzebb- messzebb tűnő emlék lesz a A harcok befejeztével a békés munka megújhodásával, aren- des polgári élet helyreálltával bizonyára a régi lelki egyensúly fog visszatérni az országba és minden politikai párt szabadon folytathatja útját a a meggyőződések meghódítására. Kétségtelen, hogy a háború akkor se marad hatás nélkül a politikai irányokra és programokra. Célok, amelyek azelőtt a homloktérben állottak, eltörpülnek és viszont uj eszmék, törekvések fognak tömegeket hevíteni. De ezek kialakulására, szabad érvényesülésére idő és megülepedett béke szükséges. A parlamenti ciklus, a melynek munkája elé annyi akadály torlódott és végül az elképzelhető legnagyobb: a háború állította meg annak működését, — egy évvel megtoldja a maga életét, hogy azután olyan parlamentnak adja át a helyét, a melyr« a legszebb, legjelentősebb hivatás vár Magyarországon. Az uj országgyűlés fogja a hosz- szu időre biztosított béke fundamentumán az ország büszke, gazdag jövendőjének útjait megépíteni; ez fogja nemcsak a háború kárait, veszteségeit, szenvedéseit és viszontagságait pótolni, dejjjaz alkotásnak és gyarapításnak kimeríthetetlen alkalmát és lehetőségét kihasználva, a rég álmodott büszke, uj, erős Magyarországot megvalósítani. Visszavertük ar oroszokat az SrdőS'Kárpátokban. Újabb ezernégyszáz fogoly. Tüzérbarc Belgrád körfii. • (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 18. (Hivatalos jelentés.) Az általános helyzet változatlan. Az Erdős-Kárpátokban Nagypolány, Zelló és Telepóc mellett az orosz támadásokat véresen visszautasítottuk. Hét tisztet és egyezernégyszáz- huszonöt főnyi legénységet elfogtunk. , Valamennyi többi arcvonalon csak tüzérségi harc folyt. A déli hanszintéren nem volt esemény. A Belgrád környékéről indított szerb tüzérségi tüzelést, mint már több Ízben eredményesen viszonoztuk. Hőfer. altábornagy. Kisebb csatározások a francia karctéren. Keleten a helyzet vüozatlan. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, április 18. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati [hadszíntér: Yperntől délkeletre az angolok robbantások után tegnap este szorosan a csatornától északra levő magaslati állásunkba hatoltak, de ellentámadásban nyomban ismét visszavertük, csak három robbantási tölcsérért, amelyet az angolok elfoglaltak, folyik még a harc. Champagnéban a franciák tegnapelőtt az általunk
